Leginkább a gyógyítókban, legkevésbé az UFO-kban és a szellemekben hiszünk

A köznyelvben ezoterikusnak nevezzük mindazokat a tanokat, hiteket, meggyőződéseket, amelyek a tudományos világképen, a racionálisan megmagyarázhatón túlmutatnak, illetve a – szó görög eredetijének megfelelve – az élet nagy kérdéseire „belül” keresik a választ. Ezoterikus az a tudás, amely a beavatottak, a megvilágosodottak birtokában van, és gyakorta szemben megy a hétköznapi tudomány, vagy a nagy világvallások kánonjával.

Az ezotéria hét különböző formájának elfogadottsága az ötfokú skálán – a gyógyítók kivételével, mely 3-as értéket kapott, illetve az emberek kétötöde inkább elfogadja létezésüket – a lehetséges középérték alatt van. Kisebb mértékben hisznek az emberek a sorsszerűségben (2,8), s az erre épülő szolgáltatásokban – jósok és horoszkópok (2,7 és 2,6), illetve a halálon túli éltben (2,5). Ennél is kevesebben vélik úgy, hogy léteznének UFO-k és szellemek (2,2 és 2,1).

A demográfiai jellemzők alapján, egyetlen dimenzióban, a nemek között tapasztalható erős eltérés abban, hogy valaki hisz-e vagy sem az ezotériában (kivétel ez alól az UFO-jelenségekkel szembeni hit). Az ezotériában leginkább a nők hisznek. A kutatók azt várták, hogy a kor növekedésével (a hagyományok, a halál közeledése) nő az ezotéria iránti érzékenység. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a korcsoportok között nincs nagy eltérés az ezotéria iránti fogékonyságban, s ami kis eltérés tapasztalható az inkább azt sejteti, hogy a fiatalabb korcsoportok hajlamosabbak az ezotéria befogadására. Az iskolai végzettség, amelyről tudjuk, hogy általában befolyásolja a világnézet alakulását, csak négy ezotéria fajta esetében hat erősen, s a hatás ezekben az esetekben sem azonos irányú. Míg a sorsba, s a jövendőmondásba vetett hit csökken az iskolai végzettség növekedésével, addig a halál utáni élet és az UFO-k esetében a közepes szintű iskolázottság (nyilván a nők magas arányával összefüggésben) hajlamosít az ezotériára.

A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze – a kialakulatlan vélemény (akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon) növeli az ezotériára való hajlamot. Ez azt is jelentheti, hogy a határozott vélemény, a szilárd nézetrendszer, kiforrott világnézet csökkenti a nyitottságot a megmagyarázhatatlan jelenségek felé.

A sors erejébe, illetve a jövendőmondásba vetett hit az átlagosnál erősebben van jelen a mintába került kisszámú cigány kisebbségre (3,2 és 3,3 átlagpont), illetve azokra, akik szerint a jövőben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg (3-3 átlagpont).

Az, hogy az ezotéria elfogadása egyfajta világnézet sejteti az a tény, hogy a hét ezotéria típus elfogadása közötti korreláció erős (0,4 feletti, de egyes esetekben 0,7 körüli – ti. a legmagasabb érték az 1-es).

Az ezotéria a lakosság mindennapjainak nem része. A megkérdezettek negyedével (24%) már történt sorszerű esemény, ötöde (20%) figyeli a horoszkóp alakulását, hetede (14%) járt már jósnál, illetve gyógyítónál, s egy kis csoport (4%, illetve 2%) találkozott már szellemmel vagy földönkívülivel – vagy viccelődik a kérdezővel. Jósnál a nők 22%-a, a férfiak csupán 5%-a fordult már meg, s hogy ez a gyakorlat nem az idősekre jellemző, az (is) utal, hogy a jövendőmondót valaha látottak aránya a GYES-en lévők körében 23%. Két sors-érte csoport van, kik számára a csapás, s egy, akiknél a szerencse esélye nagyobb az átlagosnál: a cigányok és az ötvenes években születettek körében a csapás aránya (51%, illetve 44%), a hetvenes években születettek körében azok aránya, akiknek a sors szerencsét hozott (41%).

Bár az ókorban nemcsak az emberek mindennapjait határozta meg a természetfeletti közelsége, hanem az államvallások világnézetét is, a kereszténység terjedése a középkorra háttérbe szorította az ezoterikus és spirituális tanok gyakorlását. A középkor bigott vallásossága legmarkánsabban a boszorkányüldözésben testesült meg. VII. Ince pápa 1484-es bullája nyomán az egyházi inkvizítorok teljes jogot kaptak, hogy az iratban felsorolt tevékenységek űzőit (jövendőmondók, varázslók, gyógyítók, rontáshozók stb.) üldözzék, a papok a szószékről figyelmeztessék a népet az üzelmeik veszélyeire. Malleus Maleficearum (Boszorkányok pörölye, mellyel minden boszorkány és az ő eretnekségük igen hathatósan eltiporható) című nem hivatalos kiáltvány hatására megkezdődött a boszorkányok üldözése, megbélyegzése, kivégzése, bebörtönzése, amely becslések szerint akár 9 millió ember halálát is követelhette.

A korszerű spiritizmus első teoretikusának Emmanuel Swedenborgot tartják, aki a 17-18. század fordulóján fejtette ki a tevékenységét. A szélesebb nyilvánosság 1849-et követően John D. Fox metodista lelkész tevékenysége nyomán nyerhetett először betekintést a szellemvilágba. A lelkész és lányai különös kopogásra lettek figyelmesek a házban, majd kiderítették, hogy ott korábban gyilkosság történt. Később nyilvános előadásokat szerveztek, mozgalom formálódott köréjük, és 1855-ben a 28 millió amerikaiból 1 millió gondolta, hogy kapcsolatba lehet lépni a szellemekkel.

