Mikor vigyük először a gyermeket a fogorvoshoz?

Sok szülőben felmerül a kérdés, hogy hány éves korban érdemes gyermeke fogait szakemberrel megnézetni. Törődni kell-e már a tejfogakkal is, vagy ráérnek akkor fogorvoshoz menni, amikor kibújnak a maradó fogak. Mikor kell fogorvoshoz menni? Ha fáj a gyerek foga, vagy egyébként is érdemes ellenőrzésre járni? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban számos tévhit terjedt el.

Sokan azt hiszik, hogy a tejfogak nem fájnak, azokat nem is kell betömni. A tejfogak – akárcsak a maradó fogak – gyökerekkel, idegekkel rendelkeznek, ezért szuvasodás (lyuk) esetén fájhatnak. A tejfogakban lévő lyukakat ugyanúgy kezelni kell, mint a maradó fogakban lévőt. Emellett a fogváltás idején egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben bújnak elő a már végleges fogai a gyermeknek. Ha szuvasodás van a szájban, a baktériumok és az étel beékelődés hatására a szomszédos fogak is gyorsabban romlanak. Ha már kisgyermekkorban sok szuvasodás alakul ki, nemcsak azon kell elgondolkozni, hogy mi lehet ennek az oka, de a helyes szájápolással kapcsolatban is segítséget kell kérnünk a szakembertől, azaz a fogorvostól. Sok szülő nem tudja, hogy addig, amíg a gyerekek nem tudják megfelelően ápolni a fogaikat, a szülőnek kell azokat mosni. Ez az időszak tarthat akár 9-10 éves korig is. A szájápolás során, ugyanúgy, mint a felnőttek esetében, nem csak a fogakat, az ínyt is mosni kell. Természetesen ahhoz, hogy a szülő megfelelően tudja tisztítani gyermeke fogait, tisztában kell lennie a helyes szájápolás szabályaival. Érdemes a fogorvostól tanácsot kérni a fogkefét illetően is. Nem biztos, hogy az a jó fogkefe, amit a leggyakrabban látnak a reklámokban.

Ugyancsak a fogorvos az, aki segíthet a szülőnek abban, hogy kialakítsa azokat a szájápolási szokásokat, amelyek azután egész élete során elkísérik a gyermeket. Az a kisgyermek, akinek gyermekkorában rendszeresen mossa valamelyik szülő a fogait, és megszokja, hogy nem fekszik le fogmosás nélkül, felnőttkorában is ápolja a száját. Ez az étkezési szokások kialakítására is érvényes. A fogorvos feladata, hogy felhívja a figyelmet azokra az ételekre, italokra, amelyek elkerülésével, illetve a fogyasztásuk utáni fogmosással javíthatunk gyermekeink fogainak állapotán. Lehet édességet enni, de utána fogat kell mosni! Ezért célszerű a nassolást inkább este, fogmosás előtt megengednünk. A gyümölcslevek, szénsavas italok nem tesznek jót a fogaknak. Ugyanakkor a cukormentes rágógumi rágása a szájápolást szolgálja. A cukormentes rágógumi nemcsak védi a fogakat a savak támadása ellen, de a lepedék és az ételmaradék eltávolítása révén elősegíti a fogak tisztítását is. Hadd rágjon sok rágógumit a gyermek, illetve ha nincs lehetőség fogmosásra, kapjon be legalább egy rágógumit! A rágógumi azonban nem helyettesíti a fogmosást!

Tapasztalataim alapján nagyon sok szülő nem tudja, hogy a legelső maradó fogak, az első nagyőrlő (rágó) fogak még azelőtt kibújnak, mielőtt kipotyogna a tejfog. Ez körülbelül hatéves korra tehető, és az az oka, hogy az említett maradó fogaknak nincs tejfog megfelelőjük. Erre a fogorvosnak kell felhívnia a szülők figyelmét.

Az említett okok miatt tanácsos a gyermek hatéves kora körül felkeresni egy fogorvost, akkor is, ha nem fájnak a fogai. A fájdalom hiánya ugyanis nem jelenti azt, hogy nincsenek rossz fogai. Ha van kezelendő fog a gyermek szájában, legtöbb esetben célravezető, ha első alkalommal nem tesz semmit a fogorvos, csak megismerkedik a kis pácienssel. Az első találkozás hosszú távra meghatározó lehet az orvos és a gyermek közötti jó kapcsolat kialakításában. Ilyenkor érdemes a gyermeket megismertetni a rendelővel és a fogorvossal, szoktatni őt a környezethez.

A gyermek viselkedését a szülő a fogorvos segítségével formálhatja. Akárcsak a felnőttek, ők is az ismeretlentől félnek. Emiatt a fogorvosnak el kell magyaráznia, hogy mit és miért tesz. Fontos a kezelés menetének elmesélése, a műszerek bemutatása. Mielőtt az esetlegesen kellemetlenebb beavatkozásokat választanánk, célszerű az egyszerűbb és fájdalmatlan kezelésekkel kezdeni. Természetesen, ha a gyermek foga fáj, akkor már nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mi válasszunk. Ezért fontos, hogy ne az utolsó pillanatban vigyük fogorvoshoz. Célszerű fix időpontot kérni, hogy ne kelljen órákat várni a már türelmetlen kisgyermekkel. Olyan időpontra jelentkezzünk be, amikor a gyerek még nem fáradt. És ha mégis várni kell, ne tegyük nevetségessé a félelmét! A szülőnek elő kell készíteni a talajt, beszélnie kell a fogorvosról, a rendelőről és a kezelésekről. Sokat lendíthet a dolgon valamilyen, a gyermek számára kedves jutalom ígérete, ha „okosan viselkedik” a rendelőben. Amit persze illik beváltani. Nagyon lényeges, hogy amennyiben a szülő fél a fogorvosi ténykedésektől, azt ne hangoztassa gyermeke előtt. Próbáljon tudatosan nyugodt lenni, mert a gyerekek megérzik szüleik érzelmeit, hangulatát. Ha ideges a szülő, idegessége a gyermekre is átragad.

Ha az előzetes felkészítés ellenére a gyerek megmakacsolva magát nem nyitja ki a száját, ne szidjuk, ne fogjuk le, inkább beszéljünk meg egy következő alkalmat. Kellemetlen benyomással egy életre elmélyíthetjük a félelmét a fogászati kezelésektől. A legtöbb felnőtt azért fél a fogorvostól, mert már gyerekkorában rossz élményben volt része. Ezek azok a páciensek, akik később csak fájdalom esetén keresik fel a fogorvost és akkor is a foghúzás mellett döntenek.

A gyermekek fogászati kezelése nagyon sok türelmet igénylő, időigényes folyamat. A szép és ápolt, egészséges fogak iránti igényt, az ezzel kapcsolatos szájápolási szokásokat már gyermekkorban ki kell alakítani. Ez közös feladatnak tekinthető a szülők és egy általuk választott fogorvos részéről.

dr. Győrfi Adrienne (www.fehergyongy.hu)