Egy kiváló magyar találmány sikerének története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, Nemes Erzsébetnek hívták. Egy Tolna megyei kis községben, Dunaszentgyörgyön született, melynek különleges története az, hogy az 1700-as évektől kezdve kizárólag kuriális, vagyis nemesi rangú családok lakták. Erzsébet Felvidékről elszármazott, szintén nemesi ranggal bíró protestáns nagyszülei itt telepedtek le. Itt áll ma is a szülői ház, amelynek ablakai elöl a templomra, hátul pedig a végtelen Dunára néznek.

Erzsébet apai nagyapja vállalkozó szellemű, dolgos, a családért és a közösségért munkálkodó, nagy tiszteletnek örvendő ember volt. Édesapja, Nemes László is ebben a szellemben nőtt fel. A családi fészekkel szemben volt a patika, ahová olykor a kis Erzsébetet szalajtották át kanalas orvosságért, akit úgy elbűvölt mindaz, ami ott zajlott, hogy már apró gyermekként elhatározta, ha felnő, csakis patikus lesz. Az álmok megvalósítása ilyen származással az ’50-es években bizony nem volt könnyű. Erzsébetet, annak ellenére, hogy kitűnő tanuló volt, többször is eltanácsolták – nevezzük nevükön a dolgokat -, kirúgták az iskolákból. Végül leérettségizett, ám az egyetemre csak később juthatott be. Az érettségi után ezért dolgozni kezdett, a Péti Nitrogén Műveknél volt laboráns, amikor a vizsgáztató bizottság javaslatára végre bejuthatott az egyetemre, ahol 1960-ban végzett. A várpalotai gyógyszertárban kezdte gyógyszerészi pályafutását, ezzel egy időben Veszprémben már tanított is. Az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél gyógyszerismertetőként az újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket mutatta be a gyógyszerész- és orvoskollégáknak. Tizenhét évig vezette a maglódi gyógyszertárat.

Kisgyermekkora óta nagy elhivatottságot érzett a pályája iránt, a gyógyszerek hatása különösképpen érdekelte. E témában sikeres pályázatokat is írt. Így született meg az a találmány, amely az életmódváltásban nyújt segítséget. A Vivega (az élet és a zöldség latin szavak összevonásából származó elnevezés) néven törzskönyvezett, csökkentett nátriumtartalmú sókészítmény nemcsak a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában segít, hanem mindennapi fogyasztásra is (a vesebetegek kivételével) ajánlott.

– A magyar ember különösképpen szereti a sót, még meg sem kóstolta az ételt, de máris a sószórót keresi – mondja a feltaláló, dr. Gyarmathyné Nemes Erzsébet gyógyszerész. – Évente fejenként 4,5 kilogramm sót fogyasztunk, a nyugati országok 2,6 kilogrammos fejenkénti átlagával szemben. A magyar férfiak négyszer, a nők háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége lenne. Már a tinédzserkorú fiúk és lányok szervezetében is háromszor, illetve 2,5-szer több só kerül a megengedettnél. Ennek az igen nagy sóterhelésnek a nagy része az élelmiszerekből, főként a szalonna- és kolbászfélékből, a sajtokból, a sós nasikból és persze a sózásból adódik össze. Napi konyhasóigényünk egyébként 5 gramm lenne, amihez már egy pár virsli vagy negyed kiló félbarna kenyér elfogyasztásával is hozzájutunk. És mi a túlzott sófogyasztás következménye? Például az, hogy a túlzott nátriumklorid hatására az erre érzékeny emberekben jelentősen fokozódik a magas vérnyomás kialakulásának a veszélye, különösen akkor, ha ez elégtelen kálium- és magnéziumbevitellel párosul. A túlzott konyhasófogyasztás fokozza a folyadék-visszatartást is, ami elősegíti a vizenyő és a magas vérnyomás kialakulását. Ha sok sót fogyasztunk, csontjainkból könnyebben ürül ki a kálcium, ami magával hozza a csontritkulás kialakulásának a veszélyét, de megnöveli a gyomorrák kifejlődésének kockázatát is.

Szomorú tény, hogy a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az ezekből eredő halálozás tekintetében Magyarország az első helyen áll Európában, s ez nem változik annak ellenére sem, hogy a hipertónia kezelésére ma már a legkorszerűbb gyógyszerek állnak a rendelkezésre. A 45-50 év közötti férfiak halálozása vonatkozásában pedig egyenesen a vezető helyre verekedtük fel magunkat. Nálunk minden negyedik felnőtt embernek magas a vérnyomása, ami mind a szélütés, mind pedig a szívinfarktus szempontjából az egyik legfőbb rizikótényező. Minden második haláleset szív- és érrendszeri betegség következménye. Az ebben a betegségben elhunytak 72 százalékában diagnosztizáltak magas vérnyomást. A magas vérnyomás leküzdésében sok egyéb teendő mellett elsődleges a konyhasófogyasztás csökkentése és a diéta, amely 46 százalékban járul hozzá a kezelés eredményességéhez.

Az azóta számtalan, nemzetközi kiállításon is elismert kiváló termék feltalálásában a gyógyszerésznő személyes érintettsége is szerepet játszott.

