Hirdetés

A híres és titokzatos Lapedo-gyermek kevesebb mint 30 ezer évvel ezelőtt élt és halt meg, ez a felismerés pedig fényt derít az akkori temetkezési szokásokra, valamint az ember és a neandervölgyiek kapcsolatára.

Évekkel azelőtt, hogy a kutatók szekvenálták volna a teljes neandervölgyi genomot, ez a csontváz volt az egyetlen valódi bizonyíték arra, hogy őseink párosodtak és keveredtek legközelebbi emberszabású rokonaikkal.

A Lapedo-gyermek 1998-as felfedezése felforgatta az emberiség történetéről kialakult elképzeléseket, és egy hosszú, titkos szexuális kapcsolatra engedett következtetni.

Korábban írtuk

A tudósok Portugáliában egy ősi sziklabarlangban találták meg a meghatározatlan nemű csontvázat, amely rövid időn belül a neandervölgyi és emberi vonások „mozaikjáról” vált híressé, és heves tudományos vitát váltott ki azzal kapcsolatban, vajon egy hibridről van-e szó.

Most, sok évvel a Lapedo-gyermek felfedezése után, ugyanazok a kutatók, akik először tárták fel a csontvázat, megerősítették, hogy

ez a furcsa külsejű ember több tízezer évvel a neandervölgyiek kihalása után élt.

Ha a lapedói csontváz valóban hibrid, ahogyan azt egyes kutatók állítják, akkor ez jól mutatja, mennyire erőteljes lehetett a neandervölgyi gének bejutása az emberi vérvonalba, hiszen a külső neandervölgyi vonások több tízezer éven keresztül megmaradtak.

Bár a Lapedo-gyermek maradványaiból nem lehetett közvetlen DNS-mintát venni, amely megerősítené a neandervölgyi ősöket, a csontváz megjelenése és kora alapján ez is lehetséges.

Manapság már nem számít szélsőséges felvetésnek az, hogy a neandervölgyiek és az emberek párosodtak. Tudjuk, hogy a neandervölgyiek és az emberek Eurázsia-szerte gyakran keveredtek egymással.