Sejthető volt, amint az ember képes lesz arra, hogy belenyúljon az élő sejtbe, meg is teszi. A tudomány joga a természet alapos megismerése, de felelőssége, hogy annak eredményeit ne az emberiség kárára használja. Csak példaképpen említjük meg a végtag nélkül született gyermekeket a Contergan gyógyszert szedő anyák körében, a DDT rovarirtó szer rákkeltő hatását, az aflatoxinnal szennyezett fűszerpaprikát, a madárinfluenzával fertőzött szárnyasokat, a ciánt és metilalkoholt tartalmazó pancsolt borokat, a Kínában csecsemők halálát okozó „áltejport”, a dioxinos táppal nevelt belga csirkéket és így tovább.

Óriási sebességre kapcsolva pénzt, időt nem kímélve mintegy félszáz év alatt a genetika lett a vezető tudományág. Elkészítették az ember és más élőlények géntérképét, és az élő szervezetek génjeivel mint meghatározó mozaikkal újabb és újabb tulajdonságokkal rendelkező növényeket, állatokat hoztak létre. A nagy áttörés 1982–1983-ban volt, amikor a világon először állítottak elő transzgénikus növényt. Ez még csak laboratóriumi kísérlet volt, a növények szántóföldi tesztelését 1986-ban kezdték meg az Egyesült Államokban. Ezzel kiszabadították a szellemet a palackból, mert megindult a verseny a GM-növények XXI. századi piacáért. A transzgénikus növények előállítása nagy befektetést igényel, mivel előállítása a termesztésbe vételig 8-10 évet vesz igénybe, és mintegy 20 milliárd forintnyi összeget emészt föl. Ekkora összeg ilyen hosszú időre történő befektetésére csak multinacionális cégek képesek.

Mit jelent a génmódosítás? A folyamatban az adott élőlénybe (befogadó) egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják be és késztetik működésre. Az így létrejött élőlényt nevezik genetikailag módosított szervezetnek (GMO, GM). A növényszerkesztés során nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok vagy vírusok génjeit. Előállítottak már olyan kukoricafajokat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly, a beépített gén egy talajlakó baktériumból származik.

A burgonyába a hóvirág génjeit építették be, így ellenáll a burgonyabogaraknak. Az olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, amely gyomirtótűrővé teszi a növényt. A genetikai módosítások meghirdetett célja az éhínség ellen való küzdelem, mert a géntechnológiai ipar szószólói szerint a hagyományos módszerekkel történő termeléssel az igényeket nem tudják kielégíteni.

A világ lakossága évente 15 százalékkal nő, így az élelmiszer-alapanyagok termelését is növelni kell. Ez azonban nem igaz. A mezőgazdasági kultúra nem mindenhol fejlett, a jó vetőmag, gépek és igazságos elosztás a világ több régiójában még várat magára. És akkor még nem említettük a gazdag országok pazarlását, a jóléti társadalmak fölösleges élelmiszer-fogyasztását.

Ha a fentieket egybevetjük, akkor kiderül, hogy Földünk még nagyon sokáig képes lesz eltartani az emberiséget. A géntechnológia valójában a nagyüzemi termelést segíti azzal, hogy egyes munkafázisokat (például permetezés, kapálás, öntözés) az átalakított növény tűrőképességének növelésével váltanak ki. Nem véletlen, hogy a legfőbb biotechnológiai haszonnövény a szójabab, a kukorica, a gyapot és az olajrepce, nem pedig mondjuk a tearózsa.

Milyen kockázatot jelent az ember számára a GM? A genetikai módosítás során olyan gének – idegen fehérjék – kerülnek növényeinkbe, amelyekkel korábban nem találkozott a szervezetünk. Ennek következtében megnövekedhet az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az új gének hatására megváltozhat a sejtek működése és különböző elváltozások keletkezhetnek. Rossz esetben genetikailag hibás csecsemők születhetnek meg tömegesen.

A génmódosítás egy hibás elméleten alapul. Eszerint minden egyes gén meghatároz egy és csakis egy rá jellemző fehérjét, s így tulajdonságot. A Human Genom Program befejezésével azonban kiderült, hogy egy gén nemcsak egyetlen meghatározott fehérjét, hanem többet is képes kódolni. Például ugyanaz a gén a májban az enoláz enzimet, a szemben pedig a szemlencse egyik építő anyagát kódolja. Miközben a génmanipulált növények alkalmazásának kockázata egyre nyilvánvalóbbá válik, továbbra is hiányzik a hosszú távú biztonsági vizsgálat. Ennek elsősorban az az oka, hogy a drága módszerekkel kifejlesztett GM-növényeket minél hamarabb piacra akarják dobni. Több esetben, ha el is végzik a vizsgálatokat, az eredményeket nem hozzák nyilvánosságra.

