Fontos tények az oltásokról és az immunválaszról

– Hogyan lehet mérni, hogy beindult-e az immunválasz az oltásunk hatására?

– Az immunválasz legegyszerűbb mérése az antitestek kimutatásán alapul. Az IgM osztályú antitestek a fertőzés korai stádiumában jelennek meg, az IgG típusok pedig később, és jóval tovább is vannak jelen a vérben. Különféle precizitással és specificitással rendelkező tesztek vannak forgalomban. A SARS-CoV-2 koronavírust illetően a tesztek többsége a tüskefehérje ellen képződött antitesteket mutatja ki, de vannak olyan tesztek, amelyek a vírus úgynevezett nukleokapszidja, illetve a teljes vírus ellen képződött antitesteket detektálja. Ez utóbbiak elsősorban az elsőgenerációs vakcinák, például a Sinopharm esetében fontosak, hiszen ezek a teljes vírust tartalmazzák inaktivált formában, vagyis jóval többféle antigén ellen indukálnak antitesteket, szemben a harmadikgenerációs, vírus vektor és mRNS-alapú vakcinákkal. 

Magyarul a tüskefehérje detekcióján alapuló tesztek a kínai vakcina által kiváltott antitestalapú immunválaszt alulbecsülik. Továbbá, ezek a tesztek nem adnak információt a sejtes immunválaszról. A sejtes immunitás önmagában is védhet bennünket.

Ez utóbbit bonyolultabb vizsgálni, rendszerint komolyabb felszereltséggel rendelkező laboratóriumok képesek erre.

– Elképzelhető-e az a jövő, hogy rendre megvizsgáltatjuk a védettségünket, mert már több év eltelt az oltás óta vagy új variáns bukkant fel? Ha pedig nem vagyunk elég védettek, kapunk egy másik vakcinát vagy egy újabb dózist?

– Ezt kell hogy elhozza a jövő, hiszen egyelőre fogalmunk sincs egyik oltóanyaggal kapcsolatban sem, mennyi időre szól az általa kialakult védettség. Másrészt óriási egyedi variációk lehetségesek az immunválaszt illetően. Nemcsak a genetikánk, az immunrendszerünk, hanem a korunk és a társbetegségeink is befolyásolják ezt. Mindenképpen szükség lenne igen egyszerűen működő, olcsó, de mégis megbízható tesztekre. 

A folytonos tesztelés viszont igen nagy terhet róna az egészségügyre és az orvosokra.

Ezért érdemes lenne a személyes jelenlét helyett az elektronikus úton való kommunikációt alkalmazni. Otthon végezzük az ingyen hozzáférhető kittel való tesztelést, majd e-mailben küldjük ez eredményeket az orvosunknak, aki megállapítja a további teendőket.

– Mi a véleménye azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Arab Emírségekben és Szerbiában felmerült a kínai Sinopharm vakcina harmadik dózisának beadása?

– Valójában a Sinopharm vakcinát eredetileg háromdózisúra tervezték, mégis kétdózisúként került a piacra. A hivatalos kommunikáció alapján többekben nem képződött elegendő antitest, egyes hazai laborok mérései szerint pedig elsősorban az idősek körében nem vált ki megfelelő szintű antitest választ. A harmadik oltás azonban nem az ördögtől való, a Pfizer is felvetette már az ötletet. Lehetséges, hogy többször is ismételni kell a vakcinázást, nem csupán az emlékeztetés, hanem az új variánsok elleni hatékonyabb védelem miatt is. Mindenesetre elkezdték már idehaza is vizsgálni a vakcinák hatásosságát, meglátjuk, milyen eredményt kapunk. 

A kínai vakcina nagy eséllyel megakadályozza a komoly betegség kialakulását és az elhalálozást, ezért a hazai bevezetése indokolt volt.

– Mi a véleménye a hírről, miszerint holland és német kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Pfizer koronavírus elleni vakcinája a velünkszületett immunválaszok komplex átprogramozódását okozhatja?

– Először is, ez a hír a medRxiv-ban jelent meg. Ez egy úgynevezett preprint online szaklap, és a publikáció még nem esett át szakmai bírálaton. A szerzők azt tapasztalták, hogy a Pfizer vakcina hatással van az öröklött immunrendszerre is amellett, hogy hatékonyan indukálja a szerzett immunitás mind antitest-, mind sejtes-alapú válaszát. Többek között a gyulladáskeltő citokinek mennyiségének megváltozását mutatták ki. A gyulladási folyamatok szabályozatlansága pedig egy fertőzés esetén hosszabb távon elvileg hatással lehet a kialakult betegség súlyosságára. A kutatók azt is tapasztalták, hogy a vírusok elleni immunválaszban fontos szerepet játszó receptorok csökkent válaszreakciót mutattak, ami az öröklött immunrendszer esetlegesen csökkent működését is eredményezheti. Az öröklött immunrendszer átprogramozásáról beszélnek, ami azt sugallja, hogy ez potenciálisan hosszabbtávú negatív hatást eredményezhet. De ez a spekulációk birodalmába tartozik, mint az is, hogy ennek hatása lesz-e egy jövőbeni fertőzés kimenetelére. Ráadásul nem valószínű, hogy ez az öröklött immunrendszerre való hatás kizárólag az mRNS-alapú vakcinák sajátja. Egyszerűen az egész kutatótársadalom a jelen vírust és járványt vizsgálja, ezért rengeteg fontosnak tűnő információ lát napvilágot, ami mindenkit érdekel. Nem hinném, hogy aggódnunk kellene.

– Az indiai mutáns ellen vajon mennyire hatékonyak a hazánkban adott vakcinák? Például a dél-afrikai változat csökkenti az AstraZeneca hatását, akkor az indiai is?

– Ez nem egy igen-nem kérdés, a hatékonyságnak fokozatai vannak. 

Az eddig vizsgált variánsok ellen mindegyik vakcina véd bizonyos szintig.

Tudomásom szerint az indiai variánsról még nincsenek megbízható adatok, nemcsak e kérdésben, hanem a terjedését és virulenciáját illetően sem. A WHO ugyan betette ezt is a globálisan aggodalomra okot adó változatok közé, de ma még az óhajok és a hipotézisek uralkodnak az indiai változattal kapcsolatban. Magyarul, még nem tudjuk a választ erre a kérdésre.