Elindult Magyarország első bejegyzett és működőképes energiaközössége
Energiaforradalom Bábolnán
Napelemfarm, közösségi alapú energiaellátás, csökkenő rezsi – Bábolnán idén alapjában változtatták meg a település energiaellátását. Az innovatív technológiák adoptálásában élen járó közösség úgy határozott, a helyben megtermelt áramot helyben is szeretnék elfogyasztani. Megnézhettük, mit tud Magyarország első üzemszerű működésre képes és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által hivatalosan is bejegyzett energiaközössége.
Napelemek a középületek tetején, metángázos kiserőmű, amely a fürdő termálvizében lévő gázt hasznosítja, ultramodern V2G töltőállomás, amellyel nemcsak tölteni lehet az elektromos járműveket, hanem a rendszeren keresztül vissza is lehet táplálni a fel nem használt energiát a hálózatba. És ami a legérdekesebb: a háztartási kiserőművek fel nem használt termelését a település ipari szereplői kapják meg. Bábolnán olyan projekt kezdődött az önkormány vezetésével, amely forradalmasíthatja a megújuló forrásokból származó energia felhasználását. Januárban jött az első hír, hogy energiaközösség alakul Bábolnán, majd júliusban a hivatalos bejegyzést is sikerrel teljesítette a nyugat-magyarországi kisváros, ahol a fejlesztések mostanra annyira előrehaladtak, hogy bemutatót tarthattak első eredményeikről.
Mi az energiaközösség?
Hogy megértsük a kezdeményezés jelentőségét, érdemes összefoglalni, mi is az energiaközösség: olyan kollektíva, amelyet magánszemélyek, vállalkozások vagy helyi önkormányzatok hoznak létre annak érdekében, hogy közösen állítsanak elő és osszanak meg energiát – jellemzően megújuló forrásokból, mint például nap, a szél vagy a víz. Az energiaközösségek célja nem csupán az energiatermelés, hanem az energiafüggetlenség megteremtése, az energiaárak csökkentése és a fenntarthatóság elősegítése. Mivel a közösségnek saját energiaforrásai vannak, így csökkenthető a függés a központi energiaszolgáltatóktól és a külső piacoktól. Végül, de nem utolsósorban az energiaközösségek erősítik a helyi közösségeket, mivel a tagok együtt dolgoznak egy közös célért, növelve a társadalmi összetartozást és bizalmat.
Az első modern energiaközösség a dániai Samsø szigetén alakult meg az 1990-es évek végén. Samsø Dánia első olyan régiója lett, amely száz százalékban megújuló energiára állt át. Az ott élő közösségek közösen finanszírozták és üzemeltették a szélturbinákat, biomasszatelepeket, napenergia-rendszereket. Samsø sikere inspirációul szolgált számos más ország számára, és azóta több hasonló kezdeményezés indult világszerte.
Az Európai Unió 2019-ben, az úgynevezett tisztaenergia-csomag (Clean Energy Package) részeként szabályozta az energiaközösségek fogalmát, ami hazánkban is egyre hangsúlyosabb. A Nemzeti energiastratégia célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ig Magyarország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség.
Működhet Magyarországon?
A megújuló energiaforrásokról immár köztudott, hogy nem képesek stabilan és kiszámíthatóan áramot termelni. A napelemek ezenfelül optimális esetben is jobbára napközben nyújtanak jó teljesítményt, pontosan akkor, amikor a fogyasztók többsége nem tartózkodik otthon, így nem is tudja a megtermelt áramot elhasználni. Lehet persze szigetüzemű rendszereket kiépíteni a háztartási kiserőművekhez, de az energiatároló rendszerek költsége legalább akkora, mint a napelemrendszeré, így gyakorlatilag megduplázza az amúgy sem olcsó beruházás árát, emiatt közel sem biztos, hogy a jövőben ez lesz az elterjedt megoldás a problémára. A villamos hálózatra csatlakozva vissza lehet táplálni a rendszerbe a napközben megtermelt felesleges áramot, fizet is érte a szolgáltató, csakhogy jóval kevesebbet, mint amennyiért eladja, így a nap végén a munkából hazatérő fogyasztó rosszul jár, hiszen hiába termelt a napeleme napközben, napszállta után kénytelen sokszoros áron visszavásárolni az áramot, ha például mosni, tévézni vagy fűteni akar. Ezt a problémát úgy oldja fel az energiaközösség, hogy a helyben megtermelt felesleget olyan tagok, például cégek is megvásárolhatják, amelyek napközben is aktív fogyasztók.