Pusztai Árpád biokémikus szerint a genetikai módosítással készült növényeket a laboratóriumban kell kipróbálni, és nem a lakosságot kell kísérleti nyúlnak használni. A géntechnológiai ipar azt állítja, hogy a GM nem más, mint a hagyományos növénynemesítés gyorsabb, tudományos formája. Ez súlyosan megtévesztő állítás, mert a hagyományos növénynemesítésben az azonos, vagy az egymáshoz közel álló fajták egyedeit keresztezik, a géntechnológiával azonban átlépik a fajok közti kereszteződést akadályozó, évmilliók által kialakult korlátokat.

Egy régi vicc szerint a növénykeresztezés atyamestere, a szovjet Micsurin úgy halt meg, hogy kerékpárral keresztezte a vonatot. Nos, pontosan ez a génmódosítás: jobbik esetben létrejön a pedállal is hajtható vonat, vagy a gumikerekű sínbicikli, rosszabb esetben egy olyan műszaki szörnyszülött, amelyik mondjuk menet közben mérges gázokat ereget… George Wald Nobel-díjas orvos szerint „eddig minden élőlény lassan fejlődött ki, és volt ideje a környezetbe beilleszkedni. Manapság egy nap alatt egészen új fehérjék kerülhetnek új szervezetekbe, új körülmények között, újfajta kombinációban. Ez az új szervezetre és a többi élőlényre is olyan következményekkel járhat, amit senki sem tud előre megjósolni.”

Különösen sok élelmiszer tartalmaz szóját, ami értékes fehérjeforrás. A GM-szója sikere nagy eufóriát váltott ki, ugyanakkor a kísérletek aggodalomra adnak okot. Olasz kutatók vizsgálatai szerint a GM-szója megváltoztatja az egerek májának és hasnyálmirigyének anyagcseréjét. Japán kutatók szerint visszatartja az állatok növekedését. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a GM-szójával táplált patkányok utódainál sokkal nagyobb volt a halálozási arány, mint a kontrollcsoportnál. Az egyik a Monsanto által már hét éve forgalmazott GM-szójáról 2000 májusában derült ki, hogy egy adott génszakasz mellett sajnos egy másik génszakasz is átkerült a szója génkészletébe, aminek hatásait ma még nem ismerjük. „Szeretne ön Frankenstein fiának anyja lenni? Egyen GM-szóját!” – az interneten keringő ironikus hirdetés nem is olyan abszurd.

A fehérje mint a test építőanyaga mindenhova eljut a szervezetben, képződése az emberi szervezet vegykonyhájában az egyik legfontosabb folyamat. Ezért akarva vagy akaratlanul többet veszíthetünk a réven, mint amit nyerünk a vámon. Éppen aktuális volt az elmúlt hetekben a sportolók fizikai állapotának javítása, amely elsősorban – ha nem doppingszert használnak – fehérjedús táplálkozással történik. Ugyanakkor a GM-szója hosszú távú hatásáról még nem sokat tudnak, hiszen egy ilyen mélységű beavatkozás hatásáról a növény genetikai állományába csak évtizedek tapasztalata után lehet képe a kutatóknak.

A suttogó nyilvánosságban máris közbeszéd tárgya, hogy sportolók estek áldozatul a GM-szója túlzott adagolásának. A GM-szóját már igen korán, 1985-ben köztermesztésbe vették, így hiába hangoztatják a magyar gazdák, hogy hazánk GM-mentes övezet, a génmanipulált szója már a kamrában van. A fehérjedús tápokban ugyanis jelen van, ezzel etetik a teheneket, sertéseket, baromfiakat. A tápláléklánccal pedig átkerül az emberbe is. Az 1998. évi géntechnológiáról szóló jogszabály elfogadásának idején még annak a becslésére sem vállalkozott senki, hogy a hazánkban etetett szójadarából mennyi GM és mennyi nem. A hatályos géntörvény alapján csak a szójabab számít természetes szervezetnek, az abból készített szójadara már nem; utóbbit hatósági engedély nélkül behozhatják: a hazai takarmányipar évente 600-700 ezer tonna GM-szójadarát importál.

Európa genetikai gyarmatosítása némán zajlik, ellene mégis egyre többen védekeznek. Egyre több település a körzetét GM-mentes övezetté nyilvánítja. Mára több mint 25 ország mintegy 4500 települése, 174 régiója csatlakozott a manipulált génektől mentes övezet hálózatához. Hazánkban eddig 46 falu és város, a Galga-menti kistérség, valamint a Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli Régió nyilvánította magát génmódosítás-mentes övezetnek.

Hankó Ildikó