Hiedelmek és elméletek a Covid eredete körül

Egy amerikai online nyomozócsoport dokumentumot hozott nyilvánosságra, miszerint a Vuhani Virológiai Intézet tudósai emberre veszélyes, genetikailag módosított koronavírusokat akartak kutatni 2018-ban. A DRASTIC (Decentralizált Radikális Autonóm Kutatócsapat a Covid–19 Feltárására) nevű társulás szerint támogatást kértek rá az Egyesült Államoktól, de a DARPA, a védelmi minisztérium kutatásokért felelős részlege veszélyesnek ítélte a vállalkozást. A beszámoló szerint úgy módosítottak volna denevér-koronavírust, hogy megfertőzhessen embereket is, így kutatva és megelőzve egy esetleges járványt, végső célként a denevérek beoltásával. Kvázi ez a pályázat lenne a bizonyíték arra, hogy a vuhani laboratóriumban később valóban történt ilyen.

A témakör folyamatosan napirenden van az Egyesült Államokban, hiszen Donald Trump is igyekezett újra és újra Kína felelősségét kimondatni, illetve súlyosbítani a laborból való kiszivárgás, valamint a genetikai módosítás vádjával. Ez Joe Biden elnök alatt is folytatódott. Az említett dokumentumot azután rakták fel az internetre, hogy a republikánus törvényhozók Anthony Fauci elnöki egészségügyi tanácsadó meghallgatását követelték, mivel a vezetése alatt álló Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (NIAID) támogatott vuhani koronavírus-kutatásokat is. Ezeket a Trump-kormányzat állította le 2020-ban. A NIAID az amerikai EcoHealth Alliance-t dotálta, amelynek célja a természetben található, potenciálisan az emberre átugrani képes vírusok vizsgálata a jövőbeli járványok megelőzése érdekében. A szervezet harminc országban működik együtt kutatókkal, többek között a vuhani laborral. Így akár azt is gondolhatjuk, hogy az Egyesült Államok finanszírozta a vuhani genetikai módosításokat, a vírust pedig együtt szabadították a világra.

Honnan tudták?

Az összeesküvés-elméletek visszatérő motívuma, hogy X. Y. – például Bill Gates – valahonnan tudta, hogy lesz egy koronavírus okozta világjárvány, hiszen ezt kutatta, modellezte, figyelmeztetett rá stb. A helyzet az, hogy a koronavírusok a vírusok igen gazdag csoportját jelentik, több ezer félét ismerünk belőlük, ami emlősökben, madarakban és emberekben tenyészik, a legtöbb pedig a denevérben. Világszerte vizsgálták őket mindig is, többek között a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában, így magyar virológusok is voltak mintákat gyűjteni ázsiai denevérbarlangokban.

Az érdeklődés oka, hogy az állati vírus képes átugrani az emberre evolúciós fejlődés révén, főként az influenza- és koronavírusok teszik ezt gyakran. Egyre nagyobb állat- és embertömeg van a Földön, például a vuhani piacon összezártak kutyát, macskát és tobzoskát sertéssel, csirkével meg pulykával. Ez paradicsom a kórokozóknak, hiszen olyan lehetőségeket kapnak az evolúcióra, amilyeneket az elmúlt egymillió évben soha. A piacra látogató ember pedig repülőre szállva lényegében véve pillanatok alatt Londonban lehet.

Találtak már olyan emberre ugrott, kutyából származó koronavírust, aminek macskából érkezett elemei is voltak. 2018-ban a kínaiak végeztek egy felmérést, amelynek során különböző, denevérekből származó koronavírusok elleni antitesteket kerestek az emberek vérében, és találtak is. Ez azt jelenti, hogy már többször volt példa ilyen ugrásra, csak ez az esetek többségében nem eredményez igazán veszélyes változatot. Gyakorlatilag egy vírusóceánban élünk folyamatosan, és a nagy számok törvénye alapján egyértelmű, hogy a mennyiség néha erős minőségi változásba csap át.

2002–03-ban itt volt a SARS-1, 2006-ban a madárinfluenza, 2009-ben a sertés­influenza, 2012-ben a MERS, 2013–14-ben jött egy újabb madárinfluenza, majd 2019-ben a SARS-2. Ezen belül a SARS és a MERS volt denevéreredetű koronavírus. Tehát aki az elmúlt években arra hívta fel a figyelmet, hogy a denevér­eredetű koronavírusoktól tartanunk kell, mert akár nagyobb járványt is okozhatnak, valójában triviális kijelentést tett. Kemenesi Gábor virológus például már 2016 tavaszán tartott egy ma is visszanézhető előadást Denevérek és vírusok – a következő világméretű járvány forrásai? címmel. Vajon ő is benne volt az összeesküvésben Bill Gates oldalán?

