Kell a harmadik!
Világszerte úgy tűnik, kevésbé hatásosak a vakcinák a koronavírus egyes variánsai ellen, mint ahogy reméltük, ezért szükségessé vált a harmadik oltás. A kormány ezt lehetővé tette. Első körben az időseknek, a krónikus vagy legyengült immunrendszerű betegeknek javasolják, illetve akiknek nem alakult ki megfelelő védettségük. Idővel azonban mindenkinek ajánlott lesz az úgynevezett booster oltás.
A területi járványügyi vizsgálatok alapján nincs nagy különbség az egyes vakcinák hatásossága között, most már több országban többféle szérummal nagyobb arányban átoltották a lakosságot, van tehát gyakorlati tapasztalat, állítja dr. Jankovics István virológus, aki pályafutása során számos vírus elleni oltóanyag kifejlesztésében és gyártásában vett részt, és évtizedeken át vezette a WHO Nemzeti Influenzalaboratóriumát.
– Sajnos az oltások nem olyan hatásosak, mint ahogy az előzetes vizsgálatok alapján reméltük. Vannak olyan nemzetközi eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a Pfizer is csak 39 százalékban véd a fertőzéstől a delta variánssal szemben. Habár a súlyos betegséget mindegyik vakcina nagyobb arányban előzi meg, szükség van a védelem erősítésére, és úgy gondoljuk, az egyes szérumok kombinálása fokozottabb immunválaszt hoz létre, mivel egy másik útvonalon is stimulálja a szervezetet.
Az oltási rendek kidolgozása mindenféle betegség elleni vakcina esetében hosszadalmas, többéves folyamat. A hatóanyag mennyiségének, a dózisoknak a meghatározása finomhangolási folyamat, és első körben, a mellékhatásoktól tartva, a hatékonyság rovására szokták beállítani. Most is így történt. Abban a szakaszban vagyunk, amikor növeljük a hatóanyagot az erősebb immunválasz érdekében. Tehát teljesen normális, ami történik, csak erre az oltóanyagra az egész világnak nagyobb mértékben van szüksége, mint például a kullancsencephalitis ellenire, amit szintén éveken át állítottak be.
Szakmai ajánlás
Közel azonos mennyiségben hozhatók fel érvek és ellenérvek az azonos és eltérő harmadik oltással kapcsolatban, mondja Jankovics István.
– A vakcinák keverésére már több országban is van példa, többek között Kanadában és az Egyesült Arab Emírségekben, de eltérő első és második oltást adtak be Németországban, Franciaországban, Dániában, Finnországban és Svédországban is, miután az AstraZeneca mellékhatásaitól tartva Pfizerrel fejezték be az immunizálást.
A harmadik dózisra vonatkozó magyar eljárásrendet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, valamint a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői állították össze. Elsődlegesen eltérő technológiával készült vakcinát ajánlanak, kivéve ellenjavallat esetén. A választás az orvosra van bízva, vagyis nyitva a lehetőség arra, hogy valaki harmadszorra is ugyanazt válassza.
Emlékeztetőül: háromféle módszerrel készült vakcina kapható hazánkban: az mRNS, a vektor- és az inaktivált vírust tartalmazó. Azt látni kell, hogy a Szputnyik V-ből már nem szállítanak, tehát – ahogy a mellékelt táblázat is mutatja – csak akkor lehet igénybe venni, ha valaki ezt kapta korábban, és ellenjavallt más oltásban részesülnie. Legnagyobb a készlet itthon Pfizerből és Sinopharmból, de az orosz vakcinát leszámítva, mindegyikből jócskán van még.
A harmadik oltást elsősorban időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek ajánlják. Azok is kérhetik, akik több mint négy hónapja kapták meg a második dózist. Ez egyelőre közel 790 ezer oltottat érint, jellemzően egészségügyi dolgozókat, idősek otthonában élőket, 70 év felettieket és a Sinopharmmal oltott idősebbeket. Kivételes esetekben az oltóorvos javaslatára el lehet térni a négy hónapos feltételtől. Regisztrálni az EESZT-ben lehet, vagy az oltóorvosnál jelezni az igényt.
Van ilyen is, olyan is
A hazai szakemberek többnyire azt mondják, immunológiai szempontból nincs akadálya az eltérő oltásnak, illetve azonos vakcinával is nyugodtan lehet oltani, tehát a mérleg nyelve tényleg nem mutat kifejezetten egy irányba. Izraelben és Oroszországban ugyanazt adják harmadikként, az előbbiek Pfizert, az utóbbiak a Szputnyik V-öt, miután az antitestek csökkenését figyelték meg az oltottak szervezetében.
