Előfordult már Önnel, hogy újra és újra átgondolt egy helyzetet, hátha mégis lehetne rajta változtatni – noha szíve mélyén tudta, hogy nincs hatása az eseményekre? Gary Drevitch véleménycikke éppen erről szól: arról, milyen felszabadító lehet, ha megtanuljuk elengedni a kontrollt, és elfogadni, amit nem tudunk irányítani.

Hirdetés
Fotó: ShutterStock/Billion Photos

A kontroll illúziója – és a frusztráció ára

A szerző személyes példákon keresztül mutatja be, hogyan vált tudatossá benne az igény, hogy mindent kézben tartson – még az olyan hétköznapi dolgokat is, mint egy metró késése. Idővel azonban megtanulta, hogy az elengedés nem a gyengeség jele, hanem az érzelmi rugalmasság kulcsa.

Három stratégia, ami segíthet

  1. Tisztázza, mire van ráhatása: Egyes dolgok felett nincs hatalmunk – ha felismerjük ezt, energiánkat arra fordíthatjuk, ahol ténylegesen tudunk változtatni.
  2. Fejlessze tudatosságát: Ha megérti saját reakcióit – a feszültséget, a szorongást –, máris megtette az első lépést a belső béke felé. A légzés, a test ellazítása segít elengedni az irányítási kényszert.
  3. Keressen támogató közeget: Olyan emberek társasága, akik értik és elfogadják Önt, biztonságot és új perspektívát adhat.

Elengedni nem gyengeség, hanem erő

A változás nem megy egyik napról a másikra – de önmagunk elfogadásával és türelemmel egyre közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy el tudjunk engedni. És ezzel együtt nemcsak a stresszt, hanem a belső feszültséget is letehetjük. Mert igen, rendben van, ha nem akarunk mindent irányítani.

Kapcsolódó cikkünk