Glifozát, az aktuális közellenség

Összetett problémával állunk szemben: a tömegélelmezés alapjául szolgáló gazdálkodásban a termésmennyiség mellett a gazdaságosság sem mellékes szempont. Másként fogalmazva: ha sok embert megfizethető élelmiszerrel akarunk ellátni, akkor annak előállítási költsége sem lehet túl magas. Márpedig a Föld népessége az elmúlt ötven évben megduplázódott, miközben az élelmiszer-termelés alapjául szolgáló termőföld mennyisége alig nőtt. Tehát a termésmennyiség növekedése elengedhetetlen, ami az intenzív nagyüzemek térnyerését hozta magával. És a fokozott vegyszerhasználatot, a nagy táblás monokultúrás gazdálkodás ugyanis rendkívül vonzza a kórokozókat, kártevőket.

A gyomirtó glifozátot a nemzetközi médiában újabban riportok tucatjai marasztalják el rákkeltő hatása miatt, miután Amerikában pereket is nyertek a szert évtizedeken át alkalmazó, amúgy védőfelszerelést nem használó – hiszen magukat biztonságban érző – gazdák. A glifozát relatíve olcsó és hatékony, a gyomok gyökerét is elpusztítja, vagyis kiváltja a kapálást, vele a kapásokat munkabérestől, járulékostól. Ezen tulajdonságai miatt világszerte óriási volumenben alkalmazzák. Rendkívüli hatékonysága miatt nemcsak szántókon és kertészetekben, de utak, sínek mentén is nagy mennyiségben használják.

A glifozátot, más néven foszfonometil-glicint az 1970-es években jelentette meg a piacon a zöldek által később erősen támadott Monsanto, amelyet öt évvel ezelőtt a német Bayer vásárolt fel. A leveleken keresztül felszívódó gyomirtó szerről azonban 2015-ben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség megállapította, hogy lehetséges karcinogén, azaz rákkeltő hatása, ami más növényvédő szerekkel együtt halálos kimenetelű vesebetegséget is okozhat. Más kutatások ugyanakkor ennek ellenkezőjére jutottak, és veszélytelennek minősítik a glifozátot. Tény azonban, hogy a Monsantót felvásárló Bayer közel 11 milliárd dollárt fizetett ki több tízezer rákban szenvedő amerikai gazdának.

Az Európai Unió 2001-ben engedélyezte a glifozát használatát. De nem csak itt népszerű a szer: világszerte az összes gyomirtó 92 százalékát a glifozáttartalmúak teszik ki. Emellett vannak már úgynevezett transzgenikus, vagyis glifozátrezisztens génmanipulált haszonnövények is, például bizonyos mesterségesen kifejlesztett szójafajták. Ma már ezek teszik ki az összes génmódosított növény vetésterületének 70 százalékát, ami a glifozátfelhasználás növekedését is maga után vonja.

Magyarországon is rohamosan nő a glifozáttartalmú gyomirtók alkalmazása, 2010-ben még nem egészen 800 tonna került forgalomba, mára ez a mennyiség közel megduplázódott. 2014 óta ezt a növényvédőszer-hatóanyagot használják legtöbben, hektáronként átlagosan mintegy 0,3 kilogrammot juttatnak ki belőle a földekre. Vagyis az európai és a magyar termőföldek talajában is a glifozát van jelen legnagyobb hányadban szermaradványként, ami immár az ivóvízben és az élelmiszerekben is kimutatható. A glifozát ráadásul a méhekre és más, a növényzet szempontjából nélkülözhetetlen beporzó rovarokra is veszélyes, mivel károsítja az immunrendszerüket.

2016-ban az Európai Unió és ennek nyomán hazánk illetékes szerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih is visszavonta 24 glifozáttartalmú gyomirtó engedélyét, mivel bebizonyították kedvezőtlen hormonális és sejtkárosító hatásukat. Az Európai Unióban többször felmerült a szer teljes betiltásának a gondolata is, de ez idáig mindig meghosszabbították használatának engedélyezését. Legutóbb decemberben került napirendre a glifozát ügy, hosszas vita után azonban a szer további tíz évre engedélyt kapott, azzal a megszorítással, hogy állományszárításra, más néven deszikkálásra, vagyis a kultúrnövényeknek a termés minőségének megőrzését célzó, érés előtti nedvességelvonással történő elölésére nem használható, és az élővizektől öt-tíz méteres távolságot kell tartani.

A döntés megosztotta az uniós tagállamokat, Ausztria, Luxemburg és Horvátország ellenezte a hosszabbítást, hét ország tartózkodott, a többség támogatta a további engedélyezést. Köztük Magyarország is.

