Észrevétlenül a sci-fi világába léptünk

Az Európai Parlament definíciója szerint a mesterséges intelligencia a gépek emberéhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Az MI lehetővé teszi az informatikai rendszerek számára, hogy érzékeljék környezetüket, feldolgozzák az adatokat, problémákat oldjanak meg, mindehhez megtervezzék lépéseiket. A hivatalos meghatározás szerint ezek a rendszerek nemcsak információt fogadnak és dolgoznak fel, hanem tapasztalataik alapján képesek viselkedésük módosítására is. A mesterséges intelligencia néhány éve a mindennapi élet részévé lett.

– Tudtunkon kívül is számtalan formában találkozunk a mesterséges intelligenciával. A Google különböző termékei (pl. YouTube, maga a keresőmotor stb.) mögött, amiket napi szinten használunk, szintén számtalan mesterséges intelligenciára, illetve gépi tanulásra alapuló algoritmus működik – mondja Szabó Attila, aki adatmérnökként és adatkutatóként évek óta kutatja az MI-t.

A szélesebb társadalmi figyelem azonban az úgynevezett nagy nyelvi modellek, LLM-ek megjelenését kísérte. A legismertebb termékek az OpenAI ChatGPT modellsorozata, a Google Geminije és a Meta Llama modellcsaládja. Működésük egyszerű, az applikáció megnyitása után a képernyő közepén egy chatablakba beírhatjuk a kérdéseinket, parancsainkat, illetve dokumentumokat, videót vagy képeket csatolhatunk. A program pedig végrehajtja az utasításoknak megfelelő feladatot. A különböző modelleket azonnal tömegek kezdték használni. A korai infantilis össznépi kérdezz-feleleket pedig felváltotta a célorientált professzionális alkalmazás. A fizetős verziók segítségével nyelvet lehet tanulni, videót és képet szerkeszteni, illetve különböző területeken adatot gyűjteni és feldolgozni. Az MI professzionális szinten képes elvégezni a felsorolt feladatokat, bár a végeredmény nagy mértékben függ a felhasználó által adott utasítások minőségétől. A tapasztalatok alapján azonban nem túlzás kijelenteni, hogy az OpenAI 20 és 200 dollár közötti előfizetési kínálata közül a drágább verzió már tudományos asszisztensként is megállja a helyét. Szabó Attila szerint pedig egy arra fejlesztett eszköz képes akár olyan színvonalon programozni, mint egy jó képességű kezdő informatikus.

– A hihetetlen gépi kapacitás ellenére még messze vagyunk attól, hogy a mérnököknek vagy az informatikusoknak félteniük kellene az állásukat. A kreatív emberi elme egyelőre nem pótolható. A helyzet olyan, mint a lyukkártyás szövőgép feltalálása utáni másnapon. A technológia lassan vette át az ember helyét, bár kétségtelen, hogy idővel rengeteg szövőnő került utcára. Végül a modern textilipar hatalmas mennyiségű áruval árasztotta el a piacot, az igazán drága kelme azonban ma is kézzel készül. Ilyen tekintetben az indiai call centerekben, IT help desk területen dolgozók aggódhatnak a közeljövő miatt – magyarázza Szabó Attila.

A felhasználás széles körű elterjedtségét jól mutatja, hogy a BBC beszámolója szerint amikor a ChatGPT üzemzavar miatt leállt néhány órára, az Egyesült Királyságban több mint tízezren jelentették a kiesést, mivel akadályozva voltak munkájukban. Sok területen ugyanis már napi gyakorlat, hogy a relatíve hosszadalmas internetes keresgélés helyett valamelyik chatbot-alkalmazást utasítsák a szükséges információ előteremtésére. Az MI iránti igény pedig folyamatosan nő: Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint 2024 decemberére világszerte több mint 300 millió ember használta hetente a ChatGPT-t.

A fejlesztések pedig újabb fejlesztéseket vonnak magukkal. Az MI evolúciója a tudományos világ teljes spektrumára kihat, azon belül a mesterséges intelligencia is exponenciális fejlődést mutat. A szóban forgó technológia birtoklása és a fejlesztésben elért elsőség stratégiai jelentőségű a nagyhatalmak számára. Nem becsülendő le ugyanis az MI-technológia hírszerzési vagy hadiipari célú felhasználása. A gyermekkorunk sci-fi filmjeiben látottak ma már a valóság részei, az interkontinentális rakéták vezérlése vagy a híres Vaskupola is hatalmas informatikai háttérrel működik. Szabó Attila szerint azonban ahogy a humán erőforrás esetében, úgy a fegyverek tekintetében is hosszú ideig helye lesz egy AK–47-esnek vagy egy Magnumnak. A klasszikus mechanikus fegyverek előnye ugyanis, hogy nem lehet őket tönkretenni egy vírussal.

– Attól a pillanattól kezdve, hogy egy eszközön szoftver fut, azt a kockázatot hordja magában, hogy az ellenség akár a távolból is befolyásolni tudja a működését – mondja Szabó Attila.

Sokáig úgy tűnt, hogy az USA, azon belül az OpenAI előnye behozhatatlan a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Néhány nap leforgása alatt azonban egy kínai cég fejlesztése nyomán a feje tetejére állt a teljes techvilág. A kínai DeepSeek 2024. január 20-án mutatta be R1 nevű nyelvi modelljét, amely azonnal az App Store letöltési listájának élére ugrott, megelőzve az OpenAI és a Meta alkalmazásait. A DeepSeek több esetben kénytelen volt leállítani a regisztrációt a hatalmas érdeklődés miatt. Sam Altman maga is lenyűgözőnek nevezte az R1 teljesítményét, a tesztek szerint már most felülmúlja a Meta következő generációs modelljeit. Nem meglepő, hogy Mark Zuckerberg, aki nemrégiben jelentette be, hogy cége a következő években 65 milliárd dollárt szán MI-fejlesztésekre, négy mérnöki csapatot bízott meg azzal, hogy feltárják a kínai startup sikerének titkát.

A nyugati fejlesztőket azonban nem is az R1 kapacitása, hanem sokkal inkább az nyugtalanítja, hogy a DeepSeek alkalmazásának erőforrásigénye lényegesen kisebb, mint az OpenAI vagy a Meta modelljeié, illetve az OpenAI fejlesztési költségének töredékéért állítottak elő ugyanolyan színvonalú nyelvi modellt. Az amerikai techóriások ugyanis hatalmas hardverigénnyel és befektetéssel dolgoznak, a kínai vállalat ezzel szemben mindössze 2000 Nvidia chip segítségével reprodukálta azt a tanítási folyamatot, amelyre a nagy fejlesztőknek 16 ezer chipre van szükségük. A különbséget pedig dollármilliókban mérik. Nem csoda, hogy a bejelentést követően az Nvidia és más techvállalatok részvényei meredeken zuhanni kezdtek. Az pedig csak amolyan fricska, hogy a kínai cég mindössze 0,55 vagy 2,19 dollárért kínálja azt a szolgáltatást, amit az OpenAI 15, illetve 60 dollárért.

A kínai cég a nyugati versenytársaihoz hasonlóan diverzifikálta a kínálatot. A DeepSeek R1 elsősorban logikai problémák megoldására lett kifejlesztve, a tervezők szerint ezért leginkább az oktatásban lehet használni. A DeepSeek Coder pedig kifejezetten a programozók számára készült, programkód írására javítására egyaránt alkalmas. A DeepSeek V3 a modellsorozat csúcsa, amely a programozástól a matematikai problémák megoldásán át számtalan feladatot el tud végezni.

A világ még fel sem ocsúdott a DeepSeek robbanásszerű sikeréből, amikor az Alibaba a kínai újév első napján bemutatta saját MI modelljét, a Qwen 2.5-t. A kínai techvállalat állítása szerint az új verzió teljesítménye meghaladja a már említett DeepSeek-V3, illetve a GPT-4 és a Llama-3.1-405B modellekét. Szabó Attila a kínai bravúrral kapcsolatban megjegyzi: az igazán nagy mutatvány az, hogy úgy állították elő az eszközöket, hogy Kínát amerikai exporttilalom sújtja az MI-fejlesztésekhez szükséges technológiák vásárlására.

– A kínai fejlesztők kreativitását az exporttilalom serkenthette. A szükséges hardverek hiányában kénytelenek voltak saját erőforrásból, mondhatni a kéznél levő mérnöki zsenialitással megoldani a problémákat – mondja a szakértő.

Szabó Attila hozzáteszi: az amerikaiak számára az a különösen ijesztő, hogy az olcsóbb amerikai hardverek használatával érték el a céljukat, azaz a nyugati vállalatok forrásigényére jellemző egymilliárd dolláros szinthez képes alacsony, potom pár tízmilliós befektetéssel jutottak el ugyanoda, mint a Meta vagy az OpenAI.

A verseny tehát kifejezetten éles a két világhatalom között. Donald Trump kampányában még százmilliárd dolláros befektetést ígért az MI kutatására, beiktatása után ezt az összeget megötszörözték. Azaz a következő néhány évben a Stargate Project néven futó programba összesen 500 milliárd dollárt invesztálnak, amely járulékos haszonként megközelítőleg százezer új munkahelyet teremt az USA-ban.

A befektetett százmilliárdok hatékony megtérülését azonban éppen a kínai cégek példátlan sikere teszi kérdésessé. Az amerikai cégek technológiája ugyanis így is hihetetlenül költség- és anyagigényes. Szabó Attila felhívja rá a figyelmet, hogy legalábbis visszás a helyzet, ha tekintetbe vesszük, hogy a nyugati emberben lelkiismeret-furdalást keltenek, amiért marhahúst eszik vagy dízelautót vezet, miközben minden egyes ChatGPT-kérés két liter tiszta vízbe és áramfogyasztásba kerül. Az OpenAI modelljeinek korlátlan használata (a nemrég megnyitott úgynevezett Pro előfizetés esetében) még a 200 dolláros havidíj esetén sem térül meg a magas költségek miatt, a tervek szerint azonban újabb 30 ezer darab GPU processzort kivannak üzembe helyezni, aminek már a legyártása is horribilis összegekre rúg. Arról pedig nem szabad megfeledkezni, hogy az MI-iparág gerincét jelentő GPU chip gyártása szilícium, arany és egyéb úgynevezett ritkaföldfémek nélkül nehezen oldható meg. Ezen anyagok felett pedig Kínának van ellenőrzése, miközben saját technológiájuk egyszerre olcsóbb és fenntarthatóbb is.

Európai szempontból pedig kifejezetten elkeserítő, hogy a kontinens semmilyen tekintetben nem vesz részt a nagyok versenyében.