Veszélyes következményei lesznek, ha betiltják a gázkazánokat
Gázstop
A brüsszeli döntéshozók a tűrtből a tiltott kategóriába sorolták a gázkazánokat. Így aztán állami támogatást sem lehet igényelni kazáncserére; aki az otthonfelújítási program keretében szerette volna kivénhedt, gázfaló fűtőeszközét modern, gazdaságos kondenzációs kazánra cserélni, az hoppon maradt. De mi lesz, amikor a jogalkotók a már felszerelt gázkazánokat veszik célba? Katasztrófa, hiszen Paks II-vel sem lesz elég áram ahhoz, hogy mindenki átválthasson elektromos fűtésre.
Februártól még szélesebb körben és egyszerűsített feltételekkel igényelhető a családi házak energiahatékonysági korszerűsítését támogató állami forrás. A program immár a 2007 előtt épült ingatlanok tulajdonosai előtt is nyitva áll, miközben a pályázati adminisztráció csökkent, hogy még több háztartás részesülhessen az akár hatmillió forintos támogatásban. A feltételek között továbbra is szerepel, hogy a beruházásnak legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell eredményeznie, ami megoldható külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, valamint a fűtési és melegvíz-rendszer korszerűsítésével. Az állami program 108 milliárd forintos keretösszegéből mintegy húszezer, jellemzően 1990 előtt épült családi ház újulhat meg, mérsékelve ezzel a hazai lakóépületek energiafelhasználását és fenntartási költségeit. Az örömbe ugyanakkor üröm is vegyült: kiderült, hogy az uniós előírások miatt idén már nem igényelhető támogatás gázkazán telepítésére vagy cseréjére.
Majd fűtünk árammal?
Brüsszel döntése nem jött váratlanul. Az a testület, amely zokszó nélkül, jakobinus elvakultsággal verte tönkre az európai acél-, illetve az autóipart, miért pont az átlagember fűtésrendszereire lett volna tekintettel? Szinte pontosan egy évvel ezelőtt az EP elfogadta a kibocsátáscsökkentési terveket, amelyek között szerepelt, hogy „2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. […] A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez.”.
Ez utóbbi tétel miatt estek el az otthonfelújítási program résztvevői a kazáncsere lehetőségétől, de a brüsszeli mondatokból az is kiderül, hogy alig több mint egy évtized múlva mindenkinek főhet majd a feje, aki gázkazánnal fűti otthonát.

Csakhogy ez több szempontból is súlyosan problémás. Az uniós irányelvek szerint az elektromos fűtőeszközök, elsősorban a hőszivattyús rendszerek telepítését kell támogatni. Szögezzük le, hogy önmagában ezzel nem is volna probléma, az elektromos fűtésrendszerek zöme kényelmesen használható, jó részük könnyen telepíthető. A levegő-levegő hőszivattyút, közismert nevén klímát például egyre többen használják télen is. A fűtéshez egy 3,4-es SCOP-érték feletti klímaberendezésre van szükség, minél magasabb ez a mutató, annál jobb energiaosztályba tartozik a berendezés, vagyis az üzemeltetés során annál kisebb lesz a felhasznált energia, így a működtetés költsége. Ám aki próbált már klímával fűteni, az tudja: amint megérkezik az igazán kemény tél, és a hőmérő higanyszála a nulla fokhoz közelít, a készülék SCOP-értéke is elkezd visszaesni. Egy nagyobb családi házban egyébként is inkább kiegészítő fűtésre való, a többség rendszerint gáz- vagy vegyes tüzelésű kazánnal együtt használja. Lehet persze ezt további elektromos fűtőrendszerekkel kombinálni, például norvég panellel, villanyradiátorral vagy elektromos padlófűtéssel, de ezek egy egység villamos energiából mindössze egy egység fűtési energiát képesek előállítani, ez negyedannyi, mint amire egy klíma képes, így aztán horribilis villanyszámlát lehet velük összehozni. Márpedig pontosan ebbe az irányba tolnának minket az uniós döntéshozók, akik mindeközben úton-útfélen azt hangoztatják, hogy az energiaszegénység felszámolásán dolgoznak.
