Magyar kutató nyert Wolf-díjat, amelyet a Nobel-díj előszobájaként emlegetnek
Wolf-díjat kapott Roska Botond magyar neurobiológus. Kutatásai fókuszában a látás helyreállítása áll – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Roska Botondnak a 2024. évi orvosi Wolf-díjat a vak emberek látásának ontogenetikai eszközökkel történő helyreállításában elért jelentős kutatási eredményei alapján ítélték oda. Az elismerést a tudományos közösségben a Nobel-díj előszobájaként szokták emlegetni, tekintettel arra, hogy számos Wolf-díjas kutató nyert később Nobel-díjat – emelik ki a közleményben.
Roska Botond jelenleg a svájci Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója, a magyarországi BrainVisionCenter (BVC) alapítója és kutatója. A BVC keretében végzett magyarországi kutatásaihoz a kormány 5,2 milliárd forintos támogatást biztosított 2022 és 2024 között. Magyarországon is évek óta aktív kutatómunkát végez – olvasható a közleményben.
Mint írják, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elismerését és gratulációját fejezte ki Roska Botondnak, hiszen a magyar innováció erősítéséhez és versenyképessé tételéhez elengedhetetlen a kiváló kutatók elhivatottsága és kemény munkája. „Ahhoz pedig, hogy a Roska Botondhoz hasonló, kiváló hazai és külföldi tehetségek kutatásaikat Magyarországon végezzék, a magyar kormány vonzó és stabil környezetet biztosít. Ezért jött létre a Kutatási Kiválósági Tanács által megújított Nemzeti Kutatási Kiválósági Program is, amely a kiváló hazai kutatók számára biztosít finanszírozást kutatásaik végzéséhez” – áll a közleményben.
A program az elmúlt évekhez képest az idén 40 százalékkal magasabb keretösszeggel indult el és jelentősen emelkedett a projektenként elnyerhető támogatási összeg is – hangsúlyozzák.
Mint kiemelik, az elmúlt években versenyképességi fordulat történt nemcsak a felsőoktatás, szakképzés, de az innováció területén is a Neumann János Programnak köszönhetően, amely összekapcsolja az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2010 óta csaknem megháromszorozódott a kormányzati kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, több mint kétszeresére nőtt a hazánkban dolgozó kutató-fejlesztők száma, és Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított a tavalyi eredményén a 2023. évi Európai Innovációs Eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett – írják, kiemelve, hogy Magyarország ezzel a korábbi feltörekvő innovátorok helyett immár az európai innovátorok csoportjába tartozik. „Célunk, hogy Magyarország Európa legjobb 10 innovátora között legyen 2030-ra” – áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményében.
