Magyar–lengyel történészkonferencia az MTA-n
Magyar–lengyel történészkonferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a Magyar Tudományos Akadémián a két ország kapcsolatairól a kezdetektől a jelenkorig.
Az eddigi legnagyobb ilyen rendezvény a kétoldalú kapcsolatok kutatásának jelenlegi állásáról igyekszik átfogó képet adni. A 48 előadó – felerészt lengyelek és magyarok – a téma avatott szakértői, a legkiválóbb magyar polonisták és lengyel hungarológusok.
A kapcsolatok hálójában című tanácskozást az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Jelenkortörténet témacsoportja, az Akadémia filozófiai és történettudományok osztálya és az MTA magyar-lengyel történész vegyesbizottsága szervezte a Waclaw Felczak Alapítvány anyagi támogatásával.
Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója megnyitó beszédében azt mondta: az idei esztendőre esik számos fontos történelmi esemény kerek évfordulója. Ezek között említette, hogy 80 éve érkezett Magyarországra a második világháború kitörése után százezernyi lengyel menekült és 30 éve történt mindkét országban a rendszerváltozás.
Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet, több, a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokról szóló könyv szerzője, jeles műfordító, hangsúlyozta, hogy a kétoldalú viszonyban még sok a feltáratlan terület, és nagyon sok értékes forrás maradt, amelyeket nem dolgoztak fel teljes alapossággal.
A téma iránt érdeklődők többi között olyan területeken mélyíthetik el ismereteiket, mint a magyar jelenlét Lengyelországban a 10-11. században a régészeti feltárások tükrében, az Árpád- és Piast-dinasztia genealógiai kapcsolatai, magyarországi diákok a krakkói egyetemen a középkorban, a tokaj-hegyaljai borok dél-lengyelországi exportja a 16-17. században vagy a mintegy 4 ezer lengyel önkéntes részvétele az 1848-49-es magyar szabadságharcban.
A jelenkorhoz közelebb eső témák között szerepel a lengyel-bolsevik háború idején, 1920-ban a lengyeleknek küldött magyar lőszerszállítmányok története, a közös lengyel-magyar határ létrejötte 1939-ben, a második világháborús lengyel menekülteknek létesített magyarországi lengyel iskolák és a balatonboglári lengyel gimnázium, a magyar-lengyel együttműködés a világháború alatt, a 70-80-as évek lengyel-magyar „gazdasági turizmusa”, ellenzék és ellenkultúra a magyar-lengyel kapcsolatokban és a nyugati magyar-lengyel emigráció együttműködése a kommunizmus időszakában.
A konferenciához kapcsolódóan szerdán délután egy „előrendezvényt” is tartottak a Francia Intézetben a francia, magyar és lengyel nemesi emigrációról a 18. századi Európában.
