Valószínűleg nem sok embernek tűnt föl, hogy XVI. Benedek pápa Nagy-Britannia földjén tett látogatása történelmi jelentőségű esemény volt. A szeptember 16-tól 19-ig tartó látogatást a világon egymilliárd ember követte figyelemmel a televíziós adásokból. Lehet, hogy hihetetlen, de pápa először tett hivatalos állami látogatást a szigetországban. Igaz, II. János Pál huszonnyolc évvel ezelőtt, 1982-ben járt az országban, de az lelkipásztori látogatás volt.

Ha a vallási híreket figyeljük, az utóbbi években egyre gyakrabban esik szó anglikánok és katolikusok párbeszédéről, közeledéséről. Benedek pápa nagy-britanniai útját nem kevesen ellenezték, mivel féltették az egyházfő életét, okulva II. János Pál esetéből. A hecckampány már jó előre megindult, aminek célja az egyébként is célkeresztben lévő „német pápa” megalázása, a katolikus hívek megszégyenítése (pedofília, homoszexualitás), megrágalmazása volt. A fölbujtók nagyon jól tudták, hogy az anglikánok mint protestánsok gyanakvással fogadják a pápát.

Egyszer már megtörtént 1982-ben, hogy II. János Pál pápát lelkipásztori útja alkalmával a repülőtéren csak Norfolk hercege várta és a szokásos ceremónia is hiányzott: nem volt díszsortűz, katonai osztagot sem rendeltek ki és ami a legmegalázóbb, nem hangzott el a pápai és az angol himnusz sem; igaz, akkor volt a Falkland-szigetekért vívott háború, így a Margaret Teatcher vezette kormány ellenszenvvel fogadta a békét hirdető katolikus egyházfőt. Mindezek ellenére nagy előrelépés történt az anglikán–katolikus kapcsolatban, hiszen ekkor írta alá II. János Pál és Robert Runcie anglikán prímás a „Közeledési nyilatkozatot”, amelyben a két fél megállapodott a közeledés módjáról.

1982-ben a kölcsönös törekvés nagy lendületet kapott, de a történelmi folyamatok ellene dolgoztak egymás alaposabb megértésének. A mostani hivatalos, állami látogatás alkalmával II. Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp, edinburghi herceg fogadta az azonos nevű városba érkező pápát. A találkozás első helyszíne Skócia volt. XVI. Benedek elmondta, hogy Anglia és Skócia uralkodói kezdettől fogva keresztények voltak, és az ország sok szentet adott a világnak. Említette a boldoggá avatás előtt álló Newman bíborost is, aki tanúságot tett a szigetország mély hitéről.

II. Erzsébet hangot adott örömének, hogy éppen Skóciában köszöntheti a pápát. A vallás mindig is a nemzeti önazonosság és történelmi öntudat kulcsfontosságú eleme volt, hangsúlyozta a királynő, aki egyben az anglikán egyház feje.

Hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet? A kezdetben katolikus angolok és skótok elváltak Rómától és külön egyházat alapítottak. A legtöbben úgy tudják a történelemből, hogy VIII. Henrik (1491–1547) király a házasságát szerette volna fölbontani, amibe a katolikus egyház nem egyezett bele. Az egyházszakadást az angol parlament jóváhagyó határozata tette teljessé. VIII. Henrik föloldotta saját házasságát és megszavaztatta, hogy az ország egyházának feje ő legyen. Ez az esemény volt az időpontja a tényleges szétválásának, de az okok mélyebbre vezetnek vissza a történelemben.

A pápaság intézményét az angolok azóta nézik erős kritikával, mióta 410-ben Honorius császár közölte, nem tudja megvédeni a britonokat a barbár hordáktól, és minden légióját kivonta a Brit-szigetekről.

London katolikusnak keresztelt polgármestere – Boris Johnson – most is beszélt erről XVI. Benedeknek. A polgármester szerint ez magyaráz mindent VIII. Henriktől egészen a britek euroszkepticizmusáig. Annak ellenére, hogy mindent elkövettek a „Róma-fóbok”, hogy sikertelen legyen a pápa első hivatalos útja, igyekezetüket nem kísérte eredmény. Pedig attól kezdve, hogy le kell tartóztatni a pápát, egészen addig, hogy nem fizetett nyolcfontos úthasználati díjat, egészen a merénylettel való fenyegetésig mindent bevetettek a harcos ateisták. Valószínűleg igaza volt Walter Kasper bíborosnak, aki szerint Anglia ma egy szekularizált, pluralisztikus ország.

