Dr. Peták István
Hirdetés

– Az orvosoknak segítenek megtalálni a rákos betegeik számára a legmegfelelőbb, célzott gyógyszeres kezelést. Ez mit jelent?

– A daganatos sejtek valójában genetikailag hibás sejtek, amelyek az osztódás során véletlenül keletkeznek a testünkben, és szaporodásba kezdenek. Persze nem minden mutáció vezet daganat kifejlődéséhez, számos anomália ártalmatlan, vagy eleve a sejt pusztulását eredményezi. Közel hatszáz olyan gén van a huszonötezerből, amelynek az eltérése rákot okoz. Egy génben átlagosan tízezerféle mutáció lehet, tehát a hatszázféle rákgénnek összesen hatmillió változatával kell számolnunk, ami ijesztően nagy szám, de mégis véges, most már látjuk az utat, amin végig kell mennünk. A célzott gyógyszerek konkrétan azokat a sejteket pusztítják el, amelyeknek egy adott génhibájuk van. Tehát sokkal inkább csak a daganatos sejteket a testben, ezért általában kevesebb a mellékhatásuk, mint a kemoterápiának.

– De ez mit jelent: hatmillió gyógyszere lesz a ráknak, vagy hatszázféle?

– Valószínűleg hét-nyolcszáz elég lesz. Sok mutáció nincs jelentős hatással a gén működésére, illetve vannak gyakrabban előforduló változatok. Egy kifejlett daganatban már négy-ötféle mutáció is jelen van, hiszen a fokozott szaporodás további génhibákat eredményez. De szerencsére az esetek jelentős részében mégis elég egy célzott gyógyszer a sikeres kezeléshez. Ez egy kicsit arra hasonlít, mint amikor fel kell robbantani egy épületet. Nem kell