A mindennapi életünkben eluralkodó technikai vívmányok elsősorban életünket teszik kényelmesebbé, szórakoztatóbbá, hitünk szerint egészségesebbé. Ritkán jut eszünkbe, hogy a technika toplistáján álló műszaki találmányok sok esetben veszélyeket is rejtenek magukban, így ha nem szakszerűen és mértékkel használjuk őket, elveszítjük a vámon, amit megnyerünk a réven. Legtöbb esetben a környezet látja kárát a luxuséletet szolgáló masináknak, ahonnan pedig visszahatnak egészségünkre. A hetek óta tartó kánikula idején egyre több irodában, lakásban, üzletben, járművön használnak klímaberendezést, fürdőzésre jacuzzit, tusolókat, szökőkutakat és egyéb vizet permetező készülékeket. Az ördög ilyenkor sem alszik, néha drágán kell fizetni a kényelemért, a jó közérzetért.

Amikor álmatlan éjszakák után kialvatlanul, anyagi helyzetünkre tekintet nélkül elrobogunk valamelyik műszaki áruházba klímaberendezést venni, egy pillanatig sem jut eszünkbe, hogy a készülék erősen szennyezi a környezetet. Mint ahogy az sem, hogy ennél közvetlenebb módon is káros egészségünkre. Az idei nyár eddig, ha nem is rendkívüli, de szokatlan, főleg ami a hőségnapok számát illeti. Augusztus elejéig kisebb, egy-két napos megszakításokkal nehezen elviselhető meleg keserítette meg életünket június vége óta. Melegrekordok dőltek meg, napsütés hiányára sem panaszkodhatunk, és ha volt is csapadék, az özönvízszerűen ömlött a nyakunkba, sokszor jégesőtől kísérve. Mindent összevetve nem szoktunk hozzá a 30-38 Celsius-fokos hőséghez, ezért igyekszünk mindent megtenni, hogy enyhítsünk kellemetlen érzéseinken. Korábban az építészet olyan anyagokat használt, amelyek az időjáráshoz alkalmazkodva télen meleget, nyáron hűvöset tartók voltak. Gondoljunk a méteres vastag falú építményekre, amelyek hűsítő hatását ma is érezzük, ha bemegyünk egy-egy ódon kastélyba vagy régi templomba. De a falusi vályogházak is ilyen menedéknek számítanak napjaink hőgutát ígérő forróságában. De mára az ember elfelejtett a természettel összhangban építkezni. A modern építészet úgy változott az új anyagok és a modern technológiák miatt, hogy épületeink télen hőpótlást, nyáron hűtést igényelnek. Így a légkondicionálás csaknem olyan szükségszerűvé kezd válni, mint a fűtés. A hatalmas üvegfelületek, a beton és fémszerkezetek, amelyek egy-egy épületen uralják a teret, nem alkalmasak a hatékony hőszigetelésre. A klímaberendezések rendszerét két csoportra osztjuk. A direkt párologtató kisberendezések – ilyenek például az ablak- és split klímák – lakásokban, lakóházakban, a nagyobb teljesítményű, általában légtechnikához kapcsolt klímaberendezések pedig középületekben terjedtek el. A split klímák az elmúlt években igen kedveltek lettek. Ezek a berendezések két fő részből, egy kül- és egy beltéri egységből állnak, amelyeket hőszigetelt rézcső vezetékpár köt össze. A megoldás ára lehetővé teszi, hogy szerényebb anyagiakkal rendelkezők is felszereltessék otthonukba a nyári melegben is jó alvást, jó közérzetet biztosító berendezést. Luxuslakások és -házak már nem is épülnek klímaberendezések nélkül. Modern irodaházak és bevásárlóközpontok hűtésére a nagyberendezéseket építik be, amelyek vagy a légcsatorna-hálózattal, vagy a helyiségekben elhelyezett hűtő-fűtő berendezésekkel, illetve ezek kombinációjával vannak összekötve. A klímaberendezéseknek biztosítani kell a kívánt hőfokot, a páratartalmat, a helyiségben előírt minimális por- és légszennyező anyagok mennyiségét, esetleg a légsebességet, annak térbeli eloszlását. A