Eper az égből
A Szaharában, az Északi-sarkon és a világűrben is lehet termelni a Tungsram új vertikálisfarm-technológiájával. Ráadásul az év háromszázhatvanöt napján.A magyar világítástechnikai gyártó a hazai agrártapasztalatokat és saját kutatásait felhasználva megalkotta a holnap technológiáját, amely választ ad a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás kihívásaira és az egyre növekvő városok élelmiszer-ellátására is. Ráadásul a zöldségek a lehető legjobb körülmények között teremnek, így tápanyagtartalmuk is magas, és nem utolsósorban finomak is.
A Tungsram márkanévről többnyire a kék-fehér-piros dobozos villanykörte jut az ember eszébe. De mit szólnánk, ha egy tál finom koriandersalátáról, retekcsíráról vagy ízletes, tápértékben gazdag eperről kiderülne, egy Tungsram-farmon nevelték őket? Ez talán már nincs is távol, hiszen a napokban adták át a cég Közép-Európában egyedülálló, kutatás-fejlesztési célú vertikális farmját az újpesti Tungsram-központban.
De mit keres egy világítástechnikával foglalkozó gyártó egy, a mezőgazdaság jövőjét meghatározó projektben? Az 1896-ban alapított, patinás céget a rendszerváltás alatt felvásárolta a General Electric, ám az amerikai multi pár éve úgy döntött, megválik kelet-közép-európai fényforrás-érdekeltségeitől. Ez azonban nem jelentette a Tungsram végét, ugyanis a GE Lighting EMEAT fényforrás- és globális autólámpa-ágazatát 2018-ban megvette Jörg Bauer, a GE egyik hazai vezetője, a Tungsram pedig magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tért vissza a piacra. Mivel a lakossági piacot uraló LED-es otthoni fényforrások terén lehetetlen versenyezni a kínai termékek dömpingáraival, ezért leginkább a prémium szegmenst célozták meg, emellett folyamatosan hoznak létre új üzletágakat. Így jött létre többek között a Tungsram Agritech, amely mezőgazdasággal kapcsolatos újdonságokkal foglalkozik, többek között a beltéri növénytermesztéssel.
– A Tungsram idén 125 éves, és minden itt dolgozó generáció hozzájárult a társadalmi fejlődéshez, először a villanylámpával, később a rádióval, tévével. A mi generációnk lehetősége ez a technológia, amely az egyik megoldás lehet a világ élelmiszer-ellátására. A növekedés egyik hajtóereje, hogy a klímaváltozás, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt tíz éven belül 50 százalékkal több élelmiszert kellene termelnie a világnak, mint most. Eközben a learatható termőterület drámaian csökken – vázolta fel a farm átadásán Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója.
Termelni a Szaharában és a belvárosban
A farm termőfelülete 150 négyzetméter, a legváltozatosabb haszonnövények teremnek itt polcrendszereken elhelyezve, kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással, napszaktól vagy időjárástól függetlenül. Noha ez kereskedelmi méretnek felel meg, célja elsősorban a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. Ezt az amúgy sem kis objektumot két klímakamra egészíti ki, ahol maga a kutatási tevékenység zajlik, az itt elért eredményeket kamatoztatja a vállalat a farmon.
– 2018-ban kezdtük el az agritech irányt vinni, először a Tungsram profilja miatt leginkább a lámpákra fókuszáltunk, amelyeket üvegházakhoz és vertikális farmokhoz optimalizáltunk – mondja a Demokratának Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech vezetője. Ám míg üvegházakat üzemeltető partnereket könnyen találtak az új technológia teszteléséhez, amikor vertikális farmot kerestek, nem jártak sikerrel.
– Nem találtunk ilyet Magyarországon, de még a régióban sem, ezért kezdtünk el mi magunk kiépíteni egyet – meséli az ágazati vezető. Ekkor már nem csak a világítás tesztelése volt a cél, elkezdtek különféle szenzorokat fejleszteni, hogy minél több helyen kiváltsák az emberi irányítást. Ezek az eszközök a növények állapotát monitorozva képesek szabályozni például a fényt, vagy kezelni az öntözést. Ehhez először egy kisebb farmot hoztak össze, ahol mindent ki tudtak élesben próbálni. Közben rájöttek, hogy a beltéri mezőgazdaság új lehetőséget nyit meg a cég előtt.
