Hogy nem hétköznapi esemény játszódott le húsvét hajnalán, igazolja a ma is rejtélyes torinói lepel. A rajta lévő Krisztus-test valóban egy megkínzott, megfeszített, lándzsával átdöfött oldalú, Jézus-korú férfit ábrázol. A kép negatív, mintha egy ókori fényképész készítette volna olyan szupertechnikával, amit ma sem tudnánk utánozni.

A húsvét mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Így az idén korai húsvét lesz, mivel a 21-ét követő holdtölte március 27-re esik és az azt követő vasárnap 31-re.

Olaszországban meglehetősen zajos az ünnep, különösen Firenzében. A Scoppio del Carro – a kocsi felrobbantása – különösen sok nézőt vonz. A szokás még a keresztes háborúkból maradt meg. Egy magas kordét húsvét reggelén megraknak mindenféle durrogó, szikrázó pirotechnikai eszközökkel, hófehér, felvirágozott ökrökkel vontatva végigviszik a városon. A menet a Dóm előtti téren áll meg. A nagymise után a Dóm ajtaján egy galamb formájú gyújtószerkezet hozza a „szent tüzet”, ami beindítja a kocsi petárdáit. Mindeközben zúgnak a harangok.

A spanyol húsvétot látványos körmenetek, felvonulások, vezeklések jellemzik. Egyházi szobrokat visznek az emberek a vállukon, virágokkal gazdagon díszítve. Az egyik leglátványosabb a toledói húsvét, sok turista érkezik ilyenkor a városba.

Hollandiában csendesebb az ünnep. Az asztalra tojás, füstölt hal, sonka, fűszeres vaj kerül. A „paassatol” marcipános-mazsolás kenyérféle. A kisebb települések határában máglyákat, örömtüzeket gyújtanak, sőt versenyeznek is, hogy kik raknak magasabb máglyát. Az elmúlt évben Espelában egy 46 méter magas faépítményt hordtak össze, amivel bekerültek, a Guinness-rekordok könyvébe is.

Ha északabbra megyünk, ahol alig ébredezik még a természet, különös szokásokra találunk. Ezeknek semmi közük a valláshoz, inkább népünnepélynek nevezhető a vidám fesztivál. Norvégia területén lappok is élnek, nekik más szokásaik vannak, mint a norvégoknak. Az ünnep alkalmából az emberek húsvéti krimit olvasnak, a neve Páskekrim. A tv-ben új filmeket vetítenek, a boltokban új könyveket árulnak, sőt a tejesdobozok oldalán is krimi olvasható. Érdekes… Étkezésükben a tojás, a csibe, a sonka, a saláták éppúgy megvannak, mint Európa más részein. A lappok fesztivált rendeznek, hagyományos rénszarvasversennyel, filmekkel és zenével.

Európát elhagyva több vallásos, katolikus közösséggel találkozhatunk, például a Fülöp-szigeteken. Ők a katolikus egyház által sem elfogadott, szélsőséges élőképekkel elevenítik föl Krisztus szenvedését és kereszthalálát. Önként jelentkező hívek vesznek részt a valóságjátékban, igazi keresztre feszítést hajtanak végre. A sok vérrel, kínnal járó keresztutat turisták is szívesen látogatják, mint egzotikumot. Napjainkban már kezdenek kicsit alábbhagyni ezek a kegyetlen hitbuzgalmi jelenetek.

Híres, mivel a helyszínen zajlik, a jeruzsálemi keresztút. A Via Dolorosa köveit érintette Jézus lába is, ezen az úton vitte a nehéz gerendát, amiből a keresztjét ácsolták, ezen az úton roskadt össze a teher alatt. Az út vége a Golgota, azaz a Koponyák helye, és nem hegye. Aki teheti, az egyszer az életben elmegy Jeruzsálembe és végigmegy a körmenettel a Golgotáig. A tömegben többen nehéz kereszteket is cipelnek, hogy minél jobban átéljék Jézus kínjait. A keskeny, nagyköves emelkedő út nagypénteken telik meg zarándokokkal, a világ minden tájáról.

Honi szokásainkról se feledkezzünk meg. A moldvai csángóknál a húsvéti tojásos-túrós lepény, a kozsona, amit tejjel tojással, túróval, mézzel és mazsolával készítenek. A finom ételekhez hímes tojást is adnak, ami magyar hagyomány. A gyimesi csángók két színt használnak a tojások festéséhez: pirosat és fehéret. Székelyföldön a húsvéti ünnepkör része a határkerülés is, ami a jó termést hivatott bevonzani. Egyéb ételeik a keresztény szimbólumokat képviselik: a tojás az újjászületést, a bárány Krisztust, a torma, hagyma és keserűsaláta a gonoszűző. A füstölt húsok azért vannak ilyenkor étlapon, mert éppen húsvétig állnak el a november végi, András-napi disznóöléseket követően. Főszereplő a kalács és a különböző zöldségek: saláták, retkek és újabban a medvehagyma.

A gyermekeket mindig izgatta, hogy a húsvéti ajándékokat milyen állat hozza. Hazánkban a nyuszi a sláger. Az olasz gyerekekhez nem jár a nyúl, az üzletekben maguk választják ki a csokoládéfigurákat. Svájcban a kakukk hozza az édességet, Elzászban pedig a gólya. Hessen tartományban a róka, a szászoknál a kakas. Piros tojást tojó nyulat a magyarokon kívül senki nem ismer…

Húsvéthétfő a fiatalság ünnepe. A múlt században még a férfiak kis csapatokban járták a falvakat, verset mondtak, amiért piros tojás, sütemény és jóféle pálinka járt. Kisebb falvakban a szépen felöltözött lányokat néha a kúthoz vitték és egy jó vödör vízzel öntötték le, hogy szépek és egészségesek maradjanak. Bár átalakult, a mai napig dívik a locsolás, ami valójában egy ősi termékenységi rítus a kereszténység előtti időkből. A mai kor népköltészete a kornak megfelelően vicces műveket alkot. Például: „Józsi vagyok, szép és laza / Locsoljak? Vagy menjek haza?”

Hankó Ildikó