Leningrád II. testközelben
Szeptember elején rendezték meg Oroszországban a Roszatom nemzetközi horgászversenyét a Leningrádi Atomerőmű tőszomszédságában, a Finn-öböl vizén. A tíz országból érkezett 26 fős mezőnyben a magyar csapat szép sikert ért el, megszerezve az előkelő negyedik helyet. Szakértőként, magyar szemmel azért is volt különösen érdekes az esemény, mert ennek apropóján immár működés közben lehetett látni a 2018-ban, illetve 2021-ben kereskedelmi üzembe állított, a világon ma a legkorszerűbbnek számító VVER–1200 típusú blokkokat, amelyek a Paks II. Atomerőmű első számú referenciájaként szolgálnak.
Budapestről Szentpétervárra eljutni az orosz–ukrán háború árnyékában már önmagában is kaland. Ugyanis a Brüsszel által kivetett szankciók miatt a repülőút csak isztambuli átszállással volt lehetséges, Isztambulból Szentpétervárra haladva pedig még egyszer átrepülhettünk Budapest fölött – a korábbi 1600 kilométeres távolság közel dupláját megtéve…
Aktív és passzív biztonság
Korábban már többször jártam a Leningrádi Atomerőműben, ám akkor még csak épültek, illetve próbaüzemben működtek a blokkok, amelyek ma már 2400 megawatt villamos teljesítményt képviselnek. A látogatás során Vlagyimir Pereguda, a Leningrádi Atomerőmű igazgatója ismertette a két blokk építésének főbb állomásait és azok főbb jellemzőit is. Elmondta, hogy az orosz VVER–1200 típusú blokk, amelyekből kettő Novovoronyezsben, kettő itt, egy pedig Fehéroroszországban üzemel, ma a világ legbiztonságosabb típusa, amit korábban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is elismert.
A VVER–1200 típusú blokk egy olyan nyomott vizes egység, amely a biztonság maximalizálása érdekében együtt optimalizálja a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Mindezek mellett ott van még a zónaolvadék-csapda, amely a biztonság ilyen szintje mellett feleslegesnek is tűnhet, de az atomenergetikában biztonságból soha nem lehet elég. Ezért építi be a Roszatom minden új atomerőműbe szériatartozékként a reaktortartály alá a hatalmas, üstre emlékeztető szerkezetet, amely képes a megolvadt zóna felfogására, megszilárdítására és biztonságos hűtésére. Az új blokktípus a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú hermetikus borítás védi a külső hatásoktól. A biztonság maximalizálását szolgálja az is, hogy külföldi állampolgárként kifejezetten nehéz volt megszerezni a szükséges engedélyeket és bejutni az atomerőműbe.
Az eddigi üzemeltetési tapasztalatokra is kíváncsi voltam, amikről az üzemeltető orosz kollégák nagyon elégedetten nyilatkoztak. A paksi beruházás kapcsán elmondták: a leningrádi blokkok beruházásán dolgozó vagy üzemeltetésében részt vevő szakemberek egy része ma már más orosz tervezésű atomerőmű beruházásán kamatoztatja eddig megszerzett tudását, vagyis Magyarország számíthat tapasztalataikra. Továbbá itt fogják majd kiképezni az egyes szakterületek instruktorait, akik magyar kollégáiknak megtanítják a VVER–1200 típusú egységek üzemeltetési ismereteit.
Atomváros a természetben
Ettől függetlenül nincs két egyforma blokk a világon, még ha a technológia azonos is. Így van ez a Leningrád II. és a Paks II. esetében is. Közös viszont bennük, hogy a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítése és az eredeti elképzelések szerint Paks II. is az áramtermelő kapacitás fenntartását szolgálják. Az előbbihez tartozó blokkok kereskedelmi üzembe állásával lekapcsoltak a négyből két RBMK–1000 típusú egységet, amelyek a hetvenes évek óta üzemeltek. A Leningrád II. telephelyén már elkezdődött a tereprendezés a két újabb VVER–1200 típusú blokkhoz, amelyek 2032-ig állhatnak kereskedelmi üzembe, végleg nyugdíjazva a csatorna típusú, grafitmoderátoros forralóvizes blokkokat.