– A vertikális farm érdekessége, hogy gyakorlatilag bárhol működhet, legyen szó a Szaharáról, az Északi-sarkról vagy egy nagyváros szívéről. Ellenáll a szélsőséges időjárási körülményeknek, itt nincs olyan, hogy elveri a jégeső a termést, vagy elfagy, ha bejön egy hirtelen hajnali hideg. Éppen ezért lesz hamarosan óriási horderejű egy ilyen fejlesztés, mivel a klímaváltozás miatt egyre kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is lehetővé teszi a termesztést – mutat rá Sejpes Zoltán.
Gazdaságos, zöld megoldás
– Van itt eper, kutatási célból, különböző fodros és leveles kel, ehető virágok, például sarkantyúka, ez az éttermekben nagyon felkapott mostanában – sorolja Illés Dorottya minőségbiztosítási mérnök, miket termelnek a Tungsram farmján. De van mikrozöldekre optimalizált részleg is, ezek azok a pár centis, csíránál nagyobb, bébizöldségeknél kisebb hajtások, amelyeket a kifejlett növényekénél magasabb tápértékük és intenzív ízük miatt érdemes fogyasztani.
– Egyáltalán nem használunk földet. Ez egy hidropóniás rendszer, a magok a gyökértartó közegben, például kőzetgyapotban csíráznak ki. Ennek a feladata, hogy megtartsa a növények gyökerét, amelyek a tápanyagot az öntözővízből nyerik ki – tudjuk meg a minőségbiztosítási mérnöktől. Azt is elárulja, noha elvileg lehetséges lenne a növények megvilágítása éjjel-nappal, mégsem teszik meg, mivel szükségük van pihenőidőszakra. Egyébként sem az a legfontosabb, hogy minél hamarabb beérjenek, hanem hogy minél nagyobb legyen a tápanyagtartalmuk. Ami ehhez kell, azt a rendszer automatikusan adagolja az öntözővízhez, de semmi mást, csak amit a természetes környezetben is megkapnának. Annyi a különbség, hogy a természetben rengeteg a változó. Ha a körülmények jól alakulnak egy bizonyos növényfajta számára, akkor beszélhetünk jó évjáratról. Itt viszont ebből mindent egyszerre kaphat meg a növény az év minden egyes napján, mintha az örök nyárban élne, ezért lesz tökéletes a termés. Ráadásul mindez jóval kevésbé vízigényes a hagyományos földművelésnél, és mivel zárt a rendszer, ahová a dolgozók is védőfelszerelésben lépnek be, vegyszerezésre sincs szükség.
– A csírázás után kikerül a mesterséges fénybe a termés, ha beérett, következik a feldolgozóhelyiség, ott történik az aratás. Jelenleg kézi erővel, de már fejlesztés alatt van ennek az automatizálása is – magyarázza a folyamatot Illés Dorottya.
Befektetés a jövőbe
Észak-Amerikában és a Távol-Keleten, elsősorban Japánban, ahol sok ember él viszonylag kis területen, pár éve már folynak hasonló fejlesztések. Nyugat-Európában is vannak már példák nagyobb léptékű projektekre, de a régiónkban ilyen méretű és komplexitású vertikális farm eddig nem létezett. Pedig minden jel arra utal, hogy ez lesz a mezőgazdaság jövője, és nem véletlen, hogy Magyarországon is megjelent az első fecske.
– A vertikális farm az informatika és az agrárium szoros összefonódása, és itthon nagyon jól tudunk építkezni abból a sok évszázados tudásból, amit a növénytermesztésben a szakemberek felhalmoztak – mutat rá Sejpes Zoltán. Ráadásul a fejlesztés a klímaberendezést leszámítva az utolsó csavarig hazai gyártmány, hiszen a lámpák és a technológia a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyárából származnak, a szükséges biotechnológiai tudást a magyar Biopólus Zrt. adta hozzá, míg a kivitelezést a szintén hazai KÉSZ Csoport végezte, az 575 milliós fejlesztési költség közel 44 százalékát pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium tette hozzá.
– Jelenleg még drágán tudunk termelni, de így volt ez minden új technológiával – mutat rá az ágazati vezető. Úgy látja, ha minden jól megy, akkor meglepően hamar, akár öt éven belül megtörténhet, hogy a Tungsramnak legalább annyi bevétele lesz az új, innovatív üzletágaiból, mint az izzók gyártásából. A fiatalabb generációknak pedig alighanem előbb jut majd eszükbe a Tungsramról a saláta, mint a hatvanwattos égő.