Lenyűgöző felfedezés: minden másképp történt, mint ahogy eddig gondoltuk?

A közelmúltban egy amerikai kutatócsoport lenyűgöző felfedezést tett a Kelet-Afrikában található tanzániai Olduvai-szurdokban. A régészek huszonhét darab ősi csontszerszámot tártak fel, amelyek nagytestű emlősök, elefántok és vízilovak végtagcsontjaiból készültek körülbelül másfél millió évvel ezelőtt.

A régészek eddig még soha nem találtak ötszázezer évesnél régebbi csonteszköz-gyűjteményt.

Az Olduvai-szurdok az emberi evolúció fontos régészeti lelőhelye. Korábban is találtak itt kőeszközöket és más régészeti nyomokat, amelyek bemutatták a korai emberek életét és technológiai fejlődését. A csonteszközök mostani felfedezése tovább bővíti a területről és az eszközökről származó ismereteinket. A kutatók számára különösen meglepő volt, hogy ugyanabban a városban, egy adott geológiai rétegben bukkantak rá erre az ősi eszközgyűjteményre.

Technológiai áttörés

Miért fontos ez a felfedezés, ha mindössze arra derült fény, hogy az ősemberek már egymillió évvel korábban is alkalmaztak csonteszközöket, mint azt eddig gondoltuk? Hogyan írhatja át ez az időbeli különbség az emberi evolúciós fejlődés idővonalát?

Kutatók megállapították, hogy a csontszerszámok készítésének módszere meglepően hasonlított a korábbi kőszerszám-készítési technikákhoz. Dr. Renata F. Peters, a University College London régészeti tanszékének munkatársa, a tanulmány (Systematic bone tool production at 1.5 million years ago | Nature) egyik társszerzője így nyilatkozott:

– Különösen izgalmas volt, hogy ilyen korai időszakból származó csonteszközöket találtunk. Ez azt mutatja, hogy őseink képesek voltak technikákat és ismereteket átvinni egyik anyagról a másikra. Ez olyan összetett kognitív szintet jelent, amelyet eddig nem tapasztaltunk ilyen korai időkben.

A csonteszközök megmunkálása precizitást, kézügyességet és céltudatos technikát igényelt. A felfedezés tehát azt bizonyítja, hogy az ősemberek találékonysága és technikai készsége sokkal előrehaladottabb volt, mint azt eddig gondoltuk.

Dr. Ignacio de la Torre, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, már a másfél millió évvel ezelőtt élt ősemberek is képesek voltak adaptálni és új kontextusban alkalmazni a kőművességről szerzett tudásukat, ami a technikai innovációhoz való tudatos alkalmazkodásukat bizonyítja. Ez a fajta technológiai áttörés olyan kognitív összetettségre utal, amelyet eddig nem tulajdonítottak ilyen korai ősembernek.

Tudatos tervezés

A kutatók szerint az eszközök többsége elefántok és vízilovak végtagcsontjaiból készült. A végtagcsontok kiválasztása nem véletlenszerű volt. Ezek a csontok sűrűbbek és szilárdabbak, mint például a bordák vagy a koponyacsontok, tartósabb szerszámokat lehetett készíteni belőlük. Ez a fajta tudatos anyagválasztás azt jelzi, hogy az ősemberek már másfélmillió évvel ezelőtt képesek voltak felismerni az anyagok tulajdonságait. Ezek olyan kognitív képességek, amelyek az emberi evolúció egyik fontos mérföldkövét jelentik.

A felfedezés nemcsak az emberelődök eszközkészítési képességeiről árulkodik, hanem arról is, hogy ezek az ősi közösségek képesek voltak szervezett és célirányos munkát végezni. Ez a lelet egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az emberelődök már másfélmillió évvel ezelőtt képesek voltak központosítani szerszámgyártási tevékenységeiket. A csontszerszám-készítés tudatos és célirányos folyamat volt, az eszközöket egy meghatározott helyszínen állították elő. Az ősi közösségeken belül a munkamegosztás és tervezés már jóval korábban jelen volt, mint ahogy eddig feltételeztük.

Újragondolt evolúciós idővonal

Az emberi evolúció idővonalát mindig is a fontos technológiai áttörések határozták meg. Az emberi történelem, így a kőkorszak is különböző korszakokra osztható a technológiai fejlődés szerint. A legrégebbi az olduvai korszak (kb. 3-1,7 millió évvel ezelőtt), amelyet egyszerű, pattintott kőeszközök jellemeznek. Ezt követte az acheuli-korszak (kb. 1,7 millió-300 ezer évvel ezelőtt), ahol már megjelentek a fejlettebb, kétoldalúan megmunkált kőeszközök, mint például a kézi balták. A régészek leletei alapján eddig úgy gondoltuk, hogy a mesterségesen készített csonteszközök csak az acheuli-korszak végén, ötszázezer évvel ezelőtt jelentek meg. Az új felfedezés jelentőségét az adja, hogy újra kell gondolnunk az emberi technológiai fejlődés idővonalát, hiszen a csonteszközök már jóval korábban, az acheuli-korszak elején megjelentek, átmenetet képezve a két kor között.

A csonteszközök forradalmi újítást jelentettek, ez hasonlóan fontos technológiai áttörés volt az ősember számára, mint az ókorinak a kerék.

Csontkorszak

Az új kutatási eredmények arra ösztönözhetik a régészeket, hogy újravizsgálják a múltban gyűjtött leleteket. A világ múzeumaiban és régészeti gyűjteményeiben több tízezer csontmaradvány található, amelyek között valószínűleg jelentős számban lehetnek rosszul azonosított leletek. Elképzelhető, hogy olyan leletek, amelyeket állati maradványként tartanak számon, valójában eszközként szolgáltak.

Az újraértékelések talán nemcsak csontszerszámokat, hanem más, eddig nem azonosított technológiai innovációkat is feltárhatnak.

A tanzániai csontszerszám-lelet azt mutatja, hogy ezek az eszközök nem egyszeri, véletlenszerű előfordulások voltak és valószínűleg már régebbi korokban is léteztek csontszerszámok, amelyek különböző funkciókat töltöttek be az emberszabásúak életében.

Eddigi tudásunk szerint a kő volt az ősember elsődleges eszközanyaga, mivel ezekből találtak leleteket, legkorábban 3,3 millió évvel ezelőttről. Azonban míg a kőeszközök sokkal ellenállóbbak és több millió éven át fennmaradhatnak, a csontok érzékenyebbek a környezeti hatásokra és gyorsabban bomlanak le. A kutatók mostani sejtései szerint a csontszerszámok előfordulhattak már korábbi korszakokban is, csak eddig nem kerültek elő, vagy nem ismerték fel őket eszközként.

Lehet, hogy nem is a kővel kezdődött az emberiség történelme?