Ez most nem a számháború ideje
Miután múlt hét végén minden eddiginél nagyobb szállítmány, hatszázezer adag érkezett hazánkba a kínai Sinopharm oltásából, és májusban további 2,9 millió fog befutni, a vakcina iránt érzett bizalomtól függ, sikerül-e további jelentős lépéseket tenni a megfelelő szintű átoltottság irányába. Nem mindegy tehát, milyen információk és találgatások látnak napvilágot a médiában. Lássuk a tényeket és a szakemberek véleményét.
Először is fontos újra leszögezni, hogy az inaktivált vírusokat tartalmazó vakcinákat kiforrott és hatásos technológiával gyártják, és széles körben alkalmazzák őket olyan újonnan megjelenő fertőző betegségek kórokozói ellen, mint az influenza és a poliovírus. A Sinopharm vakcinájával kapcsolatos klinikai kutatások első és második fázisának eredményeit a tekintélyes The Lancet tudományos lapban publikálták, a III. fázis – ami egyébként több országban lezajlott, illetve zajlik még ma is – eredményeit még nem. Az Egyesült Arab Emírségek tavaly decemberben jelentette a kutatás időközi eredményeit, eszerint 86 százalékban véd a fertőzéssel szemben, a beoltottak követéses vizsgálata alapján 93 százalékban akadályozza meg a kórházba kerülést és teljes egészében a halálozást. A Sinopharm ezután közölte, hogy az általuk készített elemzés szerint 79 százalékos hatékonyságú a vakcina.
Később az Egyesült Arab Emírségekben és Szerbiában felmerült, hogy bizonyos esetekben szükség lehet egy harmadik, emlékeztető oltásra is. Egyelőre ezzel kapcsolatban még folynak a vizsgálatok, úgy tűnik, inkább hetven év feletti férfiaknál fordul olykor elő, hogy nem jön létre megfelelő immunválasz. Az ismétlő oltás azonban nem ördögtől való, ráadásul nem kizárt, hogy szükség lesz rá más vakcinák esetében is. Mindez nem jelenti azt, hogy a kínai fejlesztés ne lenne megfelelő az esetek döntő többségében.
A Sinopharmot Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában is használják, Európában egyelőre csak Magyarországon és Szerbiában. Az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április 29-én véglegesítheti a jelentését arról, hogy ajánlják-e globálisan vészhelyzeti alkalmazásra. Erről Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tett közzé információkat. A Sinopharm az eljáráshoz minden szükséges dokumentációt benyújtott, és a helyszíni látogatásokra is lehetőséget biztosított. A WHO az előzetes vizsgálatok alapján korábban már kijelentette, hogy a vakcina biztonságos és jó hatékonyságú.
Mivel többször merült fel kétely ezzel kapcsolatban, a kormány nyilvánosságra hozta az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ezekből is az derül ki, hogy minden Magyarországon használt vakcina hatásos és erős védelmet nyújt – a kínai oltóanyag hatásosságát is megerősítik a hazai tapasztalatok. Közben egyébként a The Lancet lehozott egy cikket kínai szakemberektől, amely egy 12 fős kutatás eredményeit mutatja, és a Sinopharm hatékonyságát bizonyítja a dél-afrikai variáns ellen.
A hazai szakemberek többször nyilvánosan is kiálltak mindegyik hazánkban beadható vakcina mellett, legutóbb múlt hét végén egy online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Szegedi Biológiai Kutatóközpont két munkatársa által jegyzett portál, a KOVIDők szervezett. A témák között felmerült az is, hogy a beoltottak gyakran igyekeznek ellenőrizni védettségüket antitesteket mérő tesztekkel. A szakértők beszélgetéséből kiderül, miért nincs ennek értelme: nincs standardizált mérés, tehát eltérő az értékskála a különböző tesztekben, meghatározott értékelés sincs még hozzájuk rendelve, vagyis nem tudjuk, hogy a mért hetven vagy a kétszáz sok-e vagy kevés. Ezenfelül az elterjedt tesztek elsősorban csak a tüskefehérje ellen kialakult antitesteket mérik, ehelyett komplex vizsgálatra lenne szükség, amit viszont a nagyközönség nem tud igénybe venni.
Kemenesi Gábor virológus szerint a szakember legtudományosabb és legmegalapozottabb válasza vakcinakérdésben az, hogy adassuk be azt, amelyikhez hozzájuthatunk, mert jó eséllyel megvéd a betegség ellen, és segít a fertőzések számának csökkentésében.