Egy másik gyakori gyanú, hogy pont Vuhanban van egy BL4-es szintű labor. Ebből Magyarországon kettő is működik, az egyik az említett pécsi kutatóközpontban, és tervezünk egy harmadikat is építeni. Vuhan 11 milliós város, nem szokatlan, hogy működjön benne ilyen intézmény, ráadásul logikusan kutatják a térségben jellemző vírusokat is. Ha ez gyanús, akkor Pécset is megvádolhatjuk egy halom afrikai és ázsiai járvány elindításával, miután ezeken a helyeken előforduló vírusokat is kutatnak itt.

A barlangügy

Az összeesküvés-elméletekben több szempontból is felmerül egy konkrét, 2012-ben talált vírus. Akkor több kínai bányász megbetegedett, miután denevérürülékkel érintkezett, a jelenlegi járványhoz hasonló tüneteket mutatva: lélegeztetőgépre is kerültek, és az egyikük meg is halt. Bár a kutatók szerint gomba okozta a betegségüket, vírusfertőzést is azonosítottak náluk, illetve a bányában levett mintákban több száz féle koronavírust találtak. Ezek a vuhani laboratóriumba kerültek, és publikáltak is egy részükről 2016-ban. Az egyik utólag az RaTG13 azonosítót kapta, és kitüntetett figyelmet, ugyanis 96,2 százalékban azonos a SARS-CoV-2-vel. A gyanú szerint ezt a vírust módosították genetikailag, vagy csak tanulmányozták, és kiszabadult.

Nem mindegy, ugyanis ez nem képes emberről emberre terjedni, tehát a két feltételezés eleve ütközik, csak módosítás után alakulhatna belőle járvány. Emellett a gyakran elhangzó „majdnem teljes” egyezés sem jelent semmit: az ember és a csimpánz génállománya több mint 98 százalékban azonos. Szakemberek szerint a vírus forrásának azonosításához a SARS-CoV-2-vel minimum 99 százalékban egyező kórokozót kellene találni.

Gyakran elhangzik, hogy még mindig nem találtuk meg a természetes forrást, ergo nem is létezik. Ehhez azonban nagyon sok lehetőséget kell megvizsgálni (hiszen egyetlen barlangban több száz is lehet), a SARS-1 esetében ez 14 évbe került, az 1976-ban felfedezett ebolavírus forrását pedig még mindig nem ismerjük, tehát ez nem olyan ritka és gyanús körülmény. Egyébként a vuhani kutatók beszámolója szerint a bányászoktól akkor levett 2012-es vérmintákat 2020-ban újratesztelték SARS-CoV-2-re, és negatívak voltak.

A mesterséges szál

Az emlegetett génmódosítás úgynevezett funkciógyarapító (gain-of-
function) kutatást jelent, ebben az esetben azért változtatnak egy víruson, hogy több információhoz jussanak róla vagy az ellene való védekezésről. Ezek legális, de – némely esetben – etikailag vitatott kísérletek. Megítélésük attól függ, milyen funkció változik, ha például ember megfertőzésére alkalmassá tesznek egy vírust, az vitatható. De maga az eljárás elég gyakori, van példa rá Magyarországon is.

– A génmódosításnak többféle módszere van, és egy jó részük kiszűrhető – mondja Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.

A SARS-CoV-2 vírus genetikai állományában nem találtak ilyen változtatásra utaló nyomokat, amelyek például laboratóriumokban gyakran használt szekvenciák lehettek volna. Ez azonban nem zárja ki, hogy genetikailag módosították a vírust. Egy másik kérdés, hogy az esetleg a természetes vírus kikerülhetett-e a laborból. Néhány körülmény gyanús, ilyen például a kínai hatóságok vonakodó magatartása a nemzetközi ellenőrzést illetően. Ezek azonban nem egyértelmű bizonyítékok, fejti ki a tanszékvezető.

Hidegháború

Az többeknek is szemet szúrt, hogy amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői a helyszínen vizsgálódtak, nem kaptak hozzáférést az első Covid–19-es esetek adataihoz.

