Fény az alagút végén
A Pfizer és a BioNTech közös oltását világszerte már közel tízmillió, Magyarországon pedig ötezer ember kapta meg. Hogy működik, és mennyire biztonságos a vakcina? Noha sokan tartanak tőle, a betegségnek jóval nagyobb a kockázata, mint a védőoltásnak.
Az Európai Gyógyszerügynökség december 21-én törzskönyvezte a Comirnaty nevű vakcinát a Pfizertől, Magyarország az év végéig összesen nyolcvanezer adagot kapott belőle, 25 oltópontra szétosztva. Mivel Brüsszel érvényesítette az opcionális foglalását, az Európai Unióba összesen 300 millió adag vakcina érkezik 2021 végéig, ebből a népesség arányában hatmillió adag juthat Magyarországra. Miután fejenként két dózisra van szükség, ez hárommillió ember beoltására lesz elegendő, de nemsokára más vakcinák is eljutnak az engedélyezésig. A tervek szerint először az egészségügyi dolgozók kerülnek sorra, utánuk a szociális intézmények munkatársai és lakói, majd a krónikus betegek és a kritikus infrastruktúrában dolgozók, végül pedig a lakosság.
Üzenet
A Pfizer fejlesztése úgynevezett hírvívő RNS-t tartalmaz, vagyis a koronavírus örökítőanyagának egy részét, ami önmagában ártalmatlan. Ez a harmadik generációs oltóanyag nem elölt vírust juttat a szervezetbe, mint az első generációsak, nem is a vírus azon fehérjéit, amelyek kiválthatják a megfelelő immunválaszt, mint a második generációs oltások, hanem arra ösztönzi a sejteket, hogy maguk gyártsák le azt a fehérjét, ami immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki. Ez a megoldás elvileg biztonságosabb és hatékonyabb, mint a régi oltások, mivel tisztább, nem tartalmaz adjuvánsokat, vagyis hatásnövelő alkotóelemeket, amelyek az immunrendszert igyekeznek aktivizálni. Ez pusztán egy „megfelelő információ”, amit a sejtekkel közlünk: egy üzenet, ami önmagában is hatásos.
– A fertőzéstől való védettség kialakulása kilencvenöt százalékos volt a kísérletek során placebót kapó kontrollcsoporthoz képest. Emellett a fertőzésen átesett betegek természetes immunitásával is összehasonlították a beoltottakét, és utóbbiak szervezetében 1,8-2,8-szor annyi antitestet találtak. Ennek oka az, hogy a vírus a maga teljes egészében sokféle módon képes csendesíteni az immunrendszerünket, az oltás azonban mentes ezen részeitől – magyarázza egy névtelenséget kérő virológus.
Az RNS-molekula nagyon instabil, ezért kell mínusz hetven fokon tárolni, amit ultramélyhűtővel és szárazjéggel oldanak meg. A technológia alapját a magyar Karikó Katalin biokémikus dolgozta ki, aki 1985-ben disszidált hazánkból, és most a BioNTech alelnöke. Az eljárás révén készültek egyébként más koronavírus elleni vakcinák is, például a Moderna és a CureVac fejlesztésében.
Sokan tartanak ettől a technológiától, hiszen új. Aggodalomra azonban nincs ok. Noha valóban most először engedélyezték, rákellenes klinikai vizsgálatokban már tíz éve használják. Az RNS-alapú megoldás ártalmatlanságát mutatja, hogy az anyatejben is vannak emberi lipidekbe csomagolt mikro-RNS-ek, amelyek a kisbabák szervezetének gyors fejlődését segítik. Tehát a módszer egy természetes folyamatot másol: az élet valójában egy kémiai információs rendszer, molekulákba kódolt üzenetek áramlása, a gyógyítás pedig abba az irányba halad, hogy a rendszer egyre mélyebb megértésével – lényegében véve üzeneteket átadva – gyógyítsa a szervezetet.
