Kapu Tiborral a fedélzetén elindult az Axiom-4 a világűrbe
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal a fedélzetén június 25-én, 8 óra 31 perckor a floridai Kennedy Űrközpontból elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Ax-4 nemzetközi kereskedelmi űrmisszió.
Az Axiom-4 kereskedelmi küldetés négyfős legénysége egy SpaceX Crew Dragon űrhajó fedélzetén emelkedett a magasba egy Falcon-9-es hordozórakétával.
A küldetés a kereskedelemi űrhajózásra való áttérés jegyében, az Axiom Space, a SpaceX és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) együttműködésében valósul meg.
Az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról emelkedett a magasba, Falcon 9 Block 5-ös hordozórakéta állítja alacsony Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomáshoz a Harmony (Node 2) modullal dokkol. A küldetés hosszát 14 napra tervezik.
Az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65), az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34) küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. A magyar Farkas Bertalan – az Interkozmosz program keretében – 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut-6 űrállomáson.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében. A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar Hunor program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
A HUNOR-program tájékoztatása szerint az indítás után körülbelül egy perccel éri el a rakéta a legnagyobb mechanikai terhelést. Az első fokozat leállása körülbelül 2 perc 30 másodpercnél történik meg, ezt követően kezdi meg működését a második fokozat hajtóműve. A Dragon űrhajóról, amelyben a legénység is utazik, körülbelül 10 perccel az indítás után válik le a második fokozat, ekkorra az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán fog haladni. A rakéta első fokozta visszatér a Földre és előre kijelölt területen landol. A Dragon űrhajó általánosságban 1-2 nap alatt éri el az ISS-t, ahol finom manővereket követően csatlakozik, dokkol az állomáshoz. (Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz).
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
Rendben levált az űrhajó első és a második fokozata
A kilövés után 2 perccel rendben levált az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajójának első fokozata, és 8 óra 40 perc körül landolt a Földön; 10 perccel a kilövés után levált a második fokozat is, ekkor az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán haladt, elérte a súlytalanság határát .
Portré
Kapu Tibor 1991. november 15-én született Vásárosnaményban egy gépészmérnök-pedagógus házaspár első gyermekeként, egy húga van. Nyíregyházi származásúnak vallja magát, mert ott töltötte teljes gyermekkorát, középiskoláit a hatosztályos Krúdy Gyula Gimnáziumban végezte. Már kisgyerekként vadászrepülő, majd vadászgép-szerelő szeretett volna lenni, a legókból legszívesebben űrhajókat, repülőket és helikoptereket készített. Lelkes gyűjtője volt a Top Gun magazinnak (az azonos című film volt a kedvence), többször is ellátogatott a kecskeméti repülőnapokra. Az érettségit követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) folytatta tanulmányait, ahol a géptervezésre, majd a polimertechnikára specializált alap- és mesterszakos gépészmérnöki diplomát szerzett 2016-ban. Előbb a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban szerzett tapasztalatokat, majd egy évig Belgiumban dolgozott az ipari automatizálás területén. Hazatérve az autóiparban helyezkedett el – a Robert Bosch Kft.-nél akkumulátorfejlesztésre specializálódott; az itt eltöltött öt évből egyet Kaliforniában dolgozott kiküldetésben. Ezt követően az űriparra váltott, majd jelentkezett a HUNOR magyar űrhajós programba, amely fő prioritásaként az emberes űrrepülést nevezte meg, hogy Farkas Bertalan 1980-es űrrepülése után Magyarország ismét űrhajóst küldjön a világűrbe.
A HUNOR-program 2022. január végi határidejére 247-en adtak be érvényes jelentkezési pályázatot, köztük szinte az utolsó pillanatban Kapu Tibor. A többlépcsős kiválasztási folyamat 2023 márciusáig tartott itthon és külföldön. (A fizikai és az orvosi alkalmasság mellett a többi közt tesztelték a pályázók szellemi teljesítőképességét, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát, együttműködési készségét és döntési képességét. Végül nyolcan repültek Gripennel, és a csillebérci kiképzésre négyen maradtak.) 2023. március 7-én mutatták be azt a négy jelöltet – Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopédsebészt és Szakály András repülőipari-tervezőmérnököt –, akikkel megkezdték a kiképzést. A szakértői bizottság 2024. május 27-én jelentette be, hogy Kapu Tibor gépészmérnök lehet a következő magyar kutatóűrhajós, aki a tartalékos Cserényi Gyulával a több mint egyéves kiválasztási folyamat legjobbja lett.
2024. augusztus 5-én az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) houstoni Johnson Űrközpontjában megkezdődött az Axiom Space Ax-4 küldetés négy fős legénységének – Peggy Whitson amerikai parancsnok, Shubhanshu Shukla indiai pilóta, Kapu Tibor magyar és Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel küldetésspecialista – a kiképzése. Kapu Tibor és tartalékosa, Cserényi Gyula 2025. április 12-én sikeresen teljesítették a NASA kiképzési programját. Az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) moduljainak valósághű modelljeiben gyakorolták az űrállomáson végezhető műveleteket, vészhelyzeti eljárásokat, valamint a tudományos kísérletek végrehajtását. A program kiegészült az Axiom Space által biztosított különleges modulokkal, illetve a SpaceX tréningjeivel is.
Kapu Tibor a magánéletben nagy rajongója és tisztelője az olimpiai bajnok Szilágyi Áronnak, a kosárlabdának, az NBA-nek és Kobe Bryantnek, akiknek az elért eredményei mellett a fiatalokra gyakorolt inspirációját, példamutató magatartását nevezte egy interjúban számára meghatározónak. Maga is kosárlabdázik, fut (maratonista és 20-szoros félmaratonista), ejtőernyőzik (38 ugrással rendelkezik), és zenél – gitárját még a houstoni kiképzésre is magával vitte. Az ejtőernyőzésnek utólag még jelentősebb szerepe lett az életében, mert egy ejtőernyős Facebook-csoportban találkozott a HUNOR Programmal, azzal a bejegyzéssel, hogy „ha az ugráshoz elég bátrak vagytok, próbáljátok ki ezt is!”
Kapu Tibor az űrbatyujában olyan hazai specialitásokat visz magával, mint az a szkafanderbe öltöztetett TV Maci figura, amely annak idején Farkas Bertalannal is együtt utazott, illetve egy Rubik-kocka, Piros Arany, Erős Pista és a Stühmer Pillanat Korfu űrcsoki.