A multikultúra láthatóan jellemző a szigetvilágra, de ezt nem illik hangoztatni, így Walter Kasper kijelentését „szerencsétlennek” titulálták, mivel a média azonnal belekapott Kasper véleményébe. Nagy-Britannia népessége jelenleg 59 millió, akik közül 6 millió (8,87 százalék) vallja magát katolikusnak. Anglia és Wales területére 597-ben érkezett az első pápai misszió, a Kenti Királyságban alapították meg először a katolikus hierarchiát és Canterbury Szent Anzelmnek köszönhetően telepedett meg először a bencés szerzetesség. Skóciában az első ezredforduló tájékán jelent meg a katolicizmus, amit 1560-ban, a skót reformáció során törvényen kívül helyeztek. A hierarchiát formálisan csak 1878-ban állították helyre. Észak-Írország – amely az Egyesült Királysághoz tartozik – katolikus egyháza az ír egyház része. A katolicizmus az V. században, Szent Patriknak köszönhetően jutott el a szigetre.

A Szentatya amellett, hogy kitartott eredeti programja és mondanivalója mellett, a szigetország lakói elvárásainak is megfelelt. Kifejezésre juttatta már sokadszor, hogy a papi pedofília őt is sokkolta, és az egyház erősen küzd ez ellen. Hangsúlyozta, hogy a beteg elkövetőket nem szabad gyerekek közelébe engedni. Elismerően nyilatkozott briteknek a nácizmus elleni harcáról a II. világháború során. A Westminster-székesegyházban – eredetileg bencés apátság volt – tartott misén megbocsátást és a kiengesztelődést hangoztatott. A misén részt vett a katolizált Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök is. A Hyde Parkban fiatalok meglepően meleg szívvel fogadták a pápát – ellentétben a várakozásokkal. A tömeghez kelta nyelven is szólt, ami különösen megnyerte az emberek tetszését. A Westminster Hallban tett látogatását még baloldali lapok is történelmi eseménynek ítélik. A Guardian például azt írta, hogy a Westminster Hallban tett pápai látogatás „a Brit Birodalom végét jelenti”, mivel a brit nemzetet protestáns nemzetként ismerik. A konzervatív Daily Telegraph vallási szerkesztője szerint ez az alkalom alapjaiban rengette meg a brit „protestáns mítoszt”. Egyébként a Westminster Hallban tartották a XVI. században Morus Szent Tamásnak, az Utópia szerzőjének perét, amiért nem ismerte el, hogy VIII. Henrik az egyház feje és megvédte a pápai primátust; ezért Morus Tamást lefejezték.

Kivételesen nagy esemény volt szeptember 19-én Birminghamben John Henry Newman bíboros boldoggá avatása hetvenezer hívő előtt. A nagy tudósnak és lelkipásztornak ma is élő mondanivalója van, főleg katolikus iskolák számára. Bár 1801-ben anglikán családban született, anglikán pappá szentelték, 1845-ben katolizált. XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá nevezte ki. A modern katolicizmus legnagyobb alakjának tartják. Az utóbbi években nem volt felhőtlen a brit kormány és az egyház viszonya, mivel a munkáspárti kormányok olyan törvényeket erőltettek, amelyek korlátozták volna az egyház szabadságát: nőket akartak a szemináriumba fölvenni, homoszexuálisokat szintúgy és még néhány hasonló, elfogadhatatlan törvényt, például 2014-ig igyekeznek megteremteni a nők püspökké szentelésének feltételeit.

XVI. Benedek pápa 2009 novemberében kiadott Anglicanorum coelibus kezdetű apostoli határozatában megteremtette a feltételeit annak, hogy a legfelsőbb vezetéssel elégedetlen anglikánok közössége visszatérhessen a katolikus anyaszentegyházba. Elsőként a kanadai anglikánok döntöttek a visszatérés mellett. A vártnál jobban és eredményesebben sikerült pápai látogatás hatására várható a brit anglikánok tömeges megtérése is Rómához, ami biztató lépés a keresztény világ egysége felé.

Hankó Ildikó