Szinte pontosan három évvel ezelőtt, 2010 júniusában kezdett dolgozni dr. Pacher Tibor fizikus vezetésével az a fiatal magyar csapat, amelyik célul tűzte ki, hogy holdjáró robotot – úgynevezett rovert – épít, amelyet aztán el is juttat az égitestre.

A vállalkozás több szempontból sem könnyű: egyrészt olyan szerkezetet kell kifejleszteni, ami technikailag alkalmas arra, hogy jeleket, adatokat küldjön a Holdról, másrészt pedig a pénzügyi hátteret is meg kell teremteni a meglehetősen költséges utazáshoz.

A küldetés keretét a Google Lunar X PRIZE összesen harmincmillió dolláros összdíjazású nemzetközi versenye adja, amelyre az ötvenezer dolláros nevezési díj előteremtése után 2011-ben sikerült is jelentkeznie a csapatnak.

Hogy ez a verseny mekkora jelentőségű, az mutatja, hogy több mint harmincan pályáztak, s a lemorzsolódások után jelenleg 17 ország 23 indulója igyekszik megbirkózni a feladattal. Köztük a magyarok, akik a hírek szerint jó helyen állnak az indulók között. A győztes egyébként húszmillió, a második helyezett pedig ötmillió dollárt is kaphat.

A verseny szabályai szerint egy legalább kilencven százalékban magánpénzből finanszírozott csapatnak kell sikeresen eljuttatnia egy automata egységet a Hold felszínére, a járműnek az érkezési helytől számítva legalább ötszáz métert kell megtennie, és eközben el kell küldenie az úgynevezett „Mooncastot” a Földre. A Mooncast adásban 360 fokos panorámaképet kell adni a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani.

A gyakorlati munka a versenyre történt sikeres nevezést követően pörgött fel igazán. A Puli névre keresztelt – és alakjában is a magyar kutyafajtát idéző – holdjáró modelljét 2012-re, közel húszezer munkaóra befektetésével sikerült megalkotni, és ezen már az a számítógépes szoftver futott, amelynek segítségével a Holdon is képesek lehetnek irányítani a járművet.

Fontos tudni, hogy a jelenleg nagyjából harmincfős Puli Space Team tagjai munka mellett, tulajdonképpen a szabadidejükben dolgoznak nagy tervükön, így ez az eredmény ilyen tekintetben is figyelemre méltó.

A járműnek számtalan körülménnyel meg kell majd birkóznia: például az extrém hőmérsékleti viszonyokkal (a napsütötte részen akár +140 °C, árnyékban viszont -180°C is lehet), a felszín egyenetlenségeivel, vagy éppen a finom porral, ami nagy ellensége az érzékeny műszereknek. No meg a több mint 380 ezer kilométernyi távolsággal is: egyrészt ekkora utat kell megtenni a Földről a Holdra, másrészt pedig ekkora távolságba kell visszajuttatni az adatokat.

Idén év elején – újabb nagyjából nyolcezer munkaóra után – sikerült elérni a következő lépcsőfokot is: a prototípus, amely már közelít az űri viszonyok között is működőképes változathoz, részt vehetett az Osztrák Űrfórum (ÖVF) észak-szaharai tereptesztjén. Bár a marokkói sivatag inkább a Marson uralkodó körülményeket modellezte, kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a csapat tagjai lemérjék, hol tartanak.

A húsz országból közel száz résztvevőt megmozgató MARS2013 program során a jármű jól vizsgázott, mint ahogyan a budapesti Városházán, Tarlós István főpolgármester támogatásával berendezett Küldetésirányító Központ is: a Puli mintegy fél kilométert tett meg a Szaharában a magyar fővárosban berendezett vezérlőből irányítva, panorámaképet készített, és nagyjából egy gigabyte adatot továbbított Budapestre.