klímaberendezések akkor működnek a legjobban, ha jelenlétüket észre sem vesszük. Ennek ellenére működtetésük egy sor környezetvédelmi kérdést vet föl, amellyel számolni kell. A klímaberendezések hűtőköre – mint a háztartási hűtőgépek zöme – freonnal működik, ami a légkörbe jutva károsítja azt az ózonpajzsot. Ezért bizonyos freongázok használata már tilos, vagy a közeljövőben kerülnek tilalmi listára, szerepüket alternatív gázok fogják átvenni. A klímaberendezések másik nem kívánatos hatása a hőszennyezés. A hűtéskor a kiegyenlítődés elve alapján a másik oldalon hő termelődik, ami a környezetet terheli. Ez részben kivédhető azzal, hogy minél magasabbra, a lakó- és tartózkodóhelyektől a legtávolabbi helyre szereljék föl a kültéri egységet. Az elmúlt hetek kánikulája ugyanakkor bebizonyította, hogy a klimatizálás nemcsak mint luxus jöhet számításba. Kórházak, műtők, idősotthonok, sok embert vonzó építmények léghőmérséklete már egészségügyi kérdés. Nem árt azonban tudni, hogy klímaberendezéseknek komoly egészségkárosító hatása is van. Nem csak elsősorban a felső légúti megbetegedésekre – hörghurut, köhögés, nátha – gondolhatunk, hanem a komoly, életet is veszélyeztető, ritka tüdőgyulladásra, a légiósbetegségre, amelyet alig negyedszázada ismer az orvostudomány. A kórt okozó baktériumot (Legionella pneumophila) 1976-ban az Egyesült Államokban (Philadelphiában) azonosították. Veterán katonák tartottak összejövetelt, amely után kitört köztük egy furcsa, addig ismeretlen betegség, amiben többen meghaltak. Ezután azonosították a baktériumot, méghozzá a légkondicionáló langyos vizében, ahonnan a hűsítő levegő szórta szét a kórokozókat a helyiségben tartózkodók között. A legionella természetes előfordulási helye a felszíni vizek (tavak, patakok, folyók), de közvetítője lehet a vízvezeték, a légkondicionáló, a tusoló, a jacuzzi, a víztároló, a párásító, a szökőkút és egyéb berendezések, amelyekben hoszszabb ideig víz áll és nem tisztítják. A legionárius betegség lappangási ideje 3-10 nap, az első tünetek hasonlítanak az influenza tüneteire: magas láz, fejfájás, izomfájdalmak, aluszékonyság, gyakran hányás és hasmenés is. Ezt követően súlyos tüdőérintettség, vese- és idegrendszeri károsodás, tudatzavar figyelhető meg. A betegség súlyos tüdőgyulladással jár: hidegrázás, magas láz, verejtékezés, mellkasi fájdalom, fájdalmas köhögés, szapora és hörgő légzés, szapora szívverés, szorongás kíséretében. A beteg egyszerre szenvedhet a légzési és veseelégtelenségtől, sokkos állapotba kerülhet, ami halálhoz vezethet. A betegség kezelése antibiotikumokon alapul, kórházi ápolás szükséges. Kezelés hiányában a betegek mintegy 20 százaléka meghal. Az állapot javulásához akár egy hónap is kellhet, és nagyon fontos, hogy időben megtörténjen a betegség diagnosztizálása, mert a legionella baktérium elpusztításához speciális, célzott antibiotikum szükséges, az egyéb tüdőgyulladásra ható szerek itt kudarcot vallanak. Jóléti társadalmunkban szinte státusszimbólum otthon a jacuzzi. Egy brit tanulmány szerint valamennyi jacuzziban ott leselkednek a legionella baktériumok. Ezekben a kényelmi fürdőkben azért gyakoribb a fertőzés, mert a zubogó meleg víz permetet képez, ami könynyen a tüdőbe juttatja a baktériumokat. A brit egészségvédelmi szervek kötelezővé kívánják tenni a baktériumtesztet az élményfürdőkben. