Kimúlóban a szektás zöldpolitika
Globális szinten és az Európai Unió országaiban is mindinkább teret nyer az a meggyőződés, hogy az atomerőművek növekvő részaránya nélkül a klímavédelmi célok elérése csak vágyálom marad. A megváltóként beharangozott szél- és naperőművekről kiderült, hogy nem képesek megbízhatóan biztosítani az alapellátást, atomerőművek híján tehát meg kell tartani a gázzal vagy szénnel működő alaperőműveket is.
A legnagyobb visszhangot a kínai elnök, Hszi Csin-ping bejelentése váltotta ki. Peking ugyanis azt ígéri, hogy 2030 után csökkenteni fogja szén-dioxid-kibocsátását, és a világ első számú légszennyezője 2060-ra eljuthat a karbonsemlegességig. A hangzatos ígéret megvalósításáról részleteket egyelőre nem tudni, de komolysága mellett szól, hogy jelenleg is Kínában épül a legtöbb atomerőmű, szám szerint tizenegy, és a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek alkalmazása is rendkívüli ütemben terjed az országban.
Amerikai áramszünetek
A világ második legnagyobb légszennyezője az Amerikai Egyesült Államok, amely szintén fejleszteni kívánja atomenergetikai iparát. A Földön ma ebben az országban üzemel a legtöbb atomerőművi blokk, szám szerint 95. Tavaly ezek a blokkok ismét rekordot döntöttek, hiszen az amerikai villamosenergia-termelés mintegy húsz százalékát adták, csaknem 809 terawattórát.
Az amerikai Vogtle-projekt keretében jelenleg két új, a Westinghouse által kifejlesztett, AP1000 típusú blokk épül. A két egység évente várhatóan 17 TWh villamos energiát fog megtermelni, amivel tízmillió tonna szén-dioxid kibocsátását spórolja meg. A két új blokk a jelenlegi tervek szerint 2021-ben, illetve 2022-ben kezdheti meg a működését. A jövőben pedig további atomenergetikai fejlesztések várhatóak.
Kalifornia esete ugyanakkor intő példa lehet minden ország számára, hiszen a világ egyik leggazdagabb térsége augusztusban többször is arra kényszerült, hogy fogyasztói áramkorlátozásokat vezessen be. Az utóbbi években ugyanis Kaliforniában is megélénkült a nap- és szélerőművek építése, miközben számos alaperőművet, gázzal működőt és nukleárisat is leállítottak, nem gondoskodva a megfelelő tartalék kapacitásokról. Az augusztusi 40 fokos hőhullám aztán jelentősen fokozta a villamosenergia-igényeket a légkondicionálók miatt, miközben a szomszédos államokból a behozatal lehetősége minimálisra zsugorodott. A helyzetet pedig súlyosbította, hogy a mintegy 1000 MW szélerőművi kapacitás sem állt rendelkezésre, mert a forróságban alig fújt a szél.
Az eset újfent rávilágított arra, hogy a felelős energiapolitikai döntések meghozatala szakmai kérdés, amit nem jó más érdekektől vezérelt szervezetekre bízni. Szerencsére az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi céldátuma kapcsán egyre több európai országban ismerik fel, hogy az atomenergiát nem lehet nélkülözni.
A német bürokratikus szörny
Az atomellenes hangulat újabban fordulni látszik Németországban is. A földi klímáért felelősséget érző környezetvédők és tudósok országszerte a klímabarát nukleáris erőművek rendszerben tartása mellett demonstrálnak. Az atomerőművek előtt szeptember elején kezdődtek meg az első tüntetések. A világ hatodik legnagyobb légkörszennyező országa eddig az időjárásfüggő megújulók nagymértékű rendszerbe állításával próbált megfelelni a radikális környezetvédők elvárásainak, mindezt részben a lakossági fogyasztók, részben az uniós adófizetők kontójára, ám a két év múlva esedékes atomstop várható következményei már most is nagyon súlyosak. Elbukott a klímavédelmi cél, még mindig nagyon magas a fosszilis hordozók részaránya, ellátásbiztonsági veszélyek jelentek meg, és közel 120 Ft/kWh háztartási villamosenergia-ár jellemzi a német energiapolitikát.