– Véleményem szerint minden okunk megvan arra, hogy elégedettek legyünk a marokkói teszteredményekkel – mondta a Demokratának Pacher Tibor, a csapat vezetője. – A Puli prototípusa megküzdött a környezeti hatásokkal, kövekkel és a porral, a képek és az adatok is eljutottak a fővárosba.

A csapat következő célja is megvan: a holdjárót novemberben a NASA által is használt Hawaii PISCES központban tesztelhetnék, ahol már valóban a Holdéhoz hasonló körülmények között próbálhatnák ki a járművet. Mindehhez azonban – a további fejlesztésekhez hasonlóan – pénzre lenne szükség. Nem csupán azért, mert a Google Lunar X PRIZE verseny egyik feltétele a túlnyomórészt magánfinanszírozás, hanem azért is, mert a csapat mögött nem áll intézmény, a fiatal tudóscsapat munka mellett dolgozik a projekten.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai világban a vállalkozók többsége és a magánemberek is keveset tudnak adományozásra fordítani, így létrehoztuk a Kis Lépés Klubot, ahol már egy ezres vagy kétórányi munkabér felajánlásával tagok lehetnek a rajongóink. Aki ennél többet tud adni, az gyémánt, arany, ezüst vagy bronz fokozatú támogató lehet. A szponzorok nevét, logóját természetesen minél több felületen igyekszünk megjeleníteni, ezen is dolgozunk – mondta lapunknak Kolozsy Zsuzsanna, aki a projekt népszerűsítését, megjelenéseit intézi.

Terveik szerint a következő hónapokban országjárásra indulnak. Az új tanévben, szeptembertől szeretnének minél több középiskolába eljutni, és ott lesznek például a Karcagi Birkafőző Fesztiválon.

– Kettős célunk van: egyrészt szeretnénk népszerűsíteni, közelebb hozni a fiatalokhoz a tudományos munkát, másrészt nem titkolt célunk, hogy támogatókat szerezzünk. Eddig huszonnyolcezer munkaórát fektetett ebbe a projektbe a csapat. Ez olyan terv, tele tudással, ötlettel, amely mögé büszkén odaállhat egy nemzet. Aki pedig akár egy kis összeggel is tud nekünk segíteni, azt érezheti, neki is része van abban, ha a Puli eljut a Holdra.

A Google Lunar X PRIZE nemzetközi verseny kiírása szerint 2015 végéig kell teljesíteni a célt, vagyis ha minden a tervek szerint alakul, a magyar kutyafajtáról elnevezett holdjáró – egyedül vagy más csapatok járműveivel közösen – két év múlva elindulhat a világűrbe.

Bándy Péter

Kis Lépés Klub

Aki támogatni szeretné a Puli Holdra jutását, az a 10702404-65661455-51100005 számlaszámon teheti meg (kedvezményezett: Puli Space Technologies Kft.). Minden támogató, aki legalább ezer forintot vagy kétórányi munkabérét felajánlja, automatikusan a Kis Lépés Klub tagja lesz, ha az átutalás közleményében feltünteti az e-mail címét és nevét. Minden a Puliról: www.pulispace.com

Magyarok a Holdon

Vannak, akik azt tartják: bárhová is megyünk a világban, könnyen lehet, hogy összefutunk magyarokkal. Bármilyen meglepő, de ez – persze csak átvitt értelemben – a Holdon sem lehetetlen. A nevezéktanról döntő Nemzetközi Csillagászati Unió ugyanis tizenhat, magyar tudósról elnevezett holdkrátert tart számon. A magyarok közül a legnagyobb, 210 kilométer átmérőjű kráter Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus nevét viseli, akit a szuperszonikus légi közlekedés atyjaként tartanak számon. De hozzá hasonlóan krátert kapott mások mellett Szilárd Leó fizikus, aki elsőként ismerte fel, hogy a nukleáris láncreakció és az atombomba létrehozható, Neumann János matematikus, a számítógépek tervezésében mai is használt Neumann- elv kidolgozója, Eötvös Loránd fizikus és Bolyai János, a XIX. századi matematika úttörője is.