Kétszázezer éves „ágyak” nyomaira bukkantak a kutatók

Ezeket az ágyakat, amelyeket a kölesformák alcsaládja tartozó füvek kötegeiből készítettek, a barlang hátuljában alakították ki hamurétegeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

„Úgy véljük, hogy a fűágyakat szándékosan helyezték hamura, nem csupán azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem hogy távol tartsa a rovarokat” – mondta Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrandi Egyetem professzora, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A szakember szerint a hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként.

A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport a megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálták a barlangban.

Számos kultúrában használták rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, míg végül kiszáradnak.

„Tudjuk, hogy az emberek nem csupán aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszámkészítésből származó hulladékok is vannak a fűmaradványok között” – mondta Wadley, megjegyezve, hogy nagyon sok apró, vörös és narancssárga okkerszemcsét is találtak.

„Vizsgálatunk azt mutatja, hogy kétszázezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal, az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára” – magyarázta a professzor.