Kora este telefonon beszéltem a lányommal, akkor a Balatont már elérte a viharos szél, de időben bementek a gyerekekkel a vízpartról. Egész nap jót fürödtek és az órára érkező vihar elől behurcolkodtak a házba. Az autó szélvédőjét és a tetejét letakarták az esetleges jég elől, kiálltak a hatalmas fa alól, nehogy ráessen egy letört ág. Beszedték a száradó ruhát, egyszóval fölkészültek. Ezt csak akkor képesek megtenni az emberek, ha a meteorológiai vészjelzés kis területre is pontos előrejelzést ad.

Az idei nyár (tavasz) nem kényeztette el sem a gazdákat, sem a nyaralókat, sem az egész környezetünket. Bár hosszú évek óta vitatkoznak éghajlatkutatók a földi időjárás globális változásáról, még abban sem tudtak megegyezni, hogy megfagyunk vagy megsülünk. Pedig a tények arra mutatnak, hogy valami történik körülöttünk, fölöttünk, alattunk. Augusztus elején olyan hideg lett, hogy nálunk az automata bekapcsolta a fűtést, védettebb helyeken 0 Celsius-fokot is mértek. Ugyanakkor július harmadik hetében kánikulai forróság tombolt, éppúgy, mint most augusztus 27-ig, amikor a melegrekordok naponta dőltek meg. Szent István-nap után kilenc megyére adott ki narancssárga figyelmeztetést az OMSZ. Korábban a hirtelen lecsapó vihar a Velencei-tavon sodort a nádasba vitorlásokat, a Balatonból pedig 22 embert mentettek ki. Júliusban az Egyesült Államok több mint 30 államában hőségriadó volt, ami 140 millió embert érintett. Mindeközben az idény 3. trópusi vihara, a Cindy és a 4., a Dóra pusztított, az 5., az Irén most vonul el útján. A Dunántúlon is vihar söpört végig, ötven település maradt áram nélkül. Szent István ünnepe után fákat csavart ki a szél, tetőket bontott meg. Az elmúlt héten szerdán (24-én) ötszázszor riasztották a mentőket. Megdőltek a melegrekordok: az országos Bugacon 39,1 Celsius-fokkal, a budapesti Újpesten 36,6 Celsius-fokkal. A rosszullétek száma 20-25 százalékkal nőtt. Az egész országra piros szintű figyelmeztetés lépett életbe.

Ha a fenti jelzéseket az OMSZ nem adja ki, beláthatatlan károk és egészségügyi katasztrófák okoztak volna pánikot. A főváros is fölkészült a jelzett hőségre: vizet osztottak több helyen, járműveken is, permetkaput állítottak föl, egészségügyi tanácsokat adta naponta többször. Az utakat, síneket locsolták, az intercity járatokra 11-18 óra között ingyen adták a pótjegyet, így a klimatizált kocsikba szegényebb utasok is fölszállhattak. Volt olyan város, ahol ingyen mehettek a strandra, vagy olcsóbb lett a jegy ára.

Az időjárás változására két szó illik pontosan: aszály és özönvíz. Vagyis a globális fölmelegedést szélsőséges időjárás kíséri, amibe még a rekord hidegek is beleférnek. Zivatarok mindig is voltak, jégesők is, de nagy területen az úgynevezett siqual line-ok (zivatarvonalak) okoznak károkat.

Néhány éve ismerjük az Armageddon-felhő kifejezést, amely egy, az átlagosnál alacsonyabb felhőalappal rendelkező cumulus egyik alaptípusa; ez komoly vihar előjele. A szupercella-zivatarok hosszú órákon át képesek megmaradni egy helyen.

Ezért van nagy jelentősége az augusztus elején beindult kistérségi szintű időjárási veszély-előrejelzésének. Az eddigi regionális felbontás helyett 174 kistérségre tudja kiadni az OMSZ a riasztásokat, míg a figyelmeztetések megyei szintűek lesznek. A program 2009 novemberében indult, 182 millió forint összköltséggel, ebből uniós támogatás 168 millió forint volt, a többit az OMSZ állta. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője – Bakondi György – szerint az országban már többször történtek súlyos események, ezért fontos, hogy földrajzilag minél jobban behatárolt területekre adhassanak ki riasztást.

Az augusztus 1-jén beindult rendszer egyik fejlesztési iránya az egyénre szabottan, SMS-ben kapható jelzés. Ez legalább 100 milliós beruházás lenne, így nem tudni mikor valósulhat meg, véli Illés Zoltán környezetért felelős államtitkár.

A megvalósult kistérségi előrejelzésre egy szuperszámítógépet használnak, ami fölgyorsítja az adatfeldolgozást és továbbítást. Az IBM iData Ptex számítógép 280 darab, négymagos Intel Xeon processzort és 3,3 terabájt memóriát tartalmaz. Az eddigi számítógépen 1 óra alatt futott le az előrejelzési modell, a most üzembe állított IBM iData Ptex clusteren 3-4 perc alatt. A gép maximális számítási teljesítménye 14 teraflops, azaz 14 ezer milliárd műveletet tud elvégezni másodpercenként. Az említett SMS-riasztás bevezetéséről is tárgyalnak, most állítják össze az ehhez szükséges jogszabályokat a mobilszolgáltatókkal.

