Kétarcú omikron
Mit tudunk az omikronról? Veszélyes vagy sem? Az új Covid-variáns megjelenése óta a globális esetszámok 270 százalékkal nőttek pár hét alatt, ugyanakkor a halálozás 2020 októbere óta nem volt ennyire alacsony. Ez alapvetően jó hír, erre vártunk, csakhogy most rengetegen fertőződnek meg enyhe tünetekkel, ami azt jelenti, hogy egyszerre fognak sokan kiesni a munkából. Ez az ellátási láncok sérülésével fenyeget, rosszabb esetben kritikus szektorok működése omolhat össze.
Az omikron terjedése extragyors, a fertőzések számának duplázódási ideje az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 1,5-3 nap, vagyis legalább kétszer olyan gyors, mint a deltáé volt. Ebből következik, hogy a november végi felfedezése után hamar átvette a dominanciát ott, ahol megjelent. A napi fertőzésszámok hirtelen ugrottak meg, világszinten december 23-án lépte át az egymilliót az új fertőzöttek száma naponta, ami új rekord volt, de január első hetében már kétmilliót regisztáltak. A tünetek enyhébbek, az oltások is védenek, de ekkora esetszámnál a kórházi kezelésre szorulók száma is nagyobb, még ha arányosan kevesebb is, mint a deltánál volt. Magyarországon pedig összeért a negyedik és az ötödik hullám, miután az előbbi fertőzésszámai nem csökkentek le egészen, amikor újra emelkedésnek indultak.
A tünetek eltérnek valamennyire a korábbi változatokétól, a leggyakoribb az orrfolyás, fejfájás, fáradtság, köhögés, tüsszögés és torokfájás, de a dél-afrikai megfigyelések szóltak ezek mellett izom- és derékfájásról is, míg a szaglás- és az ízlésvesztés most ritkább. Előfordulhat kötőhártya-gyulladás vagy csontfájdalom, de az Egyesült Államokban alvási paralízist is említettek, főképp a gyerekeknél. Itthoni beszámolók szerint előfordul éjszakai izzadás, gyengeség, krákogás, de nem jellemző a kifejezetten komoly köhögés.
Számottevő vizsgálat jutott arra, hogy az omikron inkább a felső légutakat támadja, kevésbé a tüdőt, és a kórházba kerülés kockázata feleakkora, mint a delta esetében. Ez az adatokon is világszerte látszik, a fertőzésszámok felfelé futó vonalát nem követik a kórházba kerülők és a halálozások görbéi. Ez a trend már a delta idején is elindult, de most még szembetűnőbb, akkor még csak az oltások indokolták, most már az enyhébb tünetek is. A számok biztatóak: amióta megjelent az omikron, a globális esetszámok 270 százalékkal nőttek, viszont a halálozás 2020 októbere óta nem volt ennyire alacsony.
Szükség van a harmadikra
Noha az oltások védenek a súlyosabb tünetektől, a megfertőződéstől nem, különösen az omikron esetében. De a vizsgálatok szerint még mindig jobban fertőznek az oltottak, hiszen bennük magasabb a vírusszám. A vizsgálatok szerint nem véd a korábbi fertőzés sem, az újrafertőződés esélye az omikron esetében ötszörös a deltához képest.
Az is bizonyított, hogy a védelem fokozódik az újabb dózisokkal, illetve új lendületet kap az immunrendszer. Nemzetközi konszenzus van abban, hogy az omikron esetében a harmadik oltás különösen fontos, így számos országban már nem fogadják el teljes védettségnek a két oltást, tehát a védettségi igazolás már csak a harmadikkal együtt érvényes.
Izraelben a csökkent immunműködésű krónikus betegek, a 60 felettiek és az egészségügyi dolgozók számára lehetővé tették már a negyedik dózis beadatását is. Ezzel kapcsolatban a világ és Magyarország még kivár, hogy kiderüljön, indokolt-e. Mivel a legnagyobb gyártók, a Pfizer, a Moderna és a Johnson & Johnson már bejelentették az omikron variáns ellen kifejlesztett vakcinát, talán érdemes ezekre várni, néhány hónapon belül rendelkezésre állhatnak.
A nagyobb fertőzőképesség miatt számos szakértő azt ajánlja, hogy a szövetmaszkok helyett minimum sebészi, de inkább FFP2/KN95/N95 maszkot használjunk.
Hozott is ajándékot, meg nem is
Szakértők figyelmeztetnek: az omikron megbetegítő hatása nem tűnik sokkal enyhébbnek, mint a korábbi, vagyis a delta előtti variánsoké (a delta a becslések szerint nagyjából kétszer akkora eséllyel juttatta kórházba a megfertőzöttet, mint az előtte domináns alfa). Tehát csak az oltás miatt érezzük úgy, hogy aki elkapja, könnyedén átvészeli az omikront, az oltatlanok továbbra is veszélyben vannak. Másrészt, ha a vírus nagyon sok embert fertőz meg, hiába kerülnek kisebb arányban kórházba az emberek ebben a hullámban, magas fertőzésszám mellett az ő számuk is magasabb: például Nagy-Britannia már a katonaságot is beveti, hogy segítse a rekordszámú koronavírusos eset miatt hatalmas nyomás alá került kórházak működését, az Egyesült Államokban elnapolják a halasztható műtéteket, hogy személyzetet és ágyakat szabadítsanak fel, míg Spanyolországban az egészségügyi alapellátás olyannyira túlterhelt, hogy engedélyezték a nyugdíjas egészségügyi dolgozók munkába való visszavételét.
Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének prognózisa szerint az ötödik, omikron okozta hullámban akár naponta 13 ezer fertőzött és kétszáz halott is lehet Magyarországon, ha nem nő jelentősen az átoltottság. Ez az elhunytak számát tekintve gyakorlatilag a második és a negyedik hullám csúcsait jelenti – a legsúlyosabb ilyen szempontból eddig a harmadik hullám volt. Maga a fertőzésszám Magyarországon – csakúgy, mint a világ legtöbb országában – eddig mindig magasabb volt minden hullámban az előzőeknél, ez előrejelzések szerint ezután is így lesz. A Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője, Jakab Ferenc szerint pedig a külföldi példák alapján feltételezhető, hogy az újabb hullám ugyanúgy leterhelheti az egészségügyi rendszert, mint az előzőek, akár még jobban is. A New York Times friss elemzése szerint pedig azokban az amerikai nagyvárosokban, ahol az omikron okozta járvány már lényegesen előbbre tart, mint országosan, elkezdtek beérni a halálozási adatok is – hiszen ezek eltolva jelentkeznek a fertőzési számokhoz képest –, és ezek alapján a súlyos esetek és a halálozások szinte teljesen ugyanúgy alakulnak, ahogyan azt az előző hullámokban is láthattuk. Főképp ott, ahol az oltottsági arány alacsony.
A magasabb fertőzésszámból következő több beteg sajnos érvényes a gyerekekre is, a delta esetén is megugrott a kórházba kerülő gyerekek száma, mert egyszerűen többen kapták el a vírust. Ezt az omikron esetében szépen mutatják az amerikai adatok, tehát erre számítani érdemes. Ráadásul ők nagyobb részben oltatlanok is.
A fertőzöttek száma valószínűleg jóval magasabb is lehet, illetve lesz, miután sokan tünetmentesen vészelik át a betegséget, továbbá sokan a gyógyszertárakban kapható gyorstesztekkel diagnosztizálják magukat, és nem jelentik be a pozitív eredményt, hogy elkerülhessék a hivatalos karantént. Oltottként gyakorlatilag könnyedén át lehet vészelni a betegséget, ezért az emberek fegyelme lanyhult. Sokan már többször kiadtak komoly összegeket a PCR-tesztre (gondoljuk egy négyfős családra), és ezt nem szeretnék rendszeressé tenni, ráadásul egyszerűbb is hazafele menet beugrani a gyógyszertárba, mint időpontra megjelenni valahol. Így viszont az illető saját felelősségén múlik, mit kezd az eredménnyel.
A vizsgálatok szerint egyébként az omikron többször ad álnegatív eredményt gyorsteszten, mint a delta, viszont nyálmintából hamarabb kimutatható a fertőzés, mint az orrból. Ha valaki fertőzöttel került kapcsolatba, akkor a találkozás utáni második napon már lehet próbálkozni a teszteléssel, amit negatív eredmény esetén érdemes egy nap múlva megismételni.
Azoknak, akik bizonytalanok abban, milyen súlyos tünetek indokolják a kórházi kezelést: a három napnál tovább tartó láz esetén már érdemes jelentkezni egy ambulancián, illetve nehézlégzés esetén ajánlott beszereni egy oxigénszintmérőt; ha ez 90 százaléknál kevesebbet mutat, akkor már keressünk fel egy egészségügyi intézményt.
Mire számítsunk?
Hiába enyhék a tünetek, ha otthon kell velük maradni. Ráadásul a gyors felfutás miatt egyszerre sok munkavállaló hiányozhat, és már most látszik, hogy ez fennakadásokat okoz számos területen az élelmiszer-ellátólánctól a tömegközlekedésen át az egészségügyig és az oktatási rendszerig. Valaha a nátha és a torokfájás még nem volt elég ok arra, hogy valaki kimaradjon a munkából; ha nem volt lázas, elvárták, hogy bejárjon, ma pedig egy köhintéssel otthon maradnak az emberek. Nem beszélve a gyerekekről, akikre vigyáznia kell valakinek.
Ez a probléma elsőként az egészségügyben égető, súlyosbítva a magas fertőzésszám miatt kórházba kerülők számával, Franciaországban ezért az új szabályozás szerint munkaerőhiány esetén a tünetmentes vagy enyhén tünetes fertőzött dolgozók is elláthatják a betegeket. De jól illusztrálja a helyzetet, hogy az USA-ban épp a karácsonyi ünnepek alatti nagyobb légi forgalom idején törölték az amerikai repülőjáratok százait, ugyanis a személyzet megfertőződött vagy karanténba kellett vonulnia. Mindez azt jelenti, hogy hiába nincsenek korlátozások, a kritikus infrastruktúrák megroppanása esetén a gazdaság részleges leállása magától megtörténhet pusztán a járvány hatására.
Magyarországon szakértők szerint akár 2-2,5 millió magyar munkavállaló kaphatja el az előttünk álló hetekben a fertőzést. Viszont megoldás lehet az Auszriában terjedő, úgynevezett buborékmódszer: az alapvető intézmények és szolgáltatások zavartalan működtetéséhez meghatároztak minimális létszámú csoportokat, amelyeket kivontak a hétköznapokból, ők elzártan élnek és végzik munkájukat. Például az ellátás biztonsága érdekében a Wien Energie izolálta ötven dolgozóját, az önkéntesek egyelőre négy hétre költöznek be az erőművek, szemétégetők telephelyére és szigetelik el magukat a külvilágtól. Hálóhelyiségek, konyha, fürdő- és szabadidőszoba, valamint pszichológus is a rendelkezésükre áll majd, hogy könnyebben átvészeljék ezt az időszakot. Egyszóval hiába enyhébb az omikron, az élet aligha tér vissza a járvány előtti mederbe.
