Füst és mérgezés a repülőkön – egy eltitkolt egészségügyi kockázat
A repülőgépek utasterébe jutó mérgező gázok egyre nagyobb figyelmet kapnak, ám a probléma kezelésére nincs egységes megoldás.
Példaként említhető Florence Chesson, a JetBlue légitársaság légiutas-kísérője, aki mérgező füst belégzése miatt súlyos agyi és idegrendszeri sérüléseket szenvedett. Hasonlóan érintett Andrew Myers, a JetBlue pilótája, aki 2017-ben kapott füstbelégzés okozta mérgezést, és hosszú távú idegrendszeri problémákkal küzdött, például tartós fejfájással, dadogással és eszméletvesztéssel.
Myers esete az első olyan az Egyesült Államokban, amelyet a bíróság közvetlenül a mérgező gázok belégzésével és a hosszú távú egészségkárosodással hozott összefüggésbe.
Hogyan keletkezik a mérgező füst?
Dr. Robert Harrison, a kaliforniai egyetem foglalkozás-egészségügyi szakembere több mint száz olyan repülőgép-személyzet tagot kezelt, akik a füstök belégzése miatt központi idegrendszeri sérüléseket szenvedtek.
A „fume event” jelensége az elmúlt években egyre gyakoribbá vált. A mérgező gázok hatásai rövid távon enyhék lehetnek, de hosszú távon súlyos agyi és idegrendszeri károsodáshoz is vezethetnek.
A jelenség oka leggyakrabban olaj- vagy egyéb folyadékszivárgás, amely a magas hőmérséklet hatására elpárolog, toxikus vegyületeket – például neurotoxinokat és szén-monoxidot – bocsátva a levegőbe, amelyek bekerülhetnek az utastérbe.
Gyártói és hatósági állásfoglalások
A repülőgépgyártók, köztük a Boeing és az Airbus, valamint az amerikai és európai légügyi hatóságok (FAA és EASA) hangsúlyozzák, hogy az általuk gyártott repülőgépek megfelelnek minden biztonsági előírásnak, és az utastér levegője biztonságos.
A FAA adatai szerint az ehhez hasonló mérgezéses esetek ritkán fordulnak elő, bár a legnagyobb növekedést az Airbus A320 típusú repülőgépeknél regisztrálták, amelyek a legelterjedtebbek a világon.
