Elképesztő sebességgel növekszik egy kóbor bolygó
Csillagászok példátlan jelenséget figyeltek meg: egy úgynevezett „kóbor bolygó” másodpercenként hatmilliárd tonna gázt és port nyel el, olyan ütemben, amely eddig csak csillagok esetében volt ismert. A felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a bolygók és csillagok közötti határvonalat.
A kóbor bolygók különleges égitestek, mivel nem kötődnek csillaghoz, hanem magányosan sodródnak a világegyetemben. A tudósok becslése szerint csak a Tejútrendszerben több trillió ilyen objektum lehet, ám rendkívül nehéz őket észlelni, mert örök sötétségben vándorolnak. A mostani megfigyelés éppen ezért keltett óriási feltűnést:
a Cha 1107-7626 jelű objektum a Kaméleon csillagkép irányában, mintegy 620 fényévnyire a Földtől található, tömege pedig öt-tízszerese a Jupiterének.
Víctor Almendros-Abad, a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy sokan stabil, csendes világokként gondolnak a bolygókra, de ez a felfedezés azt mutatja: a szabadon sodródó égitestek is lehetnek egészen izgalmasak.
Alexander Scholz, a skóciai St. Andrews Egyetem csillagásza hozzátette, hogy ezek az objektumok sem nem csillagok, sem nem klasszikus bolygók, és eredetük továbbra is megfejtetlen kérdés. Szerinte nem tudni, vajon a legkisebb tömegű csillagként születnek, vagy olyan óriásbolygók, amelyeket kivetett a saját csillagrendszerük.
A megfigyelt objektum mindössze egy-kétmillió éves, vagyis csillagászati értelemben csecsemőnek számít. Egy úgynevezett protoplanetáris korongból – amely egy gázból és porból álló, lapos, forgó szerkezet – táplálkozik, amely körülötte kering. A tudósok azonban augusztusban azt tapasztalták, hogy
a Cha 1107-7626 hirtelen nyolcszor gyorsabb ütemben kezdett el anyagot bekebelezni, mint korábban: másodpercenként hatmilliárd tonnát szívott magába.
Almendros-Abad szerint ez „a legerősebb növekedési szakasz, amit valaha egy bolygóméretű objektumnál rögzítettek”.
A kutatás során kiderült, hogy a folyamatot mágneses aktivitás hajtja, amely az anyagot az égitest felé tereli.
Ilyet eddig kizárólag csillagoknál figyeltek meg, bolygóknál soha.
Ugyancsak meglepő volt, hogy az anyagkorongban vízgőzt is kimutattak a hirtelen növekedés idején, amely korábban nem volt jelen – ez a jelenség szintén csak csillagok környezetében volt ismert.
Ray Jayawardhana, a Johns Hopkins Egyetem kutatója szerint a felfedezés arra utal, hogy bizonyos óriásbolygók valójában hasonló módon keletkeznek, mint a csillagok.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy a Cha 1107-7626 soha nem válhat igazi csillaggá. Scholz hangsúlyozta, hogy tömege nem elég nagy a magfúzió beindulásához, ezért idővel elkerülhetetlenül lehűl majd, akárcsak bármelyik bolygó. A kutatásban részt vevő Amelia Bayo úgy fogalmazott: „Az a gondolat, hogy egy bolygószerű égitest csillagként viselkedik, lenyűgöző. Arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk: vajon hogyan festhetnek a világok a születésük idején?”.