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyították, hogy korántsem megfelelő a medencék tisztítása és karbantartása. A jacuzzit egyébként nehéz sterilizálni, mert a baktériumok viszonylag magas hőmérsékleten élnek és szaporodnak. Problémát okoz a fizikai tisztítás is, ugyanis ezeknek a medencéknek a tervezése során a csöveket esztétikai okokból bonyolult módon rejtették el, ezért nehéz hozzájuk férni. Sok esetben a felhasználók is hibásak, ha megbetegedés történik a jacuzziban, ugyanis vagy hosszú időt töltenek fürdéssel, vagy túl sok ember van egyszerre a medencében. Az is ront a helyzeten, ha nem zuhanyoznak használat előtt, így olaj, szappan, testápoló kerülhet a vízbe, ezek pedig kiváló táptalajt nyújtanak a baktériumoknak. Emlékezetes legionárius betegség terjedt el 2002-ben Angliában, ahol 40 esetet diagnosztizáltak. A hatóságok bezárták azt az állami épületet, amelyről feltételezték, hogy a klímaberendezésén keresztül terjedt a kór. Az elmúlt évben Lyonban tört ki járvány, a betegek 46 és 86 év közöttiek voltak, egymáshoz nagyon közel, egy 20 kilométeres körzetben laktak. Mivel a betegség emberről emberre nem terjed, a környék léghűtő-tornyait tették felelőssé a járványért, de gyanúba kerültek az élelmiszerboltok párologtató rendszerei is. Ugyancsak 2005 májusában Norvégiában is ölt a legionella baktérium, 38-an betegedtek meg, hatan meghaltak. A fertőzés forrását nem találták meg. Magyarország sem mentes a legionellózistól, de járvány még nem alakult ki. 2004-ben 37 megbetegedést regisztráltak, 2005-ben már csak 13 esetet, de ezek egyike sem volt összefüggésbe hozható klímaberendezéssel. Azt is nehéz megmondani, hogy hány tüdőgyulladásos esetnél volt a legionella baktérium a kiváltó ok, mert a tünetek sokszor nem egyértelműek, és a betegeken általában nem végeznek kóroki diagnosztikus vizsgálatot. Az elmúlt évtizedekben számos alfaját és típusát mutatták ki e baktériumtörzsnek. A legionella szinte minden vizes rendszerben jelen van. kisebb mennyiségben nem jelent veszélyt, de 20-40 Celsius-fokos pangó vízben elszaporodhat és permetként a levegőbe jutva, onnan belélegezve komoly veszélyt jelent. Kevésbé súlyos változata a Pontiac-láz, amely néhány nap alatt spontán gyógyul, és influenzának tűnik. A törvény hazánkban alapvetően csak a kórházakban írja elő a légtechnikai rendszerek folyamatos ellenőrzését, a bevásárlóközpontokra, szállodákra, irodaházakra sok nyugat-európai országgal ellentétben nincs szabályozás, az üzemeltetők saját belátásuk szerinti időközökben végeztetik a karbantartást, ha egyáltalán elvégzik. A helyzet javulhat, ha hazánkban is érvénybe lép az úgynevezett épületenergetikai direktíva, amely kötelezővé teszi a klímatechnikai rendszerek rendszeres ellenőrzését és karbantartását. (hankó)

Az ÁNTSZ mikrobiológiai mérésekkel állapítja meg a különböző baktériumok jelenlétét és mennyiségét a légkondicionálókban, ezeket egy bizonyos határérték alatt ítélik elfogadhatónak. Elsősorban a legionella baktérium jelenlétét vizsgálják, külön kérésre pedig a penészgomba és egyéb baktériumok mennyiségét is mérik. Ha fertőző beteggel – például influenzással – kerülünk egy légtérbe, nem kizárt, hogy a klíma szétszórja a vírust a levegő forgatásakor, de a vírusok nem telepszenek meg a berendezésben. Allergiás betegeknek kifejezetten jótékony hatású lehet a klíma, de csak akkor, ha karbantartott és megfelelő szűrőkkel van ellátva. A virágporokra érzékenyeknek kifejezetten jól jön egy szűrt levegőjű helyiség a tavaszi-nyári hónapokban. Léteznek már olyan légtisztítók is, amelyek ionizációs technikával semlegesítik az allergiát okozó anyagokat és például az influenzavírust is.