Különösen megsokszorozta a sugárszmogot a maroktelefonok elterjedése, amelyeket érdekes módon Európában sokkal gyakrabban használnak, mint az Egyesült Államokban; e tekintetben hazánk is az élen jár. Járműveken, személygépkocsikban, utcán szinte minden harmadik-negyedik ember – főleg fiatalok – kezében látható, a sok telefoncsengés egész koncertet hoz létre.

Világviszonylatban több mint négymilliárd készülékről beszélnek, de lehet, hogy ennél is több van. Így az egész világ egy nagy laboratórium lett, ahol különös kísérlet zajlik: milyen hatása van az RM-sugárzásnak az emberi szervezetre? A választ nem szívesen teszik közzé, ugyanis rontaná az üzletet. Márpedig a mobiltelefon és társai hihetetlenül jó üzlet.

Egy rövid szakmai alapvetés: a mikrohullámú (MH) és rádiófrekvenciás (RF) tartományban a biológiai hatások tárgyalásakor a villamosságtanban használt definíciókat alkalmazzák. Elektromos térerősség, mágneses térerősség, illetve teljesítménysűrűség. Az MH- és az RF-sugárzások térerőssége a távolsággal arányosan, teljesítménysűrűsége a távolsággal négyzetesen csökken. Az emberi testben, élőlényekben elnyelt dózis fogalmára egységesen a fajlagosan elnyelt teljesítmény, az úgynevezett SAR (Specific Absorption Rate) használatos, amely megadja az egységnyi tömegben elnyelt teljesítmény nagyságát W/kg-ban, illetve W/g-ban. A jelenleg elfogadott, maximálisan megengedett SAR-érték 2W/kg. Az új mobiltelefonok SAR-értéke jóval ez alatt marad. Ezért nem mindegy, hogy milyen típusú készüléket használunk, ha már nem tudjuk nélkülözni. Két olyan átfogó vizsgálatot végeztek a mobilok hatásáról, amelyekből általános következtetéseket vonhattak le, igaz, ezeket alig publikálták. Az egyik a brit „Stewart-jelentés” volt, a másik a francia „Zmiron-jelentés”.

A közelmúltban az amerikai NBC televízió hozta nyilvánosságra dr. Joseph Mercola vizsgálatának eredményeit, aki 2007 októberében két napot töltött egy ismert mobiltelefon-biztonsági szakemberrel, George Carlóval. Carlo, aki a George Washington Medical School tanára, szakterületén nagy tekintély, még a ’90-es években kapott 28 millió dolláros megbízást kutatásra mobiltelefon-gyártóktól, hogy kiderüljön: a készülékek ártalmatlanok, biztonságosak. A neves szakember azonban nem arra az eredményre jutott, amit vártak tőle. Kiderítette, hogy a mobilozás káros. Ezután megalapította a The Safe Initiative elnevezésű nonprofit intézményt, amelynek célja, hogy tájékoztassa a világot a veszélyről.

Zavar a sejtekben

A különböző információhordozó elektromágneses sugárzások rezonálnak az emberi szervezet sejtreceptoraival, és rendkívül komoly zavaró mezőt jelentenek a sejtek közötti mikrokapcsolatok rendszerében. Ha pedig a szervezeten belüli kommunikációs rendszer károsodik, ami az elektromágneses sugárzások hatására óhatatlanul bekövetkezik, akkor sokkal könnyebben kialakulnak a sejtek közötti antioxidáns rendszer működésének megzavarásából és nehézfémszennyezésekből adódó különböző betegségek. A sejtek károsításától a tumorokig ható széles skálán mozognak azok az egészségre ható sugarak, amelyeket az információhordozó mikrohullámok váltanak ki. Károsítják a sejtek közötti kommunikációt, az úgynevezett mikrotubuláris kapcsolatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a biofotonok a sejtek között áramoljanak, átadják egymásnak az információkat; elősegítik a nehézfémszennyezések lerakódását a sejtekben, aminek következtében növekszik a szabad gyökök sejtek közötti termelődése, és jelentős mértékben csökken a sejtek energiatermelése.

Carlo szerint a mobiltelefonok használói között 240 százalékkal több az agytumor. Egy 2004-ben végzett vizsgálat úgy találta, hogy a hallóidegen képződő tumor (akusztikus neuroma) kockázata négyszer nagyobb a fejnek azon az oldalán, ahol az ember gyakrabban tartja a mobiltelefont. Még aggasztóbb az, hogy becslések szerint az agytumorok száma 2010-re évi 500 ezerre nő, és 2015-ig meg is duplázódhat.

Lehet biztonságosan?

