Lengyel és osztrák író kapta a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat

A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

A 76 éves Peter Handkét, a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabbnak tartott szerzőjét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

Olga Tokarczuk a közép-európai irodalom elismerésének nevezte a Svéd Akadémia döntését.

Míg Peter Handke otthonában fogadta a hírt, a lengyel írónő útközben: éppen Németországban tartózkodik felolvasókörúton és le kellett húzódnia kocsijával az út szélére – közölte Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Anders Olsson, a Nobel-bizottság egyik tagja azt mondta, hogy Handke szinte szóhoz sem jutott a telefonban, annyira meghatotta a díj.

Tokarczuk a Gazeta Wyborcza lengyel napilapnak elmondta, különösen örül annak, hogy az általa nagyra becsült Peter Handkével egyszerre kaphatja meg a kitüntetést.

„A könyveim nagyon erősen helyhez kötöttek, mert cselekményük kis lengyel településeken zajlik és a világnak ezekről a kis darabjairól szól, ami a miénk. De egyetemes történetekként is olvashatjuk őket, melyek a világon minden embernek fontosak” – magyarázta a TVN24 lengyel tévécsatorna adásában.

„Hiszek a regényben, azt gondolom, a kommunikáció valami rendkívüli, mélységeket feltáró módja túl határokon, nyelveken, kultúrákon, ami az emberek alapvető hasonlóságára utal és empátiára tanít. Boldog vagyok, hogy idén a regényt ismerték el” – tette hozzá.

Andrzej Duda lengyel elnök szerint Olga Tokarczuk irodalmi Nobel-díja a lengyel irodalom nagy napját jelenti. Twitter-bejegyzésében felidézte: Tokarczuk a második lengyel női irodalmi Nobel-díjas az 1996-ban kitüntetett Wislawa Szymborska után.

Piotr Glinski lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes szerint a díjazás arról tanúskodik, hogy a lengyel kultúrát világszerte elismerik. Glinski Twitter- bejegyzésében emlékeztetett: Tokarczuk tavaly a brit Nemzetközi Man Booker-díjat is elnyerte.

Mihályi Zsuzsa, a lengyel szerző műveinek egyik magyar fordítója az MTI-nek elmondta, Olga Tokarczuk visszahozta a hagyományos történetmesélést a lengyel irodalomba.

Tokarczuk pszichológusként indult, az 1990-es évek elején kezdett irodalommal foglalkozni, első regénye magyar nyelven Az Őskönyv nyomában címmel jelent meg 2000-ben. Hazájában rettentően népszerű, de az európai irodalomban is régóta jelen van; magyarul megjelent művei eddig nem kaptak túl nagy kritikai nyilvánosságot – jegyezte meg.

Az 1990-es évek lengyel irodalmára a töredékes, énközpontú vagy lírai irodalmi formák voltak jellemzők. Tokarczuk viszont már az első regényében visszahozta a történetmesélést, a hagyományos elbeszélési módot – hangsúlyozta.

Mihályi Zsuzsa kiemelte: Olga Tokarczuk gyakran visz fantasztikumot az írásaiba, szeret átlépni a valóságon, a halál és élet, férfi és nő, ember és állat között húzódó határokon.

Regényei nemcsak a lengyel, de az egész közép-európai irodalom legnemesebb hagyományait ültették át a XXI. század irodalmi nyelvére. Világa egyszerre spirituális és anyagi, történetmesélése sodró lendületű és krimiszerű izgalmakkal gazdagon átszőtt – közölte az MTI megkeresésére a L’Harmattan Kiadó, amely eddig két regényt (Valahol Európában, Nappali ház, éjjeli ház) jelentetett meg az írónőtől. A szerző legújabb kötete, a Hajtsd ekédet a holtak csontjain át, amelyet 2018-ban már Man Booker-díjjal jutalmaztak, novemberben jelenik meg magyarul a L’Harmattannál.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő hangsúlyozta: az irodalmi Nobel-díj odaítélése Peter Handke számára „sikeres, boldog nap az osztrák irodalom, de az egész irodalom számára is”. Handke „megvilágítja a létezés köztes tereit, óvatos pillantást vet alakjainak érzéseire és gondolataira is. Mindezt olyan egyedi stílusban, ami minket, olvasókat is részesévé tesz az ő világának” – vélekedett.

Brigitte Bierlein ügyvezető kancellár, valamint Alexander Schallenberg kulturális ügyekért felelős miniszter szerint Peter Handke olvasók nemzedékeit érintette meg, ezért a neki ítélt Nobel-díj méltó elismerés egy kivételes írói tehetség számára.

Balogh F. András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Német Nyelvű Irodalmak Tanszékének vezetője az MTI-nek elmondta: Peter Handke az osztrák lelkiismeret egyik írója. 

Mint kiemelte, Handke ellentmondásos, de nagyon termékeny szerző, a „hazaellenes irodalom” (Anti-Heimat-Literatur) egyik képviselője. A II. világháború után megjelent irodalmi irányzat alapállása, hogy a haza fogalmát a nácizmus teljesen eltorzította.

Mint hangsúlyozta: kisebb csoda, hogy Handke Nobel-díjat kapott, hiszen az elmúlt évtizedekben számos konfliktusba keveredett, és eléggé elszigetelődött az irodalmi életben. Édesanyja anyanyelve a szlovén volt, ezért mély szimpátiával viszonyul a délkeleti szláv népekhez. A délszláv konfliktusban a szerbek oldalára állt, amit nagyon zokon vett tőle a német nyelvű irodalmi élet. Ez után egyfajta önkéntes száműzetésbe vonult Franciaországba – mondta el Balogh F. András.

Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is.

A díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.