Karikó Katalin: Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány
Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány – jelentette ki Karikó Katalin Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen hétfőn tartott sajtótájékoztatón néhány órával azután, hogy Stockholmban bejelentették, Drew Weissmannal együtt ők kapják idén az orvosi-élettani Nobel-díjat.
A szolnoki születésű magyar biokémikus felidézte, hogy 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol egy véletlen során találkozott kutatótársával, Drew Weissmannal 1997-ben. Elmondta, hogy ő már hírvivő RNS (mRNS) kutatással foglakozott akkoriban, míg Drew Weissman vakcinafejlesztéssel, így kezdődött közös munkájuk.
Egymással szorosan együttműködve, „vállvetve” dolgoztak a kutatáson – mondta Drew Weissman, hozzátéve, hogy nem rendelkeztek a munkához elegendő forrással, publikációs lehetőségekkel, és nem tudtak igazán figyelmet kelteni. Annak ellenére folytatták a munkát, hogy a legtöbben feladták, és több mint 20 évet szenteltek a további kutatásnak, hogy megtalálják a megoldást, ami az mRNS-technológiát működőképessé teszi a gyakorlatban is – mondta Weissman, hozzátéve: „soha nem adtuk fel, és ma itt vagyunk”.
Karikó Katalin beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok keleti partján hajnal volt, amikor megszólalt a telefonja, és a Nobel-díj bizottságtól értesítették arról, hogy ő az egyik díjazott. Először arra gondolt, hogy ez valami „beugratás”. Drew Weissman hozzátette, akkor hitték el, hogy a hír igaz, amikor a Nobel-bizottság részéről hivatalosan elhangzott a bejelentés.
Karikó Katalin elmondta, hogy nem gondolt a díjra, hiszen az elmúlt 9 évben azon dolgozott a BioNTech biotechnológiai vállalatnál, hogy a kutatásuk eredményeire alapozva terméket tudjanak előállítani. „Ha nem lett volna a Covid-járvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, de az egész felgyorsult” – fogalmazott a magyar kutató, aki a Pennsylvaniai Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem professzora is.
Hozzátette, hogy a Covid-vakcinára irányuló figyelem felgyorsította az mRNS-technológia alkalmazását, jelenleg már 250 klinikai kísérlet zajlik. Karikó Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az első, rákos betegség ellen fejlesztett vakcina klinikai kísérlete 2012-ben volt, vagyis egy hosszú folyamatról van szó.
Arra a kérdésre, hogy mit üzenne azoknak a nőknek, akik hasonló eredményeket szeretnének elérni, azt mondta: „találják meg azt a férjet, aki hajlandó támogatni álmaik megvalósítását, nem kiszolgálni, de elismerni és segíteni, így részt venni gyereknevelésben”. Ami még szükséges, az a mentális és fizikai egészség, a testmozgás és a stressztűrés – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy élvezni kell azt, amit csinál az ember.
Megjegyezte, hogy manapság a fiatalok szeretik, ha állandó megerősítést, „vállveregetést” és elismerést kapnak, ami viszont a tudományban nem létezik. Tudni kell elviselni a kudarcot is, amikor egy kísérlet nem a várt eredményt hozza, de ez megtanulható – hangsúlyozta Karikó Katalin, és megismételte, hogy ugyan kutatótársával keményen dolgoztak az évek során, de egyben élvezték is a kutatást, ami örömöt adott, és most a Nobel-díjban öltött testet.