Egyre több kutatás támasztja alá a harmadik oltás szükségességét, de vannak eredmények a vakcinák keverésének hatásosságára is, az egyik a 830 fős Com-CoV, az Oxfordi Egyetem felmérése. Eddig az derült ki, hogy gyakoribbak ugyan a kellemetlen mellékhatások, de valóban több antitest termelődik a keverés után. Az AstraZeneca után beadott Pfizer erősebb antitest- és T-sejt-választ váltott ki, mint a Pfizer után beadott AstraZeneca. Mindkét verzió jobb hatást eredményezett, mint két AstraZeneca, a legnagyobb antitestválaszt a két Pfizer, míg a legnagyobb T-sejt-választ az AstraZenecát követő Pfizer-kombináció adta ki. Mint lassan ismertté válik, ez utóbbi az immunmemóriára vonatkozik, nem várjuk, hogy folyamatosan magas legyen a vérünkben a különböző betegségek elleni antitestek szintje, de azt igen, hogy szükség esetén emlékezzen az immunrendszerünk. Hasonló eredményekre jutott Spanyolországban a CombiVacS is.
Azzal kapcsolatban gyakorlatilag nem merült fel kétség idehaza, hogy a vektorvakcinára vagy az elölt vírust tartalmazó Sinopharmra adott eltérő harmadik oltás növeli a hatékonyságot. Inkább az nem egyértelmű, hogy az mRNS vakcina hatását ugyanazzal vagy más oltóanyaggal érdemes-e fokozni.
A gyártó nem javasolja másra cserélni, Karikó Katalin, a technológia fejlesztője is ezt nyilatkozta. Látni kell ugyanakkor, hogy ennek nemcsak üzleti érdek lehet az oka, hanem a felelősség kérdése is: ki viseli, ha két oltás kombinációja valamilyen nem várt mellékhatással jár? A vállalatok valószínűleg az azonos oltást fogják javasolni, a Pfizer a második negyedéves pénzügyi jelentésében már közzé is tette egy kisebb kutatás eredményét, miszerint a harmadszorra is oltottaknál a semlegesítő ellenanyag többszöröse a második dózis után mértnek.
Az AstraZeneca is hasonlóan megvédi magát, a vektorvakcinák ismétlő, harmadik oltásával kapcsolatban ugyanis felmerült a kétség, miszerint a szervezet egy idő után immunissá válhat magára a vektorra, vagyis az adenovírusra, ami beviszi a koronavírus meghatározó génszakaszát a sejtekbe. Így a sokadik azonos oltás után már nem fog tudni célba érni. Az AstraZeneca ezt egyelőre cáfolja egy tanulmánnyal, eszerint a második után 44-45 héttel beadott harmadik adag tovább növelte az antitestszintet a beoltottakban.
Másrészről az antitestek szintje még mindig nem a fő információforrásunk arról, mennyire hatékony egy vakcina. A gyakorlati tapasztalat továbbra is az, hogy az egyes oltások nagyjából hasonló mértékben hatékonyak az új hullám kezdetén, és ez a hatékonyság nem elégséges, tehát az immunvédelem fokozására szükség van, szögezi le Jankovics István.
Érdemes-e várni?
Mivel szinte mindegyik gyártó dolgozik a delta variáns elleni oltáson, többekben felmerült a jogos kérdés, hogy várjanak-e a harmadik oltással inkább az új készítményekre.
– Most is azt mondjuk, amit eddig, hogy nem szabad várni – állítja a szakember. – Ha valaki már 4-6 hónappal ezelőtt megkapta a második dózist, vagy a kezelőorvosa úgy ítéli meg, akkor érdemes beoltatnia magát harmadszorra is. Egyrészt nem tudjuk, mikor jönnek ki a következő vakcinák, másrészt azt sem, hogy addigra milyen új variánsok terjednek el.
Ha erősebb az immunvédelmünk, az a mutációk ellen is jobban véd. Látszik, hogy a kutatók és a gyártók folyamatosan versenyt futnak az idővel, rengeteget dolgoznak, hogy megoldást nyújtsanak. Érdemes élni ezekkel, miközben az is valószínű, hogy idővel sajnos minden vakcina hatásossága csökkenni fog.