Gyorsan megtérülne
A gázkazánok kizárásában talán a legbosszantóbb, hogy sokaknak ez most egy könnyen megragadható és nem utolsósorban megfizethető (350-500 ezer forint között mozgó) lehetőség lenne arra, hogy komolyabb energiamennyiséget takarítsanak meg.

– Jelenleg Magyarországon a leggyorsabban a régi gázkazán cseréje térül meg, annak köszönhetően, hogy egy gazdaságosan üzemelő kondenzációs kazán esetében már csak akkor van szükség terveztetésre, ha új létesítéssel vagy a korábbi rendszer teljes felhagyásával akarjuk beépíttetni, egyébként elegendő az egyszerűsített készülékcsere – mondja a Demokratának Versits Tamás épületgépész-mérnök hozzátéve, az alapvető különbség a hagyományos és kondenzációs kazánok között a hő leadásának módjában rejlik. A hagyományos gázkazánokban a fűtési folyamat során keletkező szén-dioxidot és vizet a természetes huzat egy az egyben kiviszi a kéményen keresztül. A turbós készülékek zárt rendszerben keringetik ugyan a levegőt, de még ezek is jelentős energiaveszteséget termelnek, mivel 150-160 fokos füstgázt bocsátanak ki. Ezekkel szemben a kondenzációs változatok az égéstermékben rejlő hőt is kihasználják, visszavezetik a rendszerbe, ami lehetővé teszi a vízgőz kondenzációját. Ezáltal a fűtőrendszer hatékonyabban használja fel a gáz energiáját, és kevesebb hőt enged ki a környezetbe. Ennek köszönhetően a kondenzációs gázkazánok kiemelkedően energiatakarékosak. Míg a hagyományos kazánoknál a fűtőrendszer kihasználtsága általában 70-80 százalékos, egy kondenzációs esetében ez elérheti akár a 90-98 százalékot is. Ebből pedig logikusan az következik, hogy egy régi, 15-20 éves gázfaló kazánnál egy új, nagy hatékonyságú kondenzációs berendezés 30-50 százalékkal kevesebb gázból is felfűti ugyanakkora hőmérsékletre a lakást, azaz ekkora rezsicsökkentést lehetne elérni a technológiaváltással. Ha valaki egy elavult készüléket cserélne kondenzációs kazánra az otthonfelújítási program keretében, az jó eséllyel már ezzel teljesíthetné a programban előírt 30 százalékos energiamegtakarítást, de sajnos erre már nincs lehetőség, így pedig feleslegesen sok gáz fogy a korszerűtlen, húszévesnél öregebb készülékeknek köszönhetően.
Négy atomerőmű kellene
A harmadik és talán a legsúlyosabb probléma a közeljövőben leselkedik ránk, már amennyiben Brüsszel komolyan veszi a gázkazánok elleni háborút. Ugyanis a magyar háztartások energiahasználatában igen jelentős szerepe van a földgáznak, amelyet előszeretettel használunk a fűtés mellett vízmelegítésre és főzésre is. Számszerűen ez 3,5 millió hazai fogyasztót jelent. Mi történne, ha egyik pillanatról a másikra mindenkinek le kellene mondania a gázkazánról és elektromos fűtésre váltani? Pillanatok alatt összeomlana a hazai villamos hálózat. A jelenleg gázzal kiszolgált teljesítményigény ugyanis 16 ezer megawatt. Vessük ezt össze Paks I. beépített kapacitásával, ami 2012,8 megawatt. Nyolc ekkora atomerőműre lenne tehát szükség ahhoz, hogy hazánkban a lakosság a gázfűtést elektromosra cserélhesse!
Tehát finoman szólva is kihívásokkal teli időszak lesz, amikor megjön majd az ukáz Brüsszelből, tekintettel például arra, hogy hogy a január 20-án mért történelmi rendszerterhelési csúcs 7663 megawatton tetőzött, és már ehhez is több mint 2800 megawatt importáramra volt szükség…