Ráadásul Magyarország villamosenergia-hálózata hagyományosan centralizált rendszerként működik, ahol a villamos energia előállítása nagy erőművekben történik, majd onnan továbbítják a fogyasztókhoz. Ez a rendszer egyelőre kevésbé alkalmas arra, hogy kezelje a sok ezer apró, új termelőként jelentkező napelemes háztartást, nem véletlenül tiltották egy éven keresztül a rácsatlakozást a hálózatra. A problémával ugyanakkor kezdeni kell valamit, hiszen napelemrendszerek tekintetében hazánk kifejezetten jól áll. 2020-ban a napelemek – ipari és háztartási méretű berendezések együttes – beépített kapacitása nőtt a legnagyobb mértékben. Tavaly július elején pedig már az 5000 megawattot is átlépte a teljes beépített kapacitás. Ebből az ipari méretű naperőművek összes beépített kapacitása június elején már a 3000 megawattot is felülmúlta, háztartási méretű napelemes rendszerekből pedig már több mint 200 ezer üzemelt Magyarországon. Érdekesség, hogy korábban azt prognosztizálták, erre a szintre csak 2030-ig sikerül eljutni. A további bővülést a közeljövőben is a napenergiától várhatjuk a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás duplájára, akár 12 gigawattra nőhet 2030-ig. Ám ha a kistermelők energiaközösségek keretében csatlakoznak a hálózathoz, az hozzájárul a rendszer rugalmasságának növeléséhez és az energiaellátás biztonságának fokozásához.
Ezt érték el Bábolnán
Visszatérve első, hazánk első, üzemszerű működésre képes és a MEKH által hivatalosan is bejegyzett energiaközösségéhez, itt már kicsiben működik mindaz, amit fentebb leírtunk.
– Energiaközösségünk tagjai egymás között értékesíthetik az áramot. A háztartási kiserőművek termelését a társulás ipari szereplői használhatják fel, ennek köszönhetően a háztartások az áramszolgáltató által felkínált általános átvételi árnál drágábban tudják eladni az energiát, az átvevő cégek pedig a piacinál kedvezőbb áron juthatnak hozzá – mondja a Demokratának dr. Horváth Klára, Bábolna polgármestere. Hozzátéve, a rendszernek köszönhetően a helyben megtermelt áramot helyben is használják fel, ami az energiaszuverenitást erősíti. A városvezető éppen ezért azt tervezi, hogy az összes önkormányzati intézmény napelemeket kap, illetve telepítenek egy új, 36 hektáros napelemfarmot, ezeknek köszönhetően már jövőre, de legkésőbb 2026-ra el tudják majd érni, hogy a város önkormányzati intézményeiben nulla forint legyen a rezsiköltség.
Jelenleg az önkormányzat a társulás legnagyobb szereplője gázmotoros kiserőművével és naperőművei bevonásával. Előbbi háttere, hogy Bábolnán 1983-ban a mezőgazdasági kombinát akkori vezetője fúratott két kutat. Az egyikből 600 méter mélyről 38 fokos, a másikból pedig 1200 méterről 51 fokos termálvíz tört felszínre, ám ezeket egészen 2020-ig nem hasznosították. Akkor viszont a gáz hasznosítására hőt és villamos energiát termelő kiserőmű létesült, a gyógyhatású termálvízre alapozva pedig egy termálfürdő téli és nyári medencékkel.
Hamarosan taggá válik az IKR Agrár Kft. 340 kilowattos naperőművel, az OSI Food Solutions Kft. nagyfogyasztóként, illetve három magánszemély napelemmel és villamosenergia-tárolóval. A rendszert kiegészíti egy 200 kilowattos, akkumulátoros áramtároló egység és egy V2G busztöltő, amely képes az igénybevétel egyenetlenségeit kisimítani. Ehhez szükség volt egy olyan rendszerre, ami mindent tud kezelni, vezérelni és szállítani. A következő lépés az energiaközösség további bővítése lesz. Horváth Klára lapunknak azt mondja, hamarosan indul a csatlakozás második köre, és a jövőben szeretnék a Bábolnán felhalmozott tudást és tapasztalatokat más településekkel is megosztani.