Kontra fertőzés
A mellékhatásoktól való félelem ugyancsak megalapozatlannak tűnik. A jelenleg forgalomban lévő oltások és gyógyszerek mindegyike vált ki valamiféle mellékhatást és allergiát, elég csak egy betegtájékoztatót végigböngészni. Vegyük például a penicillint: egy százalékban hasmenés, rosszullét, kiütés, ritkábban láz, hányás tapasztalható, tíz százalékban bőrtünetekkel járó allergiás reakció, 0,004-0,0015 százalékban anafilaxiás sokk. Mégsem érezzük kockázatosnak beszedni, és egyértelmű, hogy a világ első antibiotikumának köszönhetjük a tbc, a skarlát, illetve más baktérium okozta fertőzések leküzdését, a sebek elfertőződésének megakadályozását, így számos amputáció és haláleset elkerülését. Egyszerűen sokkal-sokkal többet nyom a latban a haszon, mint a kár. A Pfizer-vakcina esetében több millió oltásra jut néhány anafilaxiás sokk, ez a nagyon ritka kategóriába tartozik. Jobban kellene félnünk magától a kórtól.
– A betegség hatásai egyelőre kiszámíthatatlanok – meséli egy Covid-osztályon dolgozó doktornő. – Elhízott, cukor-, szív- vagy daganatos betegeknél várható a súlyosabb lefolyás, de az sem ritka, hogy sportos huszonéves emberek kerülnek hetekre lélegeztetőgépre. Egy ötvenes éveiben járó férfit öt nap alatt elvitt, pedig nem volt krónikus betegsége. Most sokkal gyakrabban találkozunk halállal és tragikus, váratlan módon zajló esetekkel, mint korábban. Megrázó ilyen gyakran fuldokolni látni az embereket. Határozottan traumatikusabb környezetben dolgozunk.
A doktornő becslése szerint a kórházba felvett koronavírusos betegek körülbelül tíz százaléka kerül lélegeztetőgépre, azoknak pedig nagyjából ötven százalékát sikerül megmenteni. De náluk hozzá lehet jutni a gyógyultaktól levett vérplazmához is, ami a fertőzésen átesettek szervezetében termelődött, kész ellenanyagot tartalmazza, és kifejezetten a súlyos betegeket segíti a fertőzés leküzdésében. Ahol ez a kezelés nincs, ott az intenzívre került páciensek csak kis része gyógyul meg.
Kontra szövődmények
– A hazaengedett betegek lassan gyógyulnak, a tüdejük sok idő alatt regenerálódik, az esetek kétharmadában az egy hónapos kontrollra még nem jön rendbe, addig viszont a gyógyult ember még kevésbé terhelhető. Elég gyakori és rövid távú szövődmény a szív- és érrendszeri károsodás, a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia, a szívizomgyulladás, a szívritmuszavar, és nemcsak az időseknél, hanem a fiataloknál is. Probléma lép fel ugyanis a véralvadással kapcsolatban, mikrovérrögök keletkezhetnek, amelyek az agyba és a szívbe is eljuthatnak, sztrókot vagy szívinfarktust okozva. Ez egyáltalán nem ritka, ezért véralvadásgátlót adunk a betegeknek megelőzésképpen, otthon átvészelt fertőzéssel pedig érdemes aszpirint szedni, ami gátolja a vérlemezkék összetapadását – sorolja az ijesztő szövődményeket a doktornő.
Idegrendszeri károsodásra is van példa: kiderült, hogy a vírus képes áthatolni a vér-agy gáton, vagyis bejutni az agyba, ahol az idegsejteket is megfertőzheti, illetve zavart okozhat. Valószínűleg a légzés és a keringés agyi központjait is támadja, ezért van az, hogy a betegek egy részénél érthetetlenül romlanak a légzésfunkciók, miközben a tüdőgyulladásuk ezt még nem magyarázza, mert nem olyan kiterjedt. Idegrendszeri érintettségre utal a gyakori fejfájás és zavartság is, továbbá az íz- és szagérzékelés elvesztése. Az utóbbi oka valószínűleg az, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén eljut az agyban levő szaglóközpontig.
Tehát több a rejtett kockázat a betegségben, mint az oltásban.
– Ráadásul az angliai mutáció megjelenése is azt mutatja, hogy ideje cselekedni – fűzi hozzá a virológus. – Ugyanis minél tovább szaporodhat a vírus, annál több esély van a mutálódására. Ahogy a baktériumok is rezisztenciával reagálnak az antibiotikumokra, úgy a koronavírust is mutációkra kényszerítik a kezelések, amelyekkel próbáljuk a fertőzötteket meggyógyítani. Ha valakiben sok ideig tud osztódni, mert az illető nehezen győzi le, viszont nem is hal meg, akkor a heteken, hónapokon át tartó betegség során nagy esély van a vírus változására.
