Roska Botond neurobiológus, a látáskutatás nemzetközi szinten is elismert alakja, figyelmeztetett: 2050-re a világ fele rövidlátó lehet, és egymilliárd ember veszítheti el teljesen a látását. A tudós erről a Magyar Őrhely Est nevű rendezvényen beszélt, ahol Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs Minisztérium felelős minisztere kérdezte őt a látás jövőjéről, a kutatásokról és a társadalmi felelősségről.

Hirdetés
Fotó: ShutterStock/Floren Horcajo

Nem a genetika, hanem az életmód tesz minket vakká

Roska Botond rámutatott: a rövidlátás kialakulásának három fő oka van, de ezek közül a genetika ritkán a döntő tényező. Sokkal inkább a mozgásszegény, beltéri életmód és a kevés szabadtéri fény okolható. A gyerekeknek különösen érzékeny időszak a 6–10 éves kor, és ha ebben az időszakban nem töltenek naponta legalább három órát a szabadban, jelentősen megnő a rövidlátás kialakulásának esélye.

A fény a kulcs – és az agy

A kutató szerint a természetes fény intenzitása, a kültéri terek vizuális gazdagsága és a távollátás gyakorlása mind hozzájárulnak a szem megfelelő fejlődéséhez. Intézetében ennek megértésére és terápiás megoldások kidolgozására törekszenek, 2–3 éven belül akár kezelések is elérhetővé válhatnak.

A mobiltelefon nem csak a szemet rontja

A tudós szerint a mobiltelefon-használat nem csupán a látást rontja, hanem a gondolkodás képességét is visszafogja. Úgy fogalmazott: „Az emberek elfelejtették, hogy gondolkodni jó.” Roska a saját példáját is megosztotta: papírral és ceruzával, csendben dolgozik, hogy saját gondolatai jöjjenek elő – ne másokéi.

A rövidlátás komolyabb, mint hinnénk

Roska szerint a hatosnál nagyobb dioptria már súlyos szembetegségekhez vezethet, beleértve a zöldhályogot, makuladegenerációt és retinaleválást is. Kijelentette: a rövidlátás súlyosabb probléma lehet, mint a koronavírus, mégis kevesebb figyelmet kap.

Mit tehetünk?

A válasz egyszerűnek tűnik, mégis kevesen tartják be: több időt kell a szabadban tölteni, különösen gyermekkorban. Ez a megelőzés kulcsa – nem csupán a szem egészségéért, hanem a mentális frissességünkért is.

A beszélgetés zárásaként Hankó Balázs megköszönte a minisztérium dolgozóinak egész éves munkáját, és hangsúlyozta: a nemzet jövője közös felelősségünk.