Különleges korallzátonyt fedeztek fel
A korallzátonyok egy különleges fajtáját fedezték fel a Földközi-tengerben, Olaszország partjainál.A korallzátonyok egy különleges fajtáját fedezték fel a Földközi-tengerben, Olaszország partjainál.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Monopoli város közelében, 30-55 méter mélyen található a mintegy 2,5 kilométer hosszúságú korallzátony – közölte az Aldo Moro Bari Egyetem munkatársa, Giuseppe Corriero vezette kutatócsoport a Scientific Reports című szaklapban.
„A korallok nagyon elterjedtek a Földközi-tengerben, a 33 itt honos faj közül azonban nagyon kevés tartozik a zátonyképzők közé” – mondta Claudio Richter, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet munkatársa – aki nem vett részt a kutatásban – az eredményeket értékelve. Hozzátette: a tanulmányban bemutatott korallfajok széleskörű elterjedtsége ismert volt, azt azonban nem tudták, hogy háromdimenziós korallszerkezeteket tudnak képezni. Ebből a szempontból a felfedezés tudományos újdonság.
A zátonyképzés szempontjából legfontosabb fajok a nagy kehelykorallként ismert Phyllangia americana mouchezii, valamint a Polycyathus muellerae.
A korallzátonyok a tanulmány szerzői szerint a tenger legfontosabb, szilárd kőzetet képző elemei, egyben a biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű pontjai.
Nagyrészt az Indiai- és Csendes-óceán, valamint az Atlanti-óceán nyugati részének tápanyagban szegény területein fordulnak elő. A világ legnagyobb korallzátonya az Ausztráliától keletre található Nagy-korallzátony, amely több mint 2000 kilométer hosszan nyúlik el.
A kőkorallok azonban nemcsak a sekély trópusi vizekben képeznek nagy tömegű zátonyszerkezeteket, hanem nagyobb vízmélységben is. Harminc méteres mélységen túl is élnek kifejezetten a gyenge fényre specializált fajok, amelyek bámulatos alkalmazkodóképességgel veszik fel a napfény energiáját és még 130 méteres melységben is képesek a fotoszimbiózisra. A növekedés és zátonyképzés ezekben a mélységekben nagyon lassan történik – fejtették ki a kutatók.
A most felfedezett korallzátony is olyan régióban fekszik, ahova nagyon kevés napfény jut el. Színük Corriero szerint inkább fojtott, mint ragyogó. A narancstól a vörösön át az ibolyakékig terjed a skála – nyilatkozta a Gazzetta del Mezzogiorno című lapnak.
A tanulmány szerzői szerint valószínű, hogy hasonló korallszirtek találhatók a most vizsgált területtől 100 kilométerre délre is.