A megújuló energiaforrások irdatlan támogatási rendszere az elmúlt években igazi bürokratikus szörnnyé fejlődött. Ezért volt szükség immár kormányzati beavatkozásra az áramárak további növekedésének megakadályozása érdekében. A német költségvetés a következő két évben 11 milliárd eurót (3950 milliárd forintot) kíván a megújulók támogatását szolgáló EEG-kassza (EEG: a megújulókról szóló törvény – a szerk.) hiányának pótlására fordítani. Enélkül jövőre a háztartási villamosenergia-árak közel 10 százalékkal növekedtek volna. A segítségre nagy szükség is lesz, hiszen ha megnézzük az idei évet, akkor azt láthatjuk, hogy az EEG-kasszából januártól szeptember végéig csaknem 24,5 milliárd eurót fizettek ki – igencsak erőteljes ugrás az előző három év hasonló időszakához képest, amikor „csak” 21,3 milliárd euró volt ez az érték. Ennek megfelelően a kassza hiánya már szeptemberben 4,1 milliárd euróra rúgott. Nem hiába érzik sokan úgy, hogy a német megújulók támogatásával egy nagy és sötét feneketlen kútba ömlik a pénz.
Új atomerőművek Európában
Franciaországban a világon a legnagyobb az atomenergia részaránya, közel 71 százalék. Azzal, hogy „stabil villamos energiát kínál megfizethető áron”, az atomenergia hozzájárul a francia ipar versenyképességéhez és a lakosság kiszámítható áron történő, stabil áramellátásához. Mindezek mellett a klímavédelmi célok érdekében is szükség van új blokkok építésére, ezért a franciák hat új atomerőművi egységet terveznek.
Hollandia is hasonló józansággal tekint az atomenergetikára. Egy Hágában nemrég bemutatott szakmai tanulmány rávilágít: az atomerőmű a legolcsóbb lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésére, olcsóbb, mint a nap- és szélenergia, és a nagyon magas nukleáris biztonsági követelmények miatt ez a legbiztonságosabb módszer a fogyasztók stabil ellátására. A holland klímapolitikáért felelős miniszter, Eric Wiebes pedig nemrég a kis méretű moduláris reaktorok építéséről beszélt, amelyek tíz év alatt, 2030-ra termelésbe állíthatók. Oroszország úszó atomerőművén már működtet is ilyet, és hasonló technológiát fejlesztenek az amerikaiak és a franciák is, miközben a britek is gondolkoznak hasonló megoldásokban.
Szomszédunk, Románia szintén új atomerőművi blokkok építése mellett kívánja letenni a voksát. Október elején az Amerikai Egyesült Államokkal abban állapodtak meg, hogy az amerikaiak korszerűsíthetik a jelenleg is üzemelő cernavodai atomerőmű első blokkját, és a telephelyen megépíthetik a harmadik és negyedik Candu 6 típusú egységet is. Románia történetének legnagyobb ipari beruházásához amerikai pénzintézetek bevonásával kötnek legalább hétmilliárd dolláros hitelszerződést.
Bulgáriában a kormány zöld lámpát adott a kozloduji atomerőmű bővítéséről szóló tárgyalásoknak. A hírek szerint az új nukleáris kapacitás minden bizonnyal amerikai technológiával fog megvalósulni, olyan cégekkel együttműködve, amelyeknek tapasztalatuk van kis moduláris atomreaktorok építésében. Bulgária befektetőket keres a tízmilliárd eurós belenei atomerőművi projektre is.
Az Európai Unió második legnagyobb légszennyezője, Lengyelország is az atom felé fordult a szén helyett. Michał Kurtyka klímaügyi miniszter nemrég arról beszélt, hogy a tiszta energiára való átállás jegyében 2040-ig hat új atomerőművi blokkot építenek az országban. A terv részeként a szénerőművek arányát a villamosenergia-termelésben 2040-ig 11-28 közötti százalékra csökkentenék – tavaly ez 74 százalék volt.
Egyre több ország választja tehát az atomenergiát, amely a megújulókkal együtt megoldást jelent a légszennyezés csökkentésére és a klímaváltozás megfékezésére. Ott viszont, ahol túlzásba viszik a nap- és szélerőművek rendszerbe állítását, súlyos kihívásokkal és áramszünetekkel kénytelenek szembesülni. Elengedhetetlen, hogy az egészséges és optimális energiamixet reálisan, szakmai alapon határozzuk meg.