– A Nemes ágat örökletesen érinti a magas vérnyomás kialakulásának a veszélye, így jómagamat is. Nem véletlen, hogy 1992-ben szívrohamot kaptam, rohammentővel szállítottak a kórházba. A vizsgálatok során kiderült, hogy a fő szívkoszorúerem annyira vékony, hogy alig képes áramlani benne a vér, a másik alsó harmadában pedig egy meszes gyűrű is volt. Az orvosok műtétet javasoltak. Én időt akartam nyerni, bár tisztában voltam azzal, hogy konzervatív módon, vagyis csupán csak tabletták alkalmazásával a betegségem nem gyógyítható meg. Amikor kijöttem a kórházból, szinte jártányi erőm sem volt, nagyon hamar elfáradtam. Az állapotom nagyon lassan javult, annak ellenére, hogy szorgalmasan szedtem az orvos által felírt gyógyszereket és diétáztam. Egyre csak azon törtem a fejem, hogyan állíthatnék elő valami olyat, ami nem gyógyszer, de mégis segít a magas vérnyomásban szenvedő betegeken, csökkentve a vérnyomást, védve a szívet. Viszonylag rövid idő alatt sikerült kidolgoznom a Vivega csökkentett nátriumtartalmú sókeveréket. Ételeimet azóta kizárólag ezzel ízesítem, konyhasótartalmú élelmiszert nem is fogyasztok. Visszatérve a betegségemre, az állapotom egyre javult és lassan a szívrohamaim is elmaradtak. Tíz év óta tünetmentes vagyok, minimális gyógyszert szedek, viszont folyamatosan fogyasztom a Vivegát, amelyet édesanyám ösztönzésére, saját erőmből szabadalmaztattam, egyrészt magam miatt, másrészt azért, hogy betegtársaimat segítsem a diéta betartásában, hiszen a hipertónia sikeres beállítása 46 százalékban a diétán és 56 százalékban a sikeres gyógykezelésen múlik. Ez a készítmény mindenfajta étel elkészítéséhez, levesek, főzelékek, sültek, öntetek sózására, ízesítésére felhasználható. Mivel a Vivega csökkentett nátriumtartalmú, segít a nátriumfogyasztás csökkenésében, a káliumbevitel növelésében, azaz kedvezően befolyásolja a nátrium-kálium-egyensúlyt. Nátriumtartalma 17 százalék. Többek között konyhasót, kálium-kloridot, szárított zöldségeket és fűszereket tartalmaz. Mivel nem köti meg a vizet, csökkenti a testsúlyt. Az ideális nátrium-

kálium-beállítás miatt csökken az éhezés formájában jelentkező hiányérzet, ezért a Vivega teljes mértékben alkalmas a fogyókúrás étrend kiegészítésére is. Magnéziumtartalma miatt pedig a stresszhatások és a szívritmuszavarok kivédésére is kiváló.

A magnézium egyébként trombózisellenes, a vérzsírokra gyakorolt kedvező hatásánál fogva véd az érelmeszesedés ellen, csakúgy, mint a Vivega kilenc növényi komponense, valamint C-vitamin-tartalma. Fontosabb növényi komponensei, így a sárgarépa sok A- és C-vitamint, és bétakarotint tartalmaz. A pasztinák, a fehérrépához hasonló gyökér, természetes ételízesítő. A zeller értékes illóolajat tartalmaz, a vöröshagyma, amely a magyar konyha fontos alapnövénye, csökkenti a vérzsírszintet. A babér- és a lestyánlevél, a bors az emésztést, valamint a koleszterinürítést segítik elő. A petrezselyem is gyógyhatású, mert vizelethajtó. A fokhagymát a népi gyógyászatban érelmeszesedés és magas vérnyomás kezelésére használják, de baktériumölő anyagot (allicint) is tartalmaz. Ezekről a növényekről az Amerikai Rákkutató Intézet megállapította, hogy antioxidáns-, flavonoid- és bétakarotintartalmuk miatt kiválóan alkalmasak a rák megelőzésére is.

– Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a Vivega diétás ételízesítő nem minden esetben ajánlott, ezért aki beteg, kezelőorvosával beszélje meg a használatát. A készítményt egyébként a cukorbetegek is fogyaszthatják, mivel cukortartalma mindöszsze 1 százalék. Az ajánlott napi 8-10 gramm elfogyasztásával csak 0,08, illetve 0,10 gramm cukor jut a szervezetünkbe, ami egy fél kockacukornál kevesebb. A Vivega főző- és asztalisónak is kiváló. Rendszeres használata mellett jelentősen, mintegy húsz higanymilliméterrel csökken a magas vérnyomás.

A Vivega, az OÉTI által törzskönyvezett új magyar fűszersó 1998-ban kapta meg a szabadalmi jogot és a védjegyet. Azóta 11 rangos belföldi és nemzetközi találmányi kiállításon vett részt, és nyert is. Többek között Nürnbergben, Brüsszelben, Genfben. Barcelonából a korszerű élelmiszer kategória első díját hozta el. Szabadkán, Moszkvában, az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Damaszkuszban szintén díjazott lett. A Géniusz Nemzetközi Találmányi Kiállításon ezer alkotás közül dr. Gyarmathyné Nemes Erzsébet csökkentett nátriumtartalmú sókeverék-találmánya Arany Géniusz-díjat kapott. A sikerek ellenére Magyarországon a Vivega forgalmazása és piacra kerülése komoly nehézségekbe ütközött. Az, hogy mégis egyre többen keresik, nem a reklámnak – hiszen a magyar feltalálóknak erre nincsen pénzük -, hanem a jótékony hatásnak köszönhető, melynek híre szájról szájra terjed.

A sikerért keményen meg kell küzdeni, mint ahogy Erzsébet is tette. Hogy küzdelme nem volt hiábavaló, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2005 karácsonyi ajándékaként újabb megtiszteltetés érte a feltaláló gyógyszerészt: a Magyar Feltalálók Egyesületének elnökségi tagjává választották.

R. Papp Ágnes