Az eddigi hét régió helyett most 174 kistérséget tudnak riasztani. Az előrejelzés elkészítéséhez az ország térképét egy mátrixszal fedik le, melynek egyes pontjain a használt speciális szoftver képes megmondani azt, hogy azon a helyen hány fok és milyen erősségű szél várható, esetleg lesz-e csapadék. A rendszer annál pontosabb előrejelzéseket ad, minél több pontja van a virtuális rácsozatnak; utóbbiak sűrűségének növelése tette lehetővé, hogy az erősebb hardver már egy-két kilométeres pontossággal dolgozik.

Eddig csak hét közigazgatási régióra adtak ki riasztásokat. Például, ha jégeső volt várható Diósgyőrben, akkor a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiadták a riasztást. Az új rendszer mondhatni „HD-felbontást” kínál. Érthető, hogy anyagilag is, veszélyhelyzet esetén is az előbbi helyi jelzés lehetőséget ad a védekezésre és nem kell fölösleges kiadásokba verni magukat az óvatos gazdáknak.

A szupergépet és a háttértárat úgy tervezték, hogy akár üzem közben is lehessen bennük alkatrészeket cserélni. A folyamatos működtetést két külön áramforrás biztosítja, amelyeket egy nagy teljesítményű szünetmentes áramforrás egészít ki. Így még sohasem történt meg, hogy a gép hibája miatt nem készült el az aktuális előrejelzés.

A hasonló felépítésű IBM fürtözött szuperszámítógépeket a meteorológia mellett számos területen alkalmazzák modellezésre, kutatásra, adatkezelésre és feldolgozásra, az autóipartól kezdve a pénzintézeteken át az űrkutatásig. A NASA egyebek mellett a hurrikánok kialakulását is vizsgálja a szuperszámítógéppel. Az utóbbi éppen aktuális, mivel az Irén nevű hurrikán vasárnap csapott le az Egyesült Államok keleti partjának legsűrűbben lakott területére. Ezen a területen nagyon rég nem volt trópusi vihar, New Yorkban meg egyáltalán nem. Eddig 2 millió embert szólítottak föl lakóhelyük elhagyására és ablakaik bedeszkázására. Nyilván áramszünet is kialakult, aminek több vonzata is van.

A 185 kilométeres széllökésekkel kísért Irén hurrikán korábban a Bahamákon tarolt. Elképzelhető, ha nem lenne pontos előrejelzésük, mibe kerülhetne egy ilyen mértékű lakosságmozgatás, biztonsági munkálatok, élelmiszer- és gyógyszersegélyek és egyebek.

Hogyan működik a hazai riasztás? A jelenlegi rendszer zivatarra, felhőszakadásra, széllökésre, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztet három szinten: sárga, narancs és vörös színt használnak a szakemberek.

Első lépcsőben az adott napra, illetve a következő napra készítenek egy szöveges és térképes előzetes figyelmeztetést. A második lépcsőben az esemény bekövetkezte előtt fél-háromnegyed órával riasztást adnak ki térképpel. Ugyancsak figyelmeztet a rendszer nagy mennyiségű eső, hó, hőhullám, rendkívüli hideg, tartós és sűrű köd, valamint talajmenti fagy közeledése esetén.

A figyelmeztetés akkor működik, ha az időjárási jelenség legalább egy megyényi területen előfordulhat. A pontos előrejelzés nemcsak azért fontos, hogy tudjuk, mikor vigyünk ernyőt, vagy mikor induljunk strandolni. A nemzetgazdaság szinte minden ágában létkérdés az időjárás.

Néhány példa: a vízgyűjtő-területeken az áradások elleni védekezés miatt, tavaink viharjelzése okán, ipari katasztrófák elhárításához (vegyipar, nukleáris veszélyek stb.), a közlekedés védelmére (repülők, autók, kamionok mozgása, hajók stb.), sport, kulturális rendezvények (nagy sátrak, sportlétesítmények stb.), agrometeorológia (aratás, szüretelés, szénakaszálás, gyümölcsvédelem, állatok behajtása stb.), egészségvédelem (szív- és érrendszeri betegségek, balesetek, mentők fölkészülése, kórházi ügyeletek stb.).

Jó néhány csarnok összedőlt már nagy vihar alatt, fiatal életeket oltva ki. A Föld lakosságának közel a fele városokban él, ahol kis területen zsúfolódnak össze az emberek. Ilyen esetben az időjárási szélsőségek is nagyobb erővel hatnak, valóságos időjárási stressz alakul ki. Gondoljanak a 2005. évi Szent István-napi, életeket is követelő viharra, amit azóta sem felejtenek el, akik átélték a kitört pánikot. Azóta inkább túlbiztosítják a hasonló tömegeket mozgató rendezvényeket.

Hankó Ildikó