Mint mondta, a Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány munkájában nemcsak a Nobel-díjas tudós, hanem a volt akadémiai elnök és Abel-díjas matematikus Lovász László, valamint három külföldi Nobel-díjas is részt vesz. „Azaz egy olyan alapítványi struktúrát, amit az Európai Bizottság politikai okból kizár a támogatásokból, 5 Nobel-díjas tudós vezet. Érdeklődve várjuk, hogyan bírálják majd el az alapítvány pályázatait Brüsszelben” – jegyezte meg Hankó Balázs. Kifejtette: a következő években 75 kiváló tudományos kutatócsoportot fognak Magyarországra hozni, amelyek az egyetemekkel és a kutatói hálózattal egyaránt kapcsolatban lesznek. Azt várják, hogy 15 ezer tehetséget karolnak föl természettudományokban, és hogy évi 4-6 olyan új és innovatív termék jelenik meg, amely a magyar gazdasági szereplőkhöz kötődik.

Hirdetés

Az egy hónappal ezelőtti washingtoni Orbán–Trump-találkozó magyar delegációjának tagjaként Hankó Balázs elmondta: a családügy, a felsőoktatás, a kutatás és szakképzés területén folytatott egyeztetéseket.

„Tudni kell, hogy a magyar családpolitika újra példa az Egyesült Államokban” – tette hozzá. Hozzátette: a tengerentúlon a magyar családtámogatási rendszerből is merítenek, elindítottak a magyar babakötvényhez hasonló intézkedést.

A megszorításokról szóló tiszás tervdokumentum azonban a miniszter szerint „egy Brüsszel által tollba mondott új Bokros-csomag”, ami kiegészül a Gyurcsány-féle 2007-es vizitdíjas, kórházi napidíjas magánegészségügyi csomaggal. 1300 milliárdot vennének el a családoktól, 3700 milliárdot vennének el a vállalkozásoktól.

Kapcsolódó cikkünk

„De mi még emlékszünk rá, mi vetett véget a Gyurcsány-féle vizitdíjnak és kórházi napidíjnak: a népszavazás. Ezért indítottunk el egy amolyan +előrehozott népszavazást+ a nemzeti konzultációval, hogy mindenki elmondhassa a véleményét arról, szeretne-e megszorításokat. Nagyon fontos, hogy a nemzeti konzultációban minél többen nemet mondjuk az adóemelésre, arra hogy el akarják venni az adómentességet az édesanyáktól és a huszonöt év alattiaktól, hogy el akarják venni a családi adókedvezményt, és hogy meg akarják emelni a társasági adót és a rezsidíjakat” – jegyezte meg Hankó Balázs.

Az Erasmus-ügyről szólva a miniszter leszögezte: „a brüsszeli gettósítási kísérlet, amellyel karanténba akarták zárni a magyar diákokat, nem jött össze”. Négyezren vettek részt Erasmusszal cserediák programban, a Pannoniával az első évben nyolcezer-száztizenöten, ebből kétszázheten az Egyesült Államokban, száztizenkilencen az Egyesült Királyságban, száztizennyolcan Japánban, vezető egyetemeken.

„Ettől függetlenül, jár nekünk az Erasmus. Ezért is harcoltam Brüsszelben és Strasbourgban is legutóbb, és folyamatosan harcolok érte, hogy megkapjuk, ami jár. Brüsszelben azonban óriási gyűlölet van Magyarország irányában, nem is titkolják, hogy meg szeretnék buktatni a kormányt a Tisza javára és annak hathatós segítségével, továbbá a DK-s feljelentő társaikkal, akik a Tiszával együtt akadémiai szabadságról papolnak, miközben valójában az a legkevésbé sem érdekli őket” – mondta Hankó Balázs.

A miniszter beszélt arról is: felsőoktatási hallgatói fórumokon kap kemény kérdéseket a diákoktól, „de ez helyes is. A fiataloknak az a dolga, hogy kritikusak legyenek, kérdéseket tegyenek fel és tudjanak velünk vitázni”.

A HUN-REN kapcsán a miniszter elmondta: a Magyar Kutatási Hálózat új irányító testülete, valamint a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány is megtartotta alakuló ülését. A kutatóhálózat megújítására maguk a kutatók tettek javaslatot, a kormány pedig melléjük állt és pluszforrást biztosított rá. A következő években 47 milliárdról 98 milliárdra nő a kutatóhálózat finanszírozása, de ezért cserébe teljesítményt vár a kormány.

„18 milliárdot fordíthattak bérfejlesztésre, minimum 800 ezer forint felett van így már az alapbérük. Nem úgy, mint amit a Magyar Tudományos Akadémia állít 300-350 ezer forinttal” – fűzte hozzá.

Kárpátalja kapcsán a miniszter elmondta: nagyon fontos előrelépés, hogy az eddigi magyar főiskola idén októberben egyetemmé vált. „Nem csak magyar nyelvű, hanem magyar szívű, magyar lelkű, magyar gondolkodású egyetemmé. Mert az egyetem küldetése szerintünk – ellentétben a brüsszeliekkel, akik az egyetemet az önmegvalósítás eszközének gondolják – az, hogy a rábízott közösséget, azaz a nemzetét szolgálja”.

„Azon dolgozunk, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemnek legyen magyarországi képzőhelye, így amikor majd végre béke lesz, könnyebben vissza tudnak térni a fiatalok Kárpátaljára” – tette hozzá Hankó Balázs.