Noha manapság hatékonyan kezelhető a reumás sokízületi gyulladás, az érintettek jelentős hányada nem részesül megfelelő terápiában. Poór Gyula, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke szerint a tévhittel ellentétben a reuma nem az idősek betegsége, a gyulladásos tünetek igen gyakran a 25-40 éves nőknél jelentkeznek, de az sem ritkaság, hogy csecsemőknél diagnosztizálják a kórt.

A szakember a legnagyobb problémának a betegség elhanyagolását látja. Mint mondja, a kezeletlen reumás sokízületi gyulladás (RA) akár halálos is lehet, a gyulladásos folyamatok ugyanis az ízületek mellett olyan létfontosságú szerveket is károsíthat, mint a vese és a máj. A tapasztalatok azt mutatják, 5-10 évvel korábban halnak meg azok a betegek, akik nem kapják meg a szükséges terápiát. Míg kezelés nélkül szinte elkerülhetetlen a rokkantság, addig a "karbantartott betegséggel" az érintettek változatlanul dolgozhatnak, nem szorulnak táppénzre.

Jóllehet, az RA-ban szenvedők legalább 35 százalékánál alkalmazható lenne az úgynevezett célzott biológiai terápia (amely kizárólag a "hibásan működő" sejteket blokkolja), e korszerű kezelésben a hazai, mintegy 50 ezer beteg közül alig több mint 3 ezren részesülnek. A kezelés költséghatékonyságát a társadalombiztosítási illetékesek is elismerik, így a terápia száz százalékosan támogatott eljárás, a betegnek tehát nem jelent anyagi terhet a gyógyulás.

Poór Gyula rámutatott arra is, hogy az érintettek nem szorulnak állandó és folyamatos kezelésre, korai diagnózist követően akár évek is eltelhetnek a terápiás időszakok között és az sem kizárt, hogy a szervezet olyan jól reagál a kezelésekre, hogy egy idő után más, úgynevezett karbantartó gyógyszerek is elegendőek a tünetmentességhez.

A fent említett reumás sokízületi gyulladás hatékony kezelésének lehetőségeiről cserél eszmét szeptember 23. és 26. között Sopronban a Közép-Európai Reumatológus Kongresszus csaknem ezer résztvevője.

TÉNYEK ÉS SZÁMOK A RHEUMATOID ARTHRITISRÓL

A rheumatoid arthritis (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtt megtörtént, és a szalicilátok (salicylates) megjelenésével a betegség gyógykezelése is kezdetét vette. A terápia új szintjét jelentették az ún. DMARD hatóanyagok a XX. század második felében, hisz ezen készítmények alkalmazása nagy előrelépést jelentett a leépülés és a rokkantság elleni küzdelemben. Mindazonáltal a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében. Ezektől a megjelent vagy a közeljövőben megjelenő biológiai ágensektől várható, hogy az eddig nem, vagy nem jól karbantartott RA betegség már a múltté legyen.

Az elmúlt időszakban áttekintették a rheumatoid arthritis előfordulásával kapcsolatosan közölt legfrissebb adatokat és azt találták, hogy e betegség előfordulása nem egyenletes. A megvizsgált adatok alapján a reumás sokízületi gyulladás előfordulása a Dél-Európai országokban mintegy 0,45%, miközben Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66%. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazadasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl arról is vannak adatok, hogy Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség befolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon mintegy ötvenezer beteget érint, tehát a közvetve érintetteket is nézve több százezer honfitársunk életét befolyásoló problémáról van szó.

Az RA egyénre és a társadalomra gyakorolt egyik legnagyobb terhe a betegség progressziója nyomán kialakuló munkaképtelenség, illetve rokkantság, hiszen ez a kór elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti. Bár a betegségből adódó korai nyugdíjazás aránya és formája országonként változó, a legtöbb vizsgálat ennek arányát 30 és 50 százalék közöttinek találta, azaz az érintett betegek mintegy egyharmada-fele idő előtt kiesik a munkaerőpiacról.

Másfelől nézve a kérdést elmondható, hogy 10 betegen eltöltött év után a betegek több mint 50 százaléka már fel kellett hogy adja a munkahelyét és rokkantnyugdíjazásra kényszerült.

A munkaképtelenség összefügg a betegség súlyosságával is. Egy francia felmérés tanulságai szerint a munkaképes korú betegek (ami a 60 évesnél fiatalabbakat jelenti, mivel Franciaországban 60 év a hivatalos nyugdíjkorhatár) közül a betegség súlyosabb fázisában lévők alig 15 százaléka volt jelen munkaerőpiacon, szemben az „átalagos” 50-60 év közöttiek 55-60 százalékával.

Mint ahogy azt már írtuk a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében, mely kezelések az RA betegek mintegy 30%-ánál alkalmazhatóak. Európában átlagosan a betegek 9-10 százaléka részesül ezen, például a munkaképességre is nagyon pozitívan ható kezelésben. Arányaiban legtöbben Norvégiában (28%!), Belgiumban és Írországban jutnak hozzá a modern terápiákhoz.

Európában összesen kb. 180 ezer beteg kap biológiai terápiát, ebből a Közép-Kelet-európai térség államai összesen is csak mintegy 5 ezer fővel „képviseltetik magukat”.

Magyarországon például az érintettek csak 5 százaléka részesül biológiai terápiában. Jóllehet az utóbbi években hazánkban is történt már jelentős előrelépés, hiszen 2010-ben 2300 magyar beteg részesül a korszerű kezelésekben, szemben a 2008 nyarán regisztrált 1500 beteggel. Meglepő adat, hogy a nálunk fejlettebb szomszédos Ausztriában csupán az RA betegek 4 %-ánál alkalmaznak biológiai terápiákat.

Tehát Magyarország elindult a jó úton, azonban még van hova fejlődni, hogy kitörjünk a kelet-közép-európai térségre jellemző korlátok közül és minden RA betegek gyógyszeres kezelése európai színvonalra emelkedjen.

Arthritis központok

Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet – Budapest

Regionális központok

Budapest Állami Egészségügyi Központ, Budai Irgalmasrendi Kórház

Debrecen Debreceni Egyetem. Kenézy Gyula Kórház

Eger Egri Kórház

Esztergom Vaszary Kolos Kórház

Győr Petz Aladár Kórház

Gyula Pándy Kálmán Kórház

Hévíz Szent András Kórház

Kecskemét Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza

Kerepestarcsa Flór Ferenc Kórház

Miskolc Szent Ferenc Kórház

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)

Nyíregyháza Jósa András Kórház

Pécs Pécsi Tudományegyetem

Szeged Szegedi Tudományegyetem

Székesfehérvár Szent György Kórház

Szolnok MÁV Kórház és Rendelőintézet

Szombathely Markusovszky Lajos Kórház

Veszprém Csolnoky Ferenc Kórház