Ez nem koronavírus
Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban is azonosítottak fertőzést, összesen 19 országban több száz esetet. A virológusok aggódva figyelik a növekvő esetszámokat, de határozottan állítják: a majomhimlő nem olyan, mint a koronavírus-betegség, nagyon nehezen terjed, és egyelőre nincsenek súlyos esetek. Szó sincs újabb pandémia kezdetéről, a tömeges oltás sem indokolt egyelőre.
Két éve is ilyenformán kezdődött, itt-ott felütötte fejét egy-egy eset, aztán egyre közelebb azonosították őket, majd rövid időn belül pandémia, vagyis világjárvány alakult ki. A helyzet látszólag hasonló, mint annak idején, de ez most egészen más típusú vírus: valóban csak szoros fizikai kontaktussal terjed, jobbára azok kaphatják el, akik egy háztartásban élnek a fertőzöttel, vagy intim közelségbe kerülnek vele.
– Azért nevezik himlőnek, mert ugyanúgy hólyagok, kiütések keletkeznek a bőrön. Hasonlóan megtelnek, majd kifakadnak és leszáradnak, mint a többi himlőnél. A fertőzés pedig elsősorban ezeken a hólyagokon keresztül zajlik le – magyarázza Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Nemzeti Virológiai Laboratórium kutatója. – Mindez azt jelenti, hogy csak az fertőz, akinek tünetei vannak, szemben a koronavírussal. Ilyenkor azonban akár egy kézfogással is átadható a vírus, miután a hólyagok a kezeken, a lábakon és az arcon jelennek meg. Ezek váladéka beszennyezhet tárgyakat, például ruhát, ágyneműt, törülközőt, erre figyelni kell.
A nyálkahártyán, vagyis a szájüregben és az orrüregben is megjelenhetnek a hólyagok, tehát ebben az esetben nagyobb nyálcseppekkel is terjedhet a vírus, például ha valaki kicsit fröcsögve beszél. De nem úgy terjed, mint a koronavírus: nem adható át levegőn keresztül, cseppfertőzéssel, aminek forrása a tüdő. Ez azt jelenti, hogy ha egy majomhimlővel fertőzött tünetmentes utas eltüsszenti magát a villamoson, senki nem lesz beteg, ellentétben egy koronavírusos tünetmentes utassal, aki maszk nélkül át fogja adni a vírust még a később felszállók egy részének is.
A majomhimlő tünetei közé tartozik az enyhe fejfájás, a láz, a duzzadt nyirokcsomók, az izomfájdalom, a gyengeség és az említett bőrelváltozások, amelyek akár fájdalmasak is lehetnek. Általában azonban enyhe lefolyású betegségről van szó. A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig 5-13 nap telik el, a tünetes időszak 2-4 hétig tarthat – vagyis még lesznek esetek. Célzott gyógyszeres terápiája nincs, de a feketehimlő elleni gyógyszerek bizonyos fokig hathatnak a majomhimlőre is.
Ez utóbbi ugyanis az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító, rendkívül halálos feketehimlő közeli rokona, nagyon hasonló tüneteket okoz, de sokkal enyhébb megbetegedéssel. Mivel a feketehimlő eltűnt 1980-ban, utoljára az 1979 előtt születettek kaptak ellene oltást. Ez bizonyos fokú védelmet nyújt a majomhimlő ellen is, de nem tudjuk, pontosan milyen mértékűt, hiszen sosem volt még igazán szükség ennek vizsgálatára: a majomhimlő leginkább helyi, kisebb járványokat okoz Afrikában. Ugyanakkor Nagy-Britanniában már elkezdték bevetni az oltást a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére, a Moderna is vizsgálja a meglévő vakcinák hatékonyságát, lesz tehát tapasztalat.
A majomhimlő zoonózis, vagyis a fertőzési láncok egy-egy állatból indulnak ki, emberről emberre nehezebben terjed át. Először majmokban fedeztek fel 1958-ban, innen a neve, jellemzően azonban rágcsálók adják tovább Nyugat- és Közép-Afrikában. Közöttük tünetmentesen terjed a vírus, az ember pedig az állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében a kiütéseivel való érintkezés során kaphatja el.
Az eddigi legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben, Nigériában volt, amelynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak. Afrikán kívül csak kihurcolt esetek fordulnak elő, a legtöbb 2003-ban, az USA-ban, és mindegyik visszavezethető volt egy fertőzött prérikutya-állományra, ezeket az állatokat házi kedvencként tartották. A kutyák Ghánából importált rágcsálóktól kapták el a vírust.
