A nagyléptékű és sűrűsödő természeti katasztrófákat a globális felmelegedés számlájára írják az éghajlatkutatók. A 2002. év átlaghőmérséklete rekordközeli, az is lehet, hogy ez lesz az eddig jegyzett második legmelegebb év, amelyet csak 1998 előz meg. Az év első 11 hónapjában mért hőmérsékletértékek átlaga 14,65 Celsius-fok volt, amely alig marad alatta az 1998-as 14,69 Celsius-foknak. Az adatok egyre egyértelműbben utalnak rá, hogy a Föld klímája melegszik. Amióta 1867-ben megkezdték a hőmérsékleti adatok rendszeres rögzítését, a tizenöt legmelegebb évet 1980 óta regisztrálták, a három legmelegebb évet pedig a legutóbbi ötéves periódusban jegyezték föl.

A hosszú távú évi hőmérsékleti trend mellett a havi adatok is gyorsuló növekedést mutatnak. A 2002-es január az eddigi legmelegebb január volt, csakúgy, mint a március. A további nyolc hónap a második vagy harmadik helyezést kapta. Az évtizedekre vetített átlagok ugyancsak emelkednek. Az 1980-as évek átlaga 14,26 Celsius-fok volt, az 1990-es éveké 14,38 Celsius-fok, míg az elmúlt három évé 14,52 Celsius-fok.

A természeti katasztrófák jó részét szerencsére hamar elfelejti az ember, de nem úgy azok, akikkel ez megtörtént. Hónaponként a legsúlyosabb csapásokat említjük meg, fölfrissítve az emlékezetet. Az év első hónapjában a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört a Nyiragongo vulkán, aminek következtében legalább 45 ember meghalt és mintegy félmilliónyian menekültek el a szomszédos Ruandába. Január 21-én a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengések rázták meg Goma körzetét, a Nyiragongo vulkán térségét és Gisenyi városát.

Márciusban Afganisztánt sújtotta először 6-os erősségű, majd egy 5-ös erősségű földmozgás, amelynek epicentruma a Hindukus-hegységben volt. Hivatalos források szerint az áldozatok 2000, a sebesültek száma 4000 volt, de a valóságban legalább 4800 halottal számolnak és tízezer otthon romba dőlt. Természetesen ezek az otthonok kövekből és vályogból összetákolt házacskák voltak, amelyek még a kisebb földrengéseknek sem tudnak ellenállni.

Május végén az India déli részén fekvő Ándhra Prades államban a hőség szedte áldozatait. Az adatok szerint 1030 ember halálát okozta a több napig tartó 50 Celsius-fok körüli, rendkívüli forróság. Ha visszagondolunk, nálunk sem volt éppen üdítő a nyári 35-38 Celsius-fokos hőség. Indiában a forróságot még a vízhiány is tetézte.

Júniusban Kínából és Oroszországból érkeztek hírek pusztító áradásokról. Kínában az áradások mellett hatalmas viharok dúltak, aminek következtében 793 ember vesztette életét és 110 ezer ember vált hajléktalanná. Hozzá kell tenni, hogy Kína igyekszik „kozmetikázni” a természeti katasztrófák áldozatainak számát, így pontosan sohasem lehet tudni a végeredményt. A károk mértékét 3,6 milliárd dollárnak megfelelő összegre becsülték. Dél-Orosz-országban ugyancsak hetekig tartó áradások okozták 104 ember halálát, 343 település került víz alá, 7519 ház dőlt össze. Összesen 102 ezer embert telepítettek ki.

Júliusban Irán hallatott magáról. Északi és nyugati részét egy Richter-skála szerinti 6,3-as fokozatú földrengés rázta meg, 230 halálos áldozatot követelve. A sérültek száma ezerre tehető, több ezren váltak hajléktalanná. Ugyanebben a hónapban Oroszország erdeiben mintegy négyszáz helyen tűzvész pusztított. A Távol-Keleten 103 tűzfészek alakult ki, több mint 95 ezer hektár tajga égett le. A Moszkva környékén pusztító tűzvészek összesen 249 hektárnyi erdőt és tőzegtelepet borítottak lángokba. A fojtogató füst ellepte a fővárost és több napra megbénította a közlekedést.

