Az idén jó néhány európai ország is elmondhatja azt a klasszikus angol mondást, hogy az idei nyár a múlt péntekre esett. Ha nem is egyetlen napot, de egy hétnél többet aligha tudunk megjelölni, amikor nyárias hőmérséklet, ragyogó napfény és szélcsendes idő örvendeztetett meg bennünket. Ez is inkább kora nyárra esett. A mindeddig betonbiztosnak hitt augusztusi nyár megcsalt: napfényt nem sokat láttunk, a felhős égből özönvíz zúdult alá, nem is ritkán. Az egyetlen, amire nem panaszkodhatunk, a csapadék mennyisége, de annak eloszlása sem volt kedvező. Az idei nyár átcsúszott szeptember elejére, mert ebben az időben élvezhettünk összefüggő napfényes, száraz időszakot, igazi vénasszonyok nyarát. Lehetséges, hogy októberben is kapunk némi kárpótlást az elmaradt nyárért.

Az emberek többsége némiképp megütközve kérdezi: ez a globális fölmelegedés? Ez okozza majd az elsivatagosodást a mi Alföldünkön is? Inkább csónakok kellenének, mint víztározók! Nem aszály fenyeget, hanem árvíz!

A dolog nem ilyen egyszerű. A klímaváltozás nem úgy zajlik le, hogy szépen, egyenletesen az időjárást meghatározó minden paraméter fokozatosan emelkedik vagy csökken. A klímaváltozásnak egyik jellemzője éppen a szélsőségek sokasodása, a hirtelen jött változatok sorozatának megjelenése. Attól még, hogy az idei nyár nálunk vagy a környezetünkben nem azt a képet mutatta, amit megjósoltak, másutt bevált a jóslat. Spanyolországban, Portugáliában heteken át tartott a közel 40 Celsius-fokos hőség, óriási területen égtek az erdők, számos áldozata is volt a rendkívüli hőségnek. Mit nem adtak volna Európa dél-nyugati felén egy jó kiadós esőért, amely eloltotta volna a tüzet, lehűtötte volna a levegőt. A fenti események tükrében a tendencia továbbra is az általános felmelegedés jeleit mutatja.

Nemcsak a hétköznapi ember van zavarban az időjárás miatt. Az utóbbi években egyre komolyabb szervezetek adnak ki olyan jelentéseket, amelyekben a Föld és elsősorban az emberiség jövőjét sötét színekkel festik le. Tavaly látott napvilágot az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) tanulmánya, amely szerint a klímaváltozással kapcsolatban a helyzet drámai. Az idén a Pentagon adott ki a Fortune magazinban egy olyan jelentést, amelyben az áll, hogy egy újabb jégkorszak küszöbén áll a Föld lakossága. Az utóbbi jelentés azt is tudni véli, hogy a bolygónkon jelenleg végbemenő folyamatok rossz esetben már 10-20 éven belül elérhetik azt a kritikus határt, amely után nemzetközi nézeteltérések, sőt akár nukleáris háborúk is következhetnek.

A jelentés egyik sarkalatos pontja szerint a globális klímaváltozás az északi féltekén nem felmelegedést fog hozni, hanem új jégkorszakot. Ennek pedig az az oka, hogy a meleg Golf-áramlat lelassul, vagy teljesen leáll. Az áramlat a Mexikói-öböl térségéből szállít meleg vizet Skandináviáig, ott a hőt leadó és lehűlő víz lesüllyed a tenger fenekére és visszaáramlik dél felé. Az általános felmelegedés miatt megindult sarki jégolvadás és a mind nagyobb esőzések azonban felhígították a Golf-áramlat sós vizét, ezért a víz nehezebben süllyed a tenger fenekére. Ez azt okozhatja, hogy leáll az áramlás. Rendkívül aggasztó, hogy az éghajlatkutatók a sarki jég összetételének vizsgálati eredményeiből arra következtetnek, hogy a régmúltban lezajlott klímaváltozások mind néhány év alatt zajlottak le. Ennek nyomán mindennapossá válhatnak az erdőtüzek, a hagyományos európai és amerikai mezőgazdasági területek teljesen kiszáradhatnak.

A világszerte több ezer kutató részvételével működő Klímaváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) első, 1990-ben kiadott jelentéséhez képest a mára földolgozott adatok szerint a helyzet drámaibb. Az általános felmelegedés gyorsulni látszik (a hazai nyár ellenére): az elmúlt 100 évben 0,6 Celsius-fokkal nőtt a földi légkör átlaghőmérséklete, az északi féltekén azonban ebből 0,15 fok az utolsó évtizedre esik. A forgatókönyv szerint a Golf-áram leállása esetén Európában olyan hideg alakulhat ki, hogy Portugália partjainál jéghegyek fognak úszkálni (az idei erdőtüzes nyár ellenére). Kontinensünk időjárása Szibériához lesz hasonlatos, a csapadék mennyisége 30 százalékkal csökkenhet, egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek a viharok. Következmények: Skandináviából tömegesen települnek át az emberek a mediterrán térségbe, az EU szorosra zárja a határait és szövetséget köt Oroszországgal, a vízmegosztás és a migráció miatt elmérgesedik a törékeny mexikói-amerikai viszony. A két Korea atomfegyverrel rendelkező államba egyesül, Japán és Németország is belép a nukleáris klubba. Az energiahiány miatt egyre több ország fordul a nukleáris technológia felé; az energia- és élelmiszerhiány állandó háborúkat idézhet elő.

Ezzel elérkeztünk a mához. A Katrina hurrikán katasztrofálisan pusztított a Mexikói-öbölben, New Orleanst szinte elsöpörte a föld színéről. Közben megrongált néhány olajkutat és finomítót. A fejlett, gazdag szuperhatalom, az Egyesült Államok képtelen volt felnőni a helyzethez: ijesztő perspektíva. Amerikának sürgősen csatlakoznia kellene a kiotói klímaegyezményhez, még a Pentagon szerint is. Általában véve, növelni kellene az éghajlatkutatásra fordított pénzösszeget hazánkban is, hogy legalább némi rálátásunk legyen az eseményekre. Ha ugyan már nem késő.

A távoli jövő horizontja egyre sötétebb. De vajon mit hoznak a közeli hónapok? Milyen lesz az idei ősz? Az OMSZ hat hónapos előrejelzése szerint az idén az átlagosnál kissé melegebb és kissé csapadékosabb időjárásra számíthatunk, a hőmérséklet 15,6-7,9 Celsius-fok közé esik. Október ugyancsak kissé melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik (a havi átlaghőmérséklet 9,6-12,5 Celsius-fok). November átlagos hőmérsékletűnek és átlagosan csapadékosabbnak mutatja magát (a havi átlaghőmérséklet 3,3-6,5 Celsius-fok). December átlagos hőmérsékletű, de az átlagosnál csapadékosabb lehet, így korán eshet hó (az átlaghőmérséklet -1,0 -2,5 Celsius-fok). Január az átlagosnál kissé hidegebb és csapadékosabb lesz, ami már egyértelműen havat jelent (hőmérséklet -4,8 -0,0 Celsius-fok). Februárban még tart majd a tél, a tél vége az átlagosnál kissé hidegebb és átlagosan csapadékos lesz (átlaghőmérséklet -2,3 -2,1 Celsius-fok).

(hankó)