A vírusnak két genetikailag elkülönülő variánsa van, az egyik jellemzően a Kongó-medencében, a másik Nyugat-Afrikában terjed. Az előbbi súlyosabb lefolyású megbetegedést okoz, az utóbbi enyhébbet, és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani megbetegedéseket az eddigi információk alapján az enyhébb változat okozza. Halálozása egyszázalékos, a súlyosabbé tíz, de ezeket a számokat afrikai körülmények között mérték ki: a nyugati országokban fejlettebb az egészségügy, így ennél jóval alacsonyabb lehet a halálozás. Jelenleg senki sincs súlyos állapotban.
Ahogy Kemenesi Gábor is kifejti, a virológusok amiatt kezdtek el aggódni, hogy a vírus átterjedhet az emberről az európai állatvilágra. Ebben az esetben ugyanis a vírus jelen lesz itt is, és akkor az afrikai helyzethez hasonló helyi fertőzésekre és kisebb járványokra számíthatunk a továbbiakban – nem puszta behurcolásokra. Ezenfelül minél több lehetőséget kap egy vírus, annál nagyobb ablak nyílik az alkalmazkodására, hogy hatékonyabban legyen képes emberről emberre terjedni és meglepetéseket okozni.
Most a helyzet azért nem teljesen egyértelmű, mert a terjedési láncolat elemeit csak részben sikerült feltárni. Az azonosítatlan kontakusok további eseteket takarnak, és a betegséget Európán kívül kimutatták Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Úgy tűnik, mintha már egy világjárvány kezdetén járnánk, de valójában két-három olyan szuperterjesztő eseményen kapták el a vírust a fertőzöttek, ahol sok külföldi jelenik meg. Mivel az egyik egy melegrendezvény volt, ahonnan logikusan átterjedt hasonló tematikájú helyszínekre, az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltbeli esetek túlnyomórészt olyan férfiak körében fordultak elő, akik magukat melegnek vagy biszexuálisnak vallják.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy majomhimlő nemi úton terjedő betegség lenne, mint az AIDS, hiszen a test különböző területein megjelenő hólyagokból fakad a fertőzés. Vagyis értelemszerűen nem véd ellene az óvszer, valamint az egymással fizikai kapcsolatba kerülők között adható át a vírus: ehhez nincs szükség intim kapcsolatra, az pedig teljesen mindegy, milyen neműekről van szó, milyen szexuális beállítottsággal. Ha azt gondoljuk, hogy ennek a betegségnek a melegekhez van köze, akkor azt a hibát követjük el, amit a HIV-vírus kapcsán egyszer elkövettünk. A megszégyenítés, megbélyegzés jelentős mértékben akadályozza a kontaktok lekövetését, kedvezve a vírus terjedésének. Jelentkezni fog-e egy heteroszexuális férfi a tünetekkel, ha utána azt gyanítják róla, hogy meleg? Nem beszélve arról, hogy ez a feltételezés hamis biztonságérzetet nyújthat a heteroszexuálisoknak.
– A lényeg, hogy ez a vírus jól körülhatárolható, a dokumentált afrikai járványokban is inkább csak a közeli hozzátartozók kapták el. Ezzel szemben a koronavírus széles körben terjed és látszólag véletlenszerűen fertőz. Ráadásul ezúttal nem egy új, számunkra ismeretlen kórokozóról van szó, vakcinánk is van ellene. Az is jó hír, hogy csak a tünetes betegek fertőznek – sorolja a megnyugtató érveket Kemenesi Gábor.
A virológus szerint inkább az ad aggodalomra okot, hogy a majomhimlős esetek és járványok száma, intenzitása folyamatosan növekszik az 1970-es évek óta. Jelenlegi életvitelünk ugyanis erőteljesen kedvez az új vírusok megjelenésének és a régiek új helyszínen való elterjedésének: csökkentjük a vadállatok életterét, így egyre többször kerülünk kapcsolatba velük; felborítjuk a már egyensúlyba került – és ezért egészséges – ökoszisztémákat; közben egyre nő az emberiség lélekszáma, akárcsak a tenyésztett állatok állománya; a nyugati ember pedig turistaként bejárja a mindeddig elzárt ázsiai és afrikai helyszíneket, hogy aztán rövid időn belül visszarepüljön a fejlett világ metropoliszaiba. Nos, ilyen körülmények között csak idő kérdése újabb és újabb vírusok felbukkanása. Kétségtelenül a járványok korát éljük.