Magyarországon Dr. Grünhut Adolf abaújszántói orvos és spiritiszta ügyködése nyomán alakult meg a Budapesti Szellem-búvárok Egylete 1871-ben, belügyminisztériumi bejegyzéssel, amely mindmáig a legnagyobb hatású tevékenységet fejtette ki a hazai szellemtudomány terén. A hamarosan több száz tagot számláló csoportot azonban többen megrágalmazták, így sajtóperben kellett igazukat bizonyítaniuk.

Arról történészi-eszmetörténeti vita folyik, hogy például a náci Németország politikai vezetését mennyire befolyásolta az asztrológia, teozófia, keleti misztika, rituális mágia, az újpogányság, vagy az okkultizmus. Hitlerről mindenesetre köztudott, hogy fontos döntések előtt kikérte mágusok, jósok tanácsát. Hatalmas állampárti intézményrendszere volt a Harmadik Birodalomban az ezotériának: egyedül a Német Örökség Szellemtörténeti Társaság kutatásaira 1935 és 1944 között többet költöttek, mint az USA az atombomba kifejlesztésére ugyanabban az időben.

A 20. század második fele alapvető változást hozott az ezoterikus tanok és vélekedések terjedésében. Míg korábban a spiritualizmus szűk csoportok által ápolt tudást takart, addig az 1960-as években indult New Age mozgalom – ide sorolható a reikitől a természetgyógyászaton át az agykontrollig szinte minden ma ismert ezoterikus iskola – képében tömegméretűvé növekedett, az ezotériát gazdasági csúcsához segítve. Igaz, már egy 1859-es keltezésű New York Times cikk is arra figyelmeztet, hogy bizony komoly üzleti megfontolások húzódnak meg a médiumok és egyéb spiritiszták tevékenysége mögött: számos olyan esetről rántotta le a leplet, amely során médiumok gyanútlan, naiv emberektől csaltak ki pénzt.

Arról még óvatos becslést sem találtak, hogy világszerte hány millióan élhetnek a természetfölöttivel ápolt kapcsolatból. A gazdasági válság mindenesetre jót tett az iparnak: az Amerikai Médiumok Szövetségének tavalyi közlése szerint a krízis hatására tagságuk 99%-a számolt be klientúrája növekedéséről. Brit lapok szerint az ottani spirituális ipar 2009-re 40 millió fontos üzletággá nőtte ki magát. Igaz Angliában különösen a fiatalok körében zajlik spirituális forradalom: míg a szemlélet korábban az 50 feletti, özvegy nők privilégiuma volt, megszaporodtak az olyan 20-30 évesek, aki a gyakorlatban, kapcsolat- vagy karrierépítésre szeretnék használni az auralátást, a látnoki vagy jóstehetségüket, és ezért költséges tanfolyamokon is részt vesznek. Ezzel párhuzamosan világméretű jelenség, hogy a nagy egyházak veszítenek vonzerejükből: az Egyesült Államokban 18 év alatt szinte duplájára (8%-ról 15%-ra) nőtt a vallástalanok aránya, míg az amerikaiak egynegyede tartja magát „spirituálisnak”, de nem vallásosnak. A könyvpiacot is alaposan átrajzolta a „könnyű okkultizmus” vagy az ezotéria iránti rajongás. Nemcsak a hazai internetes könyváruházakban találunk közel félezer tételt a témában. Dan Brown Da Vinci kódja közel 80 millió példányban kelt el világszerte, Paolo Coelho nemcsak hazájában, Brazíliában bestseller – ahol egyébként a lakosság közel nyolcada él meg intenzív kapcsolatot a szellemvilággal – hanem 59 országban 60 milliós eladást produkált. Nemcsak a hirdetési felületeket árasztják el a különféle vámpírmítoszokat feldolgozó könyvek, de a boltok polcairól is jól fogynak. Stephane Meyer, a Twilight-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai író: 2009 első negyedévében 5 könyve volt a top 20-ban, forgalma a piac 16%-át fedte le.

Természetesen az új médiában, interneten találhatjuk meg a legtöbb információt az ezoterikáról (itt is különösen a női célcsoport érzékeny a témára: egy 2009-ben végzett kutatás szerint az internetező nők negyede aktívan keresi az ilyen cikkeket). Az internetes keresők statisztikái az élbolyban jegyzik a téma domináns kifejezéseit: egyes keresőszó kimutatások szerint a legnépszerűbb „szex” keresések számának negyedével egyenlő például az „asztrológia” keresés, de horoszkópra közel annyian keresnek, mint pornográfiára.

www.tarki.hu

www.imagefactory.hu

* * *

Teljesen egyetért az alábbiakkal:

Létezik földönkívüli civilizáció: 16%

Bizonyos halottak szellemként továbbélnek a Földön: 16%

A fizikai halál után is van élet: 25%

A horoszkópunk kihat a természetünkre és mindennapjainkra: 25%

Vannak, akik meg tudják jósolni a jövőt: 31%

Előre meg van írva a sorsunk: 31%

Élnek született gyógyítók: 40%

Mennyire hisz az alábbiakban? – Nemek szerint

(teljes mértékben hisz benne = 5, egyáltalán nem hisz benne = 1)

Mennyire hisz az alábbiakban? – Választási hajlandóság szerint

(teljes mértékben hisz benne = 5, egyáltalán nem hisz benne = 1)