És akkor még nem hoztuk fel a nyilvánvaló érvet, amit sokan mégis elfelejtenek: közel tízmillió emberből egy sem hunyt el az oltással összefüggésben, viszont a vírusba eddig több mint 1,8 millióan haltak bele.
Kérdések és válaszok a Pfizer–Biontech-oltással kapcsolatban
Túl gyorsan készült el. Biztonságos?
A korábbi oltások fejlesztésével szemben ezúttal az anyagi háttér azonnal rendelkezésre állt, nem kellett pályázatok kiírására várni, rendszeresen pályázni, befektetőkkel egyezkedni, piackutatást végezni, továbbá az engedélyezéshez kapcsolódó bürokratikus folyamatok is felgyorsultak, rengeteg ember hatalmas motivációval dolgozott a megoldáson. Ezenfelül a technikai fejlődésnek köszönhetően ma mindenféle eljárás és technológia gyorsabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. De az előírt biztonságossági, hatásossági vizsgálatokat ugyanúgy le kellett folytatni, akárcsak a független ellenőrzéseket. A Pfizer-oltást már közel tízmillió ember megkapta, több tízezren még hónapokkal ezelőtt, a klinikai vizsgálatok során. Ha nagy baj lenne, már kiderült volna.
Nanorészecske van az oltásban. Ez nem veszélyes?
Az oltás lényegét, a vírus RNS-sét belecsomagolták lipid-nanorészecskékbe, és ezt sokan aggasztónak tartják. Mindez pedig annyit jelent, hogy a részecske mérete nagyon kicsi, 1 és 100 nm közötti, ezért átjut a sejtek membránján. A kipufogógáz nanorészecskéi valóban veszélyesek, az oltásban lévő lipid-nanorészecskék viszont gyakorlatilag zsírcseppecskék. Teljes bizonyossággal nem állítható, hogy veszélytelenek, de a kockázat kicsi, és számos gyógyszerben már most is használják őket.
Milyen mellékhatásai vannak?
Az enyhe mellékhatások normálisak, sőt, tulajdonképpen azt mutatják, hogy az immunrendszer reagált, születik immunválasz. Ilyen az oltás beadásának helyén jelentkező fájdalom, a fáradtság, fejfájás, izom-, ízületi fájdalom, hidegrázás és láz, ami egy-két napon belül elmúlik. Ezek az esetek 3,7 százalékában fordulnak elő.
Mi a helyzet az allergiás reakciókkal?
A vakcina több millió ember közül csak néhánynál váltott ki anafilaxiás sokkot, egyébként más oltásoknál is jut 1,4 millió személyre egy ilyen mellékhatás. Érdemes figyelembe venni, hogy eközben száz koronavírussal fertőzött közül legalább egy meghal, számos országban jóval több is. Az oltást tekintve annak kell óvatosnak lennie, akinek volt már erősebb allergiás reakciója. A hazai oltóhelyeket felkészítették az esetleges sokk elhárítására, az ilyen reakció ugyanis szinte azonnal fellép.
Azt hallottam, hogy meddőséget okozhat az oltás.
A felvetés alapja, hogy a tüskefehérje, amit a szervezetünk az oltás hatására termel, hasonlít a szincicinhez, az egyik méhlepényfehérjéhez, és arra is immunitás alakulhat ki bennünk. Ha azonban ez így lenne, a vírussal fertőzöttek is meddővé válnának, de erre nem volt példa. Ezek a fehérjék hosszú aminosavláncok, amelyek hasonlóan tekerednek össze, de az őket alkotó aminosavak sorrendje eltér. Ha a szervezetünk a „kinézetük” alapján összekeverné a fehérjéket, nem tartanánk itt az evolúcióban.
Miért nem kaphatják meg az oltást gyerekek, a várandósok és a szoptató édesanyák?
Mert ezen csoportok esetében külön vizsgálatokra van szükség, amelyeket csak nemrég kezdtek el. Nem tudunk róla, hogy káros lenne az oltás rájuk nézve, de ezt még be is kell bizonyítani. Jelenleg vemhes állatokon kísérleteznek. Egyelőre azoknak sem ajánlott az oltás, akik a közeljövőben terveznek gyereket.
Védeni fog ez az oltás az angliai mutáció ellen is?
Valószínűleg igen. A tesztelések során tizenhétféle mutáció ellen bizonyult hatásosnak, de a Pfizer tájékoztatása szerint szükség esetén hat hét alatt hozzá tudják igazítani az oltóanyagot egy új mutációhoz.
