Hatalmas temetőre bukkantak

Ötezer éves, monumentális közösségi temetkezési helyet tártak fel kutatók Kenyában. Az egykori pásztornép ősi temetője a régészek szerint Kelet-Afrikában a legkorábbi és legnagyobb ilyen építmény.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A kenyai Turkana-tó közelében fekvő Lothagam North Pillar régészeti helyszínen folytatott kutatások eredményei ellentmondanak az első civilizációk eredetéről szóló régi hiedelmeknek. Azt mutatják ugyanis, hogy a korai közösségek nem feltétlenül termeltek ki hatalmi elitet vagy harcoltak a szűkös forrásokért, hanem ehelyett együtt dolgoztak azon, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken.

A New York-i Stony Brook Egyetem antropológusa, Elisabeth Hildebrand vezetésével született, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány a 4000-5000 évvel ezelőtti időszakban évszázadokon át használt közösségi temetőben végzett több mint egy évtizednyi kutatáson nyugszik.

A kutatók rábukkantak egy 30 méter átmérőjű, megalitokkal jelzett platformra. A közepén egy hatalmas üreg volt, amelyben egykor mintegy 580, szorosan egymás mellé helyezett ember maradványait helyezték el. 

A mezőgazdasági társadalmak korai történelmét tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy az emberek nagy csoportja maradandó emlékeket épített fel a közös történelem, eszmék és kultúraalapú identitás megerősítésére. Ez lehetővé tette, hogy nagyobb létszámú közösségek jöjjenek létre, ami munkamegosztáshoz, technológiai fejlődéshez és jóléthez vezetett. A Lothagam temetőt ugyanakkor vándorló pásztornép építette és a temetkezési hely semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a közösségben létezett volna társadalmi hierarchia – idézte a The Guardian a tanulmányt.

Az emberi maradványokat szorosan helyezték el, és semmilyen megkülönböztető tárgy sem utal bármilyen rangra vagy társadalmi előnyre. A férfiakat, a nőket és a kisgyermekeket egyaránt díszes személyes tárgyakkal temették el.

Sok halott kőgyöngyöt vagy strucctojáshéjból készült ékszert viselt. Néhányan vízilócsontból faragott gyűrűket és karkötőket viseltek, mások állati csontokból készült fejpántot. 

„Amikor a mezőgazdasági társadalmak fejlődni kezdtek, a hierarchiák is elkezdtek kiépülni. Néhányan nagyobb hatalomra tettek szert és megjelentek az egyenlőtlenségek a gazdagság, egészség és társadalmi körülmények terén” – magyarázta Hildebrand, aki arra volt kíváncsi, vajon ez történt-e a nomád pásztorok társadalmában is.

A tudós szerint Lothagam North Pillar az első ismert temetkezési hely Kelet-Afrikában, a térség első pásztorai építették, és határozott bizonyítékokkal szolgál arra, hogy ezek a pásztorok a társadalmi fejlődés más útját követték. 

A felfedezés nyomán újra érdemes megvizsgálni más hasonló példákat Afrika-szerte és más kontinenseken. Ugyanis megingatja a korábban megalapozott elméleteket arról, hogy hogyan és miért áll össze emberek nagy csoportja összetett társadalommá.

A tanulmány szerint a Lothagam North Pillar-i temetkezési hely pontos szerepe nem tisztázott, de elképzelhető, hogy találkozóhelyül szolgált, ahol az emberek ápolhatták társadalmi kapcsolataikat, és kicserélhették létfontosságú információikat. Ez különösen fontos lehetett egy olyan népesség számára, amely szétszóródott, mivel egyre nagyobb területeken keresett magának táplálékot és takarmányt a szarvasmarháknak, kecskéknek és szamaraknak.