Augusztus az árvizek hónapja volt. Az utóbbi száz év legnagyobb áradása vonult le a közép-európai folyókon a rendkívüli esős időjárás miatt. Az árhullám Szászország, Szász-Anhalt és Bajorország tartományokat sújtotta a legjobban, a halálos áldozatok száma 20-ra tehető, több ezer embert kitelepítettek. Az Elba augusztus 17-én 9,39 méteres vízmagassággal tetőzött Drezdánál. Prágában a Moldva vízszintjének hatalmas növekedése miatt ki kellett telepíteni több negyedből a lakókat, a főváros egy részét és a metrót elöntötte a víz. A halálos áldozatok száma az egész Csehországban 17 volt, 220 ezer embert kellett kitelepíteni. Víz alá kerültek a Moldva és az Elba menti nagy vegyi üzemek.

Szlovákiában Dévény és Pozsony között áradt a Duna, Pozsonynál 15-én 986 centiméterrel tetőzött, amely értéke 16 cm-rel haladta meg az 1899-ben mért eddigi legmagasabb vízállást. A dunai árvíz hazánkat is érintette. Budapesten augusztus 19-én 848, Mohácsnál 22-én 925 cm-rel tetőzött a folyó; a kárérték mintegy 6,8 milliárd forint volt.

A fenti időszakban hatalmas monszunesők pusztítottak Dél-Ázsia területén; az áradások és a földcsuszamlások több mint 800 ember halálát okozták. Nepálban ugyancsak földcsuszamlások következtében 422-en haltak meg; Asszámban 5 millió ember, Bangladesben 7 millió ember vált földönfutóvá.

Szeptember első napján az elmúlt negyven év legnagyobb erejű, Rusza névre keresztelt tájfunja söpört végig Dél-Koreán. A tomboló szélvihar okozta áradások és földcsuszamlások 113 emberéletet követeltek, 71-en eltűntek. Az anyagi kár meghaladta a 700 millió dollárt.

Bőséges csapadékkal járó, heves vihar vonult végig szeptember elején Svájcon, Ausztrián, Csehországon és Lengyelországon. Nyomában áradások és sárlavinák pusztítottak. Ítéletidő és viharos esőzések tomboltak Franciaországban a Rhone-völgyében; 21 ember vesztette életét, nyolcan eltűntek. A csapadékzóna elérte Nagy-Britanniát, közlekedési káoszt okozva; négy ember vesztette életét.

Októberben az ENSZ közlése szerint közel 15 millió embert fenyegetett súlyos éhínség Afrika déli részén, az aszály következtében. Azóta nem adtak hírt arról, hogy hány emberéletet követelt az élelemhiány.

A hónap végén földmozgások kíséretében működésbe lépett a szicíliai Etna. Mintegy ezer ember menekült el otthonából. A tűzhányó két pontján gyors ütemben tört felszínre a láva, a földmozgások is folytatódtak. Ugyanebben az időszakban ítéletidő sújtotta Európát és Mexikót. Az orkán erejű szélvihar a katasztrófa sújtotta területeken 33 áldozatot követelt Európában.

Az olaszoknak nem volt szerencsés évük 2002. október végén?november elején a Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Campobassót és környékét. Egy iskolában leszakadt a födém és 500 gyermekből 25 életét vesztette; 5538 ember vált hajléktalanná. November végén ismét Itálián volt a sor. Esőzések miatti áradások pusztítottak az északi tartományokban, mintegy félmilliónyi eurós kárt okozva. A Pó folyó Mantovánál 8 méter 60 centiméterrel tetőzött.

A 2003. év éppenhogy elkezdődött és máris tűzvihar fenyegette az ausztrál fővárost, Canberrát, Mexikóban pedig 7,8-as, pusztító földrengés okozta legalább 25 ember halálát.