Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek mellett a rosszindulatú daganatok szerepelnek a leggyakoribb halálokok között. A gyógyulás esélye mindkét esetben annál nagyobb, minél korábban fedezik fel a kór kezdetét. Természetesen a megelőzés is sokat segít, de vannak okok, öröklött hajlamok, környezeti ártalmak, egészségtelen életmód, stresszes élet, amelyek megkönnyítik a betegség kifejlődését. Ilyen esetben a legfontosabb a jó diagnózis, mert így azonnal elkezdhető akár a személyre szóló terápia is. A tünetek és a vizsgálati eredmények alapján egy jól képzett orvos viszonylag egyszerűen azonosít egy betegséget, de mivel nincs két egyforma ember, a gyógyulás is különböző módon és ideig zajlik le. A klinikai orvoslás igyekszik minél gyorsabban átültetni a gyakorlatba az orvostudomány legfrissebb eredményeit, és megpróbálja hasznosítani évezredek tapasztalatait is. Ezek együtt sem jelenthetnek biztos sikert, ha a kúra nem egyéni, és ha nem alkalmazkodik a lehető legjobban a beteg körülményeihez.

A rákbetegség gyógyítása meghatározott protokoll szerint történik, amelyben benne van a sebészi beavatkozás (ha kell), a kemoterápia és a sugárkezelés. A sebészeti beavatkozás, ahol erre mód van, mindig magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a rosszindulatú szövetburjánzást képesek leválasztani a beteg szervezetről. Egy magyar vegyész, dr. Takáts Zoltán találmánya forradalmian új lehetőséget vezetett be a ráksebészetbe. Az intelligens eszköz operáció közben folyamatosan információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről, illetve arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket vagy sem. Az új műszer lényegesen felgyorsíthatja a szövetek elemzését, csökkentheti a ráksebészeti és szövettani vizsgálat időtartamát, ugyanakkor megnöveli annak pontosságát.

A módszert még csak egereken próbálták ki sikerrel, máris nagy iránta a nemzetközi érdeklődés: A Harvard Egyetem orvosi kara együttműködést javasolt az eszköz tesztelésére és piaci hasznosításában való részvételre.

A műtét során az orvos nemcsak a látható rákos szövetet távolítja el, hanem azzal együtt a környező ép szövetből is kivág. Gyakran előfordul ugyanis, hogy szabad szemmel még nem látható mennyiségben már ott is jelen vannak daganatsejtek, amelyek egy esetleges későbbi kiújulás forrását képezhetik. Műtét közben is gyakran megvizsgálják a kimetszett szövet széleit, és ha ott rákos sejteket találnak, akkor a sebész nagyobb szövetdarabot távolít el.

A sebészkéshez csatlakozó eszköz egy ionizáló berendezés és egy összekötő csőrendszer segítségével folyamatosan mintát küld egy másik műszerbe (ez egy tömegspektrométer), amely másodperceken belül jelzi a műtétet végző orvosnak, hogy a megvágott szövet tartalmaz-e rákos sejtet. Takáts doktor szerint az eszköz nem helyettesíti a teljes szövettani vizsgálatot, arra viszont alkalmas, hogy időveszteség nélkül, azonnal segítse a sebész munkáját, és minimálisra csökkentse az eltávolítandónak vélt, de egészséges szövet mennyiségét. Ez pedig egyáltalán nem mellékes egyetlen esetben sem, de különösen mellműtéteknél javíthat sokat a későbbi életminőségen is. Daganatos betegségekben a sebészi beavatkozások napjainkban sokkal biztonságosabbak, mint egy-két évtizeddel ezelőtt.

Ez több tényezőnek köszönhető: antibiotikumok széles skálájával megakadályozhatók a fertőzések, vérkészítményekkel meggyorsítják a beteg talpra állítását, és biztonságosabb az érzéstelenítés és az altatás is, így időigényesebb, nagyobb területre kiterjedő beavatkozások is elvégezhetők.

A sebészi beavatkozásnak akkor is van szerepe, ha a daganat jóval túlterjedt a rák kiindulási helyén. Műtéttel így is csökkenthető a rákos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága, előrehaladott stádiumban pedig a tehermentesítő műtétnek is nagy szerepe van. Még gyógyíthatatlannak ítélt rákos betegeknél is végeznek műtétet (palliatív sebészeti beavatkozás), csökkentve ezzel a beteg szenvedését.

