A különböző szaktudományok fejlődése aszerint váltakozik, hogy milyen eszközök állnak a kutatók rendelkezésére a rejtélyes, ismeretlen jelenségek megfejtésére.

Ne gondolja senki, hogy egy-egy tudományos kérdés megfejtése örökre érvényes marad, mert éppen az új módszerek, eszközök, elméletek tovább fejleszthetik a korábbi felfedezéseket, vagy akár semmissé tehetik azt. Ha tudományos tételek örökérvényűnek bizonyulnának, akkor nem lenne értelme a kutatásoknak; fejlődés nélkül nincs tudomány.

Éppen ezért azok a kutatók, akik váltig ragaszkodnak korábbi nézeteikhez, igazából nem tartoznak a tisztességes, megvesztegethetetlen, logikusan gondolkodó, az emberiség érdekeit szolgáló szakemberek közé.

Néhány tudományos „őskövület” napjainkban is akadályozza a fejlődést mind a világban, mind hazánkban. Közöttük sok a hatalomvágyó, pénzért, idegen érdekeket kiszolgáló, az emberiség jövőjét, túlélését semmibe vevő, erkölcsi értékeket nem méltányoló ember.

Néhány példa az utóbbi évekből: a csernobili katasztrófa és elhallgatása, Fukusima hatásának kisebbítése, tengerek elszennyezése, őserdők irtása, vegyszerek táplálékba juttatása, gyógyszerek alapos kipróbálás nélküli piacra dobása és sorolhatnánk tovább a Földet és lakóit gátlás nélkül pusztító gaztetteket.

Látni a jövőt?

Ma már tényszerűen bizonyítható, hogy a tudományok közül a XX. század a fizikáé volt, a XXI. század láthatóan a biológiáé lesz, de a csillagászat és az űrkutatás sem marad nagyon le.

Kezdjük mindjárt a 2011-es biológiai toplistával. A vélemények a legjelentősebb fölfedezéseket illetően természetesen eltérnek, hiszen minden szaktudomány az őt érintő újdonságokat tartja korszakalkotónak. Ennek ellenére az emberiséget közelről érintő újdonságok mindig nagy figyelmet váltanak ki.

Mindig is érdekelte az embereket, hogy vajon meddig élnek, mennyi lehet a születésükkor várható élettartam? Természetesen ez az érték csak steril körülményekre vonatkozhat, mert az élet során sok olyan külső tényező okoz változást az emberi szervezetben, ami megrövidíti a kiszámított élettartamot. Mint oly sokszor, most is a DNS (dezoxiribonukleinsav) szerkezetének alapos tanulmányozása hozott sikert.

Glasgow-i Egyetem kutatói korábban tettek egy bejelentést, amennyiben az örökítő anyag – a DNS – vizsgálatából már az élet korai szakaszában jól megbecsülhető az egyed élettartama. A sejtekben lévő kromoszómák végein található úgynevezett telomérák (speciális szakaszok) hosszát mérték meg és úgy találták, hogy az szoros összefüggést mutat a várható élethosszal. A kísérleteket zebrapintyekkel végezték, de mivel a kromoszómák telomérái az evolúció során alig változnak, az eredmények az emberekre is kivetíthetőek.

Mi a szerepe a teloméráknak? Mivel a kromoszómák végén vannak, az élet során lassan kopnak, töredeznek, valójában mint egy védőkupak ezek védik az örökítő anyagot. Logikus következtetésnek látszik, hogyha a telomérák hosszúsága egy adott egyénnél eleve hosszú, akkor hosszabb idő alatt kopik, töredezik a kromoszóma vége, így elméletileg tovább él az illető, annál a társánál, akinek már születéskor rövidebb a telomérája. Elég sok adat áll a kutatók rendelkezésére ahhoz, hogy levonják a következtetéseket.

Régóta gyűjtöttek adatokat a telomérák hosszáról, a születéstől a természetes halálig. A végrészek hossza részben örökletes, de környezeti hatások is befolyásolják. Például tartós stressz hatására hamarabb kopnak le a természetes „védőkupakok”, így hamarabb áll be az öregedés és az élet természetes vége is. Amiből az is következik, hogy a stressz kezelésének öregedést gátló hatása is van.

Az orvostudománynak van egy új ága, a prediktív medicina, amely a genetikailag meghatározott betegségekre való hajlamból próbálja megjósolni, hogy a vizsgált egyén a kérdéses betegségben megbetegszik-e vagy sem.

Dr. Kovács József, a SOTE Magatartástudományi Intézet Bioetikai részlegének orvosa szerint ez az új szakág egyfajta genetikai kristálygömb. Belenézve, előre lehet jelezni egy egyén valószínű jövőjét.

Persze nem mindenki szeretne bepillantani a saját kristálygömbjébe. Nem véletlen, hogy a Teremtő senkivel sem közölte, hogy meddig él és mikor jön el a végóra. Ilyen „tudással” teljesen megváltozhatna az életünk, mesterségesen végeznénk vagy nem végeznénk olyan feladatokat, amelyekhez bizonyos idő szükséges. Sokan meggondolnák a családalapítást, mert tudnák, hogy nem lesz idejük a gyermekeket fölnevelni.

