Hogyan kezdtek el beszélni az emberek?

A Rockefeller Egyetem kutatói felfedeztek egy NOVA1 nevű gén új változatát, amely valószínűleg döntő szerepet játszott abban, hogy a modern ember („Homo sapiens”) képes legyen összetett beszédre. Ez a gén elsősorban az emberi hangképzést és az idegrendszer fejlődését befolyásolja, és csak a mai emberekben fordul elő – nem található meg például neandervölgyi vagy gyenyiszovai genomokban.

Miért fontos a NOVA1 gén?

Amikor a kutatók ezt az emberi génváltozatot egerekbe juttatták, az állatok hangadása megváltozott, ami arra utal, hogy a NOVA1 gén variációja hatással lehetett a beszédképesség kialakulására. Ez a felfedezés segít megérteni, milyen genetikai tényezők különböztették meg az embereket őseiktől.

Genetika és az emberi beszéd evolúciója

Bár a FOXP2 gén már korábban is ismert volt arról, hogy összefüggésbe hozható a beszédzavarokkal, a neandervölgyiek genomjában is volt hasonló változat. A NOVA1 esetében viszont a modern ember sajátja, ami arra utal, hogy genetikai úton fejlődött ki az emberre jellemző beszédképesség.

Mikor és hogyan alakult ki a beszéd?

A tudomány mai állása szerint a beszéd és a nyelv nem egyszerre „történt”, hanem fokozatosan alakult ki az emberi evolúció során. A genetikai és anatómiai bizonyítékok alapján a modern ember beszédképessége legalább 135 000 évvel ezelőtt jelen lehetett, jóval korábban, mint azt korábban gondolták. Más elméletek szerint a nyelv kialakulása még régebbre, akár több százezer évre vagy tovább is visszanyúlhat, de ez a kérdés további kutatásokat igényel.

A beszédet több tényező befolyásolta

A beszéd létrejöttét nem csupán genetikai változások határozták meg: anatómiai, idegi és társas tényezők egyaránt szerepet játszottak. Az emberi anatómia – például a hangképző szervek és az agy fejlődése – lehetővé tette, hogy sokféle hangot hozzunk létre. Különböző elméletek szerint a nyelv evolúcióját segítette a társas együttműködés, a komplex szociális viselkedés vagy akár a kézmozdulatokra épülő kommunikáció is.