Ha az új blokkokra pillantunk, a leningrádi és a paksi létesítmény között az a legszembeötlőbb különbség, hogy a Finn-öböl partján hűtőtornyok sorakoznak, amelyekből a kiáramló vízgőz felhővé áll össze. A II-es blokkhoz tartozó 167 méter magas hűtőtornyot közelről is megnéztük. Pakson a Duna vizével a hűtés biztonságosan megoldható, ezért nincs szükség az ég felé törő gigantikus építményekre. Ugyanakkor az orosz tervezők Pakson a legforróbb nyári napokra is gondoltak, amikor korlátozott lehet a Dunába visszavezetett hűtővíz mennyisége, hogy ekkor se legyen szükség az atomerőmű visszaterhelésére. Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére kiegészítő csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába engedés előtt.
Az erőműben tett látogatás után másnapján tartották a horgászversenyt, amelyen Magyarországot Kern Ferenc, a Paksi Atomerőmű gépésze és unokatestvére, Kern László képviselte Kápolnásnyékről – szép sikerrel. Tizenkilenc sügért fogtak, amivel a negyedik helyen végeztek a mezőnyben. Vagyim Tyitov, a Roszatom külföldi képviseletét ellátó Rusatom International Network elnöke a rendezvényen hangsúlyozta, a verseny lehetőséget biztosított annak bemutatására, hogy az atomenergia mennyire tiszta energiaforrás, és hogy a közel fél évszázada üzemelő atomerőmű közvetlen szomszédságában milyen érintetlen az élővilág.
Szosznovij Borban valóban kellemes környezetben élnek az erőmű dolgozói. A jövőre 50 éves városban a lakóházakat hatalmas fenyők és nyírfák veszik körbe, a tiszta levegőt pedig szinte harapni lehet. A vízről nézve a part csupa erdő. Pedig a városnak közel 70 ezer lakója van, amelyből 26 ezer az atomerőműben, illetve más, az orosz Roszatomhoz tartozó cégnél, kutatóintézetnél dolgozik.
Amint arról Mihail Voronkov, a város polgármestere beszámolt, az atomerőműből származó adóbevételek, illetve az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszatom-leányvállalat, a Roszenyergoatom jóvoltából jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg. Sportpályák sokasága mellett egy pihenőpark is létesült, és igazi különlegesség az Andersenográd, a nagy dán meseíró figuráit felvonultató, egykori lovagvárat mintázó mesepark. A város kedvező feltételeket kínál az atomerő dolgozóinak, a jó fizetés mellett lakással várják a fiatalokat. A közterek valóban tiszták és rendezettek, sokan sportolnak, és rengeteg a kisgyerek. Az üzletekben a nyugati szankciók ellenére árubőség és jelentős választék van – mindez jórészt a magyarországinál alacsonyabb árszínvonalon. Igaz, a brüsszeli szankciók miatt nyugati bankkártyákkal egyáltalán nem lehet fizetni, csak rubellel.
Indul a tényleges beruházás
2022. augusztus 25-én történelmi jelentőségű döntés született, hiszen az Országos Atomenergia Hivatal megadta a Paks II. projekt részére a létesítési engedélyt. Vagyis végleg eldőlt, hogy a paksi telephelyen a világ legbiztonságosabb, orosz VVER–1200 típusú blokkjai fognak megépülni és legalább 60 éven keresztül üzemelni. Az Európai Unióban ez az első olyan létesítési engedély, amely ilyen típusú blokkok építésére vonatkozik. A folyamat látványos elemeként augusztus végén a paksi telephelyen már elkezdődött az öt méter mélységig terjedő talajkiemelés. Időközben már építési engedélyt kapott az 5. blokki reaktorépület és a nukleáris sziget hat épülete is. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdődött a nagyberendezések gyártása is. Újabb fontos lépésként, október elején Oroszországban már az atomerőművek lelkeként is emlegetett reaktortartályok gyártása is elindult.
Várhatóan 2023 őszén pedig, az első adag beton kiöntésével ténylegesen kezdetét veheti az évszázad legnagyobb magyar beruházása, amely századunk végéig télen-nyáron és éjjel-nappal nagy mennyiségű klímabarát és megfizethető villamos energiát fog biztosítani Magyarországnak.