– Ez valahol érthető – mutat rá Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. – Az egészségügyi rendszer nemzetbiztonsági szempontból nagyon kényes terület, oda nem szoktak külföldi szakértőket beengedni, még a WHO munkatársai sem tekinthetők függetlennek Kína szempontjából. Nem hinném, hogy az USA fordított esetben engedné, hogy a kínaiak három évre visszamenőleg megnézhessék az összes dokumentumot egy BL4-es szintű laboratóriumban. Ez nem demokrácia kérdése, gyakorlatilag hidegháborús helyzetben állnak egymással.

Másrészt a kínaiaknak valóban van mit takargatniuk, mégiscsak tőlük szabadult el a vírus: habár ez nem jelenti feltétlen azt, hogy létrehozták vagy szándékosan engedték el, tény, hogy az elején követtek el mind helyi, mind rendszerszinten hibákat. Ez ki is derült, félrevezető számokat publikáltak a járvány korai szakaszában, kisebbítve a jelentőségét. Emellett Nyugaton is hatalmas volt a kapkodás az első esetek körül, és utólag derült ki, hogy már néhány héttel korábban is fordultak elő fertőzések, ez Kínában is így lehetett. Ha a WHO kutatói nem ezeket a problémákat keresik is elsősorban, találkozni fognak velük, így ezután már valamilyen szinten felelősségre vonhatóvá válik Kína.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a vuhani laboratórium egyébként nyugati tudományos közreműködéssel felállított és működtetett intézmény, amelynek munkatársai jártak külföldre, és fogadtak külföldi kollégákat. Kaptak amerikai pénzügyi támogatást, részt vettek együttműködésekben. A legmagasabb szintű minősítések pedig rendszeres ellenőrzést is takarnak. Tehát nem valószínű, hogy olyan óriási probléma derülne ki, ami eddig rejtve volt.

A tét viszont nem kicsi. Korábban Donald Trump egy közleményben kijelentette, hogy Kínának tízbillió dollárt kellene fizetnie Amerikának és a világnak az általuk okozott halálért és pusztításért.

– A vírus eredetét soha nem fogjuk tudni teljes mértékben tisztázni, mert egyik félnek sem érdeke a valóság feltárása – állítja Salát Gergely.

Az Egyesült Államok számára Kína hibáztatása politikai erő, soha nem fogja elismerni, hogy mindez csak pletyka, Kína pedig biztosan nem vallja be, hogy bármit hibázott volna. Azért jó lenne, ha mindenki megőrizné a józan eszét. Nevetséges azon gondolkodni, milyen gyanús, hogy egy kutatólaboratóriumban vírusokkal foglalkoznak. Az új dokumentumot nyilvánosságra hozó DRASTIC pedig nem hivatalos nyomozócsoport, csak néhány, interneten elszabadult bolond.

Valószínűségszámítás

Azt lássuk be, kifejezetten biológiai fegyverként nem valószínű, hogy egy állam szándékosan az ellensége beteg és idős polgárait szeretné megtizedelni egy olyan vírussal, ami nehezen tartható meg egy konkrét területen belül. Tehát a szándékosság tűnik a legkevésbé valószínű esetnek.

A laborból való kiszivárgás más kérdés, ha bebizonyosodik, nyilvánvalóan változtatni kell a biztonsági intézkedéseken. Elsősorban ezért követelte 18 neves tudós a Science folyóiratban, hogy vegyék komolyan mindkét eshetőséget, azaz a természetes és a laboreredetet is, utóbbi is alapos vizsgálatot igényel. Arra volt már példa Nyugaton is, hogy kutatók megfertőződtek olyan vírusokkal, amelyekkel dolgoztak, habár járvány egyik esetben sem alakult ki.

Viszont a laborok általában publikálnak azokról a vírustörzsekről, amelyeket vizsgálnak. Ahogy a 2012-ben talált RaTG13-ról is írtak a vuhaniak, a SARS-2-nek is lett volna korábbról nyoma, hiszen előzetesen semmilyen okuk nem lett volna titkolózni (ha kizárjuk a szándékosság elméletét). Elvileg a vuhani kutatók a laborban tanulmányozott összes koronavírus genomját összehasonlították a SARS-CoV-2-ével, és nem találtak egyezést, továbbá az alkalmazottakat mind letesztelték 2020 januárjában a vírusra, és negatívak voltak. Ezt persze vagy elhiszi valaki a kínai tudósoknak, vagy nem.

Számos teória forog a köztudatban, de azért nem egyforma a valószínűségük. Új vírus és az általa okozott járvány nem most először fordult elő az emberi történelem során, hanem sokadszorra. Sajnos, nem is utoljára. Józan ésszel ennek van a legnagyobb valószínűsége.