„A közösségi szabályozás sarokköve, hogy csak azok a hatóanyagokat lehet jóváhagyni, amelyek használata nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség korábbi tanulmányában szereplő információk, a glifozát újraengedélyezéséhez beadott dokumentációk és a fellelhető irodalmi adatok alapján nem talált bizonyítékot arra, hogy a glifozát rákkeltő lenne” – indokolta álláspontját a Demokrata érdeklődésére az Agrárminisztérium. A szaktárca szerint az Európai Unió növényvédő szerek veszélyesség szerinti besorolásáért felelős intézménye, az Európai Vegyianyag-ügynökség is azt állapította meg, hogy a glifozát nem rákkeltő hatású, nem növeli a genetikai károsodások kockázatát, és nem károsítja a szaporodási képességet.

Ugyanakkor mivel az Európai Unió célul tűzte ki a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségének megfelezését 2030-ig, időszerűvé vált a lehetséges egyéb megoldások felkutatása. Az Európai Peszticid-akcióhálózat, a PAN (Pesticide Action Network) Europe Gyomkezelés: a glifozáthasználat alternatívái című tanulmányában számos olyan módszert sorol fel, amelyek alkalmazásával kiváltható nemcsak a glifozát, hanem általában a vegyszeres gyomirtás.

– Nem kell feltétlenül minden gyomnak nevezett növényt elpusztítani, mérvadó kutatások alapján 80 százalékuk nem hátrányos a gazdálkodásra. A biogazdálkodás évtizedek óta működik vegyszerek nélkül; ha mindenképpen gyomtalanítani kell, arra megvannak a mechanikus eszközök, nemcsak a kapa, hanem az erre kifejlesztett masinák is. Ezek alkalmazásával nem drágulna érdemben a termelés – állítja a szervezet vegyianyag-szakértője. Simon Gergely szerint az Európai Bizottság nem vett figyelembe minden tényezőt decemberi döntése előtt, ezért a szervezet pert indít.

A tanulmányban szó esik a gyomosodás megelőzéséről, illetve esélyének csökkentéséről is. Ez az egyes növénykultúrák helyes megválasztásával, illetve ideális tő- és sortávolság betartásával érhető el, a szokásosnál sűrűbbre ültetett haszonnövények például kiszoríthatják a gyomokat, és a vetésforgó alkalmazása is csökkentheti elterjedésüket.

A glifozát lehetséges kiváltását illetően is érdeklődtünk az Agrárminisztériumnál. A tárca szerint a szer hatékonyságát kizárólag több másik hatóanyag kombinálásával lehetne legfeljebb csak megközelíteni, sokkal magasabb költségszinten és a gyomnövények növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képességének megnövekedő kockázatával.

A mechanikus gyomirtás pedig jelentős talajbolygatással jár, ami ártalmas a talajéletre. A termőképesség kulcsa ugyanis a humusz, amit a talajban élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák termelnek a szerves anyag, főleg növényi maradványok lebontásával. A talaj bolygatása felforgatja az ideális szerkezetet, hozzájárul a mélyebb rétegek kiszáradásához, végső soron a talaj kifáradásához, ami után szükségszerűen jön a műtrágya – ami szintén nem túl egészséges.

– A glifozát csak egy a több száz gyomirtó vegyszer között, miért csak erről beszélünk? Ha betiltják, más kemikáliákat használnak majd a gazdák – mondja a talajművelés meghaladását szorgalmazó Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Szabó Attila, a ferencszállási Kukutyin Műhely vezetője szerint vannak olyan szerek, amelyeknek még három-négy év múlva is nyomuk van a földben a konvencionális, szántással dolgozó gazdaságokban, míg a glifozát, állítja, egészséges, jó minőségű talajban három-négy hónap alatt lebomlik.

– A talajközpontú, regeneratív gazdálkodásban ötször-hatszor kevesebb glifozátra van szükség, mint a bevett mezőgazdasági gyakorlatnál – hívja fel rá a figyelmet Szabó Attila. Úgy látja: ezen a téren is meg kell találni a józan középutat. Ha ugyanis egyik napról a másikra kivezetnék a relatíve olcsó glifozátot, ellehetetlenülne az európai mezőgazdaság. Márpedig enni kell, és ha Európa nem termeli meg magának, amit csak lehet, majd megtermeli más, génmanipulációval, nem utolsósorban glifozáttal. Vagyis végeredményben még előnytelenebb helyzetbe kerülünk, mint most.

A glifozát finoman szólva problémás, alternatíva ilyen áron és hatékonysággal ugyanakkor nincs a láthatáron…