A rosszindulatú daganatos betegségek közül meglehetősen gyakori a vastagbélrák, különösen férfiak körében. Diagnosztizálása nehéz, mert korai stádiumban nem okoz látványos tüneteket, így a ráknál oly fontos időtényező szenvedhet csorbát. Dr. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház főorvosa elsőként alkalmazott Magyarországon endoszkópiás kapszulát vastagbélvizsgálatra: a páciens egy pár centis jeladót és kamerát tartalmazó kapszulát nyel le, ami egy idő után működésbe lép, és fotókat küld a bélrendszerről. Az egyszer használatos eszköz 10 óra múlva távozik a szervezetből, s érzékenysége alig kisebb, mint a kolonoszkópiás vizsgálaté. Az eddigi adatok alapján ha valakinél egyszer negatív eredménnyel történik meg ez a vizsgálat, akkor az illetőnek 5 évig nem kell újabb vastagbélszűrő vizsgálaton részt vennie. Amennyiben pozitív a szűrés eredménye, akkor teljes körű kivizsgálásra és endoterápiára vagy sebészeti beavatkozásra van szükség. A nagyjából 150 ezer forintba kerülő beavatkozást az OEP egyelőre nem finanszírozza, de alapítványi segítséggel a költségek a felére, mintegy hetvenötezer forintra csökkenthetők. Emellett a vizsgálat szövődmény- és fájdalommentes.

A módszer azonban hiába jó, a közeljövőben bizonyosan nem válik rutinná, elsősorban anyagi okokból. Jelenleg világszinten is csupán klinikai próbák zajlanak, eddig mindössze háromszáz vizsgálatot végeztek: Hollandiában, Franciaországban és Izraelben. Mivel azonban ezt a területet intenzíven kutatják, a módszer olcsóbbá válásával már számítani lehet arra, hogy a lakossági szűrések során is alkalmazhatóvá válik, s idővel kiválthatja a jelenleg alkalmazott vastagbéltükrözéses (kolonoszkópiás) eljárást. Nálunk azért lenne fontos a bevezetése, mert a vastagbélrák a második leggyakoribb daganatos halálok; évente mintegy ötezer embert veszít el így az ország és több mint nyolcezer-nyolcszáz új beteget ismernek fel.

Magyarországon nem azon kell töprengeni, hogy milyen módszert válasszanak a lakossági szűrésre, hiszen jelenleg csak méhnyakrákra és emlőrákra végeznek vizsgálatot; vastag- és végbélrákra egyelőre csak modellszűrések léteznek. Arról nem szólva, hogy 2008 első felére a vastagbélrák és a végbélrák szűrésére nem állt rendelkezésre kormányzati pénz. A hivatalos magyarázat szerint még ki kell értékelni a meglévő modellkísérleteket, illetve egy másik, sokakat érintő ráktípus, a szájüregi rákok szűrésére indítanak modellkísérletet.

Nemcsak új módszerek és műszerek bevezetése terén állnak élen a magyar orvosok, új, reményre feljogosító rákellenes szerek is készülnek. Már húsz éve annak, hogy egy magyar kutató előállt azzal az elmélettel, hogy nem az immunrendszer felelős a daganatsejtek elpusztításáért, hanem létezik egy passzív tumorellenes védelmi rendszer is. Szerinte bizonyos aminosavaknak, vitaminoknak, a sejtek anyagcseréjét irányító anyagoknak van főszerepe a tumor elleni védekezésben.

Kulcsár Gyula rákkutató biokémikus újragondolta a fentieket és ráébredt, hogy a rákellenes védelem külön dolgozik az immunrendszertől. Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek rákos sejtek, és mégsem betegszik meg mindenki, szerinte kell lenni egy védőmechanizmusnak az immunrendszertől függetlenül is. Mivel utóbbi a szervezet minden pontján hat, a keringési rendszerben kell keresni. Míg az egészséges sejtek a keringési rendszerből csak az életműködésükhöz szükséges mennyiségű anyagot veszik fel, a tumorsejtek korlátlanul halmozzák fel azokat. Ezzel a daganatellenes molekulák is nagyobb mennyiségben jutnak a ráksejtekbe, és elpusztítják azokat. Kulcsár Gyula úgy állította össze a vegyületeket, hogy azokat maguk a tumorsejtek „válogatták” ki. Ezek megfelelő keveréke a ráksejteket elpusztítja, az egészségeseket viszont nem károsítja. A Culevit néven ismert keverék étrend-kiegészítőként is fogyasztható a kialakult tumorok kezelésében, de megelőzésképpen is. A szer töményebb, infúzióként adagolható változata pedig kiválthatja a több száz tablettából álló kúrát.

(hankó)