És mit vált ki az a tudás, amikor kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegség génjeit hordozzuk, amikor már nemcsak bizonyos betegségi hajlamot tudunk meg, hanem már a sorsunkat, a jövőnket is.

Alapvető etikai kérdés, hogy belenézhet- e valaki gyermekei kristálygömbjébe? Napjainkban itt szokták megvonni a határt. Hogy mégis foglalkoznak ezzel a témával, annak az az oka, hogy ma már jól gyógyítható betegségek eshetőségére föl lehet készíteni a kór hordozóját. Sőt, különböző gyógymódok terápiája is függ a betegség természetének tudásától. Nem szólva arról, hogy a betegség realizálódását elősegítő külső tényezőket, életmódot elkerülhetnek a fenyegetettek.

Sejtek újraprogramozása

A világ legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a Science évente állít össze toplistát. A 2011. évi biológiai csúcs szerintük a sejtek újraprogramozása volt. Azért jelentett óriási áttörést a módszer, mert azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a betegek kóros sejtjeit egészségesre alakíthatják át. Például gyógyíthatóvá válhat a Parkinson-kór vagy a cukorbaj. Két kutatócsoport beteg emberek kóros sejtjeit laboratóriumban őssejtekké (az őssejtekből bármilyen sejt differenciálódhat az osztódás során) alakították vissza, azaz újraprogramozták.

Az újraprogramozás még nagyon kis százalékban sikerült (10 000:1), ezért tovább kell vizsgálódni ezen az úton, de az első lépés megtörtént. Már az előbbi áttörés óta is jelentettek be komoly sikert. 2012 februárjában emberi agysejteket hoztak létre emberi bőrből, a bőrsejtek visszaprogramozásával őssejtekké. Ha a módszer valóban sikeres, akkor hosszabb távon a rettegett Alzheimer-kór, az epilepszia vagy a szélütés nyomán fellépő bénulás is gyógyítható lesz.

Az új út azért is jelentős, mert etikai aggályok nélkül alkalmazhatnak őssejtterápiát (nem embrióból vesznek ki őssejtet). Az átprogramozott agysejteken először az agykéreg fejlődését vizsgálják, mivel ott játszódnak le a legmagasabbrendű agyműködések.

Hazánk sem marad le a nemzetközi sikerekről. Debrecenben Kelet-Európában először alkalmaznak csúcstechnológiát a szívsebészetben. A lehetőséget a Medtronic finn cég adta azáltal, hogy Debrecenbe akkreditálták a cég oktatóközpontját. A pitvarfibrilláció újdonságot jelentő kétfajta kezelési módját ott kezdték alkalmazni. A pitvarfibrilláció a XXI. század járványa, a leggyakoribb szívritmuszavar, amely Európában ötmillió, hazánkban több százezer beteget érint. A rációfrekvenciás, illetve fogyasztásos technikák előnye, hogy nem szükséges hozzájuk navigációs rendszer; így gyorsabb, pontosabb olcsóbb, és a beteg számára kisebb megterhelést jelent a beavatkozás.

Édes István professzor a Kardiológiai Intézet igazgatója, Csanádi Zoltán a laboratórium vezetője, Tamás Viktor a cég magyarországi vezetője, Paragh György a centrum elnöke.

Ausztrál tudósok jelentették be, hogy bizonyos gyulladáscsökkentők gátolják a daganatsejtek szétszóródását. Például az aszpirin és a hozzá hasonló molekulák csökkentik a nyirokerek tágulását, így a daganatsejtek nehezen jutnak el távolabbi szervekhez. A kutatók szerint a napi aszpirinfogyasztás (vérhígító is!) csökkenti a vastagbél-, a prosztata-, a tüdő- és agydaganatok gyakoriságát, ugyanakkor a gyomor nyálkahártyáját megterheli, fekélyeseknek eleve nem ajánlják.

Néhány jó nevű tudásközpontban arról is beszéltek, hogy mit várnak a 2012. évtől. Például annak a szinte lehetetlen jelenségnek az igazolását, mely szerint bizonyos szubatomi részecskék gyorsabban haladhatnak a fénynél: ezek a neutrinók.

Választ várnak a hosszú idő óta keresett Higgs-bozon létezésére vagy nem létére. A CERN-ben már meghatározták azt a tartományt, ahol az „isteni részecske” rejtőzhet. A csillagászok Földhöz hasonló, esetleg lakható bolygóra vadásznak, remélik, hogy találnak.

Kipróbálják az első HIV-ellenes vakcinát az Egyesült Államokban. A teszteléshez kanadai kutatók már megkapták az engedélyt.

Nagy várakozás előzi meg japán tudósok kísérletét, amelynek során egy szibériai fagyott mamut combcsontjából vett mintával újra klónozzák az állatot.

2012 augusztusában landol a Mars Science Laboratory marsautója a Curiosity. A vörös bolygó felszínén a marsi élet után kutat, illetve előkészíti az emberes Mars-repülést.

Hankó Ildikó