A világ egyre gyorsuló ütemben fejlődik, s a jelek szerint a technika sem fog megtorpanni. Így adódik a kérdés: használható-e biztonságosan a mobiltelefon? Természetesen a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem használnánk, de ez valójában gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ha azonban az ember, amikor csak lehetséges, kihangosítót (hangszórót) használ a mobiltelefonján, és magát a készüléket legalább egy-másfél méternyire tartja a testétől, akkor jelentősen csökken a veszély. Nagyon fontos, hogy soha ne viseljük a készüléket a testünkön, a nadrágszíjunkra vagy övünkre erősítve, de a zsebünkben se tartsuk. Még akkor sem, ha nem használjuk, mert a sugárzás akkor is éri a testünket, hiszen a készülék állandó kapcsolatban áll a mobiltoronnyal.

Vannak olyan alkalmak, amikor a hangszóró, a kihangosítás nem jelent megfelelő megoldást, ilyenkor használhatjuk a különböző headseteket. Sajnos a bluetooth headset sem jelent megoldást, hiszen saját információhordozó rádióhullámait eljuttatja az agyba – igaz, valamivel alacsonyabb intenzitással, mint a mobiltelefon. A megoldás azért nehéz, mert nem ismeretes semmilyen biztonságos biológiai küszöb, amelynél alacsonyabb mértékű sugárzás már ne jelentene veszélyt a szervezetre.

Egy kutatócsoport kifejlesztette az úgynevezett Blue Tube headsetet, amelyet véleménye szerint sokkal biztonságosabb és előnyösebb, mint a korábbiak. Hogy miért? A Blue Tooth az adáshoz és a vételhez használja a 900 MHz és a 2,9 GHz közötti frekvenciákat (a szabvány szerint az általa használt legmagasabb frekvencia a 2,497 GHz), ami hasonló hatást jelent, mint az ugyancsak 2,4 GHz-h-en működő mikrohullámú sütőé. Ezzel szemben az új kiegészítő fejlett akusztikus technológiát használ, levegővel töltött, vezeték nélküli csővel működik, mérsékeli a testet érő sugárzást. A jelenlegi forgalomban lévő mobiltelefonok 70-75 százalékához csatlakoztatható 2,5 mm-es dugójával. Jelenleg családi csomagban is kapható; öt Blue Tube headset ára nem egészen 15 000 forint.

Drága csönd

Mercola doktor szerint a helyzet hasonló, mint amilyen a dohányzás körül volt tapasztalható. Annak idején rendkívül erős érdekek szóltak amellett, hogy a dohányzás biztonságosságának mítoszát elterjesszék, a kételyeket háttérbe szorítsák. Ma hasonló a helyzet a mobiltelefonokkal, pedig tanulnunk kellene a múlt hibáiból, hogy ne kövessük el még egyszer őket. Véleménye szerint az információhordozó rádióhullámok elterjedésének exponenciális hatvány szerinti növekedése komolyabb fenyegetéssel jár az emberiségre nézve, mint amilyen veszélyt a dohányzás valaha is jelentett.

A teljes telekommunikációs iparágat ma hat óriásvállalat tartja kézben, és ezeknek az együttes ereje és hatalma nagyobb, mint például a gyógyszergyáraké. Egyesített erejük és befolyásuk olyan hatalmas, hogy hozzá képest szinte eltörpül a néhány világosan látó szakember és tényfeltáró újságíró tevékenysége. A legalább részleges megoldáshoz az egész társadalom belátása és összefogása szükséges. Az Egyesült Államok számos politikusa szerint például átfogó kormányzati lépésekre lenne szükség ezen a téren. A Nemzeti Egészségügyi Intézet az elmúlt öt évben 10 millió dollárt fordított az idevágó tudományos munka költségeire. Az Egyesült Királyságban feltüntetik a készülékeken, hogy a telefon intenzív használata memóriazavart és alvászavart okozhat. Németországban óvják a szülőket, hogy mobilt adjanak gyermekeik kezébe. Német szakértők szerint iskolákban és kórházakban be kellene tiltani használatát. Norvégiában és Svédországban nyilvánosságra hozták a vizsgálatok által bizonyított panaszokat: fáradtságérzés, fejfájás, szédülés, koncentrációs zavar, memóriavesztés, érzékszervi fájdalom. Várható, hogy a technikai ismeretek fejlődésével a fejlesztések is abba az irányba hatnak, hogy a valóban nagyszerű találmányok csak hasznára legyenek az emberiségnek. És addig? Csak gratulálhatunk önöknek, hogy kísérleti nyulak lettek? Észrevették már?

(hankó)