Európa szereti Amerikát?
Európa bízik a változásban
A Wall Street Journal Europe megbízásából, a GfK-Nürnberg által készített felmérés során 19 országban közel húszezer embert kérdeztek meg a kutatók arról, hogy mit gondolnak az Egyesült Államok politikai és kulturális befolyásáról. A kutatási eredmények szerint az európai állampolgárok több mint fele úgy véli, Barack Obama elnökké választásának köszönhetően pozitív változások sora köszönt majd a világra. A jövőt illetően kiemelkedően optimisták a nyugat-európai országok lakosai. A régióban a válaszadók 75 százaléka gondolja úgy, hogy Obama vezetésével az Egyesült Államok politikai befolyása pozitív irányban változik majd. A legderűlátóbb országokban, így Belgiumban, Svédországban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában tízből nyolcan gondolkoznak hasonlóan. Nyugat-Európa ezzel még az amerikaiak optimizmusát is felülmúlja, akiknek „csak” 61 százaléka véli úgy, hogy az Obama-elnökség alatt jobb fényben tűnik fel az USA politikai hatalmának megítélése.
A válaszok alapján úgy tűnik, hogy ez a fajta optimizmus kifejezetten Obama elnök megválasztásához köthető, hiszen az elmúlt évek eseményeire visszatekintve háromból két válaszadó egyértelműen negatívnak és károsnak ítélte Amerika világra gyakorolt politikai befolyását. Az európai országok közül a legnagyobb, több mint 80 százalékos arányban Görögország, Hollandia, Svájc és Belgium lakosai vélték úgy, hogy az elmúlt öt évben az USA határozottan negatív hatást gyakorolt a világpolitika alakulására. Az európai válaszadók ebben a kérdésben is felülmúlták észak-amerikai társaikat, hiszen az Egyesült Államok állampolgárainak kevesebb, mint 70 százaléka nyilatkozott ilyen kedvezőtlenül hazájáról.
Hollywoodi filmeket nézünk, baseballozunk és hamburgert eszünk
Az Egyesült Államok legnépszerűbb kulturális exportcikkei között az első helyen, a válaszadók mintegy harmadának egyetértése alapján a filmek és tévésorozatok állnak. Különösen nagy arányban kedvelik az Amerikában készült produkciókat a görögök, a hollandok és a magyarok. Mindhárom országban a válaszadók több mint 50 százaléka válaszolt úgy, hogy szereti a hollywoodi filmeket és az amerikai sorozatokat. Az amerikai filmiparral kapcsolatban az összes válaszadó mintegy 20 százaléka nyilatkozott csak kritikusan, ők is zömmel az 50 év feletti korosztályból kerültek ki.
A népszerűségi lista második helyén a sport áll. A válaszadók 12 százaléka „ad hálát” az Egyesült Államoknak az amerikai foci vagy a baseball népszerűsítésért. Ezek között a franciák (18%) és a csehek (17%) azok, akik a legnagyobb érdeklődést mutatják az amerikai sportélet iránt. Az Egyesült Államok harmadik legnépszerűbb kulturális exportcikke a zene, amelyet a válaszadók 11 százaléka, kiemelkedően pedig a svájci, svéd és belga válaszadók értékelnek nagyra.
A negyedik helyen 4-4 százalékos támogatási aránnyal a divat, az irodalom és az étkezési kultúra szerepelt. Igaz, ez utóbbit éri a legtöbb kritika Európában. A nyugat-európai régióban a válaszadók 45 százaléka, Franciaországban 65 százaléka tekint kritikus szemmel az amerikai élelmiszerek európai elterjedésére. Az összes válaszadót tekintve a megkérdezettek harmada vélekedik negatívan az amerikai étkezési kultúra terjedéséről. Ez az arány a személyes tapasztalatok hatására növekedni látszik, hiszen azoknak, akik jártak már az Egyesült Államokban, 44 százaléka fejezte ki nem tetszését az amerikai élelmiszerekkel kapcsolatban.
A britek szerint az USA kulturális hatása inkább pozitív, a magyarok szerint inkább negatív
Összességében a kutatás során megkérdezett közel húszezer embernek alig negyede minősítette pozitívnak az Egyesült Államok kulturális hatását. A válaszadók 39 százaléka úgy gondolta, Amerika kulturálisan rossz hatást gyakorol a világra, míg a megkérdezettek több mint harmada pozitív és negatív hatásokat egyaránt megfogalmazott.
Az egyetlen ország, ahol a pozitív vélemények száma felülmúlta a kritikusokét az Egyesült Királyság volt. Ott a válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy az USA kulturális hatása pozitív, és 31 százaléka vélte úgy, hogy inkább negatív jelenségnek tekintendő. Ezzel szemben a görögök több mint ötven, a magyarok és az oroszok közel negyven százaléka egyértelműen a káros hatások mellett foglalt állást. Oroszországot illetően azonban a megítélés a jelek szerint függ attól, hogy az adott válaszadó járt-e már az USA-ban. Azok, akik már jártak, közel 50 százalékos arányban adtak pozitív választ, míg azok, akik még nem, alig 10 százalékos arányban vélekedtek pozitívan. A legsemlegesebben a német válaszadók nyilatkoztak. Itt a megkérdezettek 46 százaléka nem érzi egyértelműen negatívnak vagy pozitívnak az USA kulturális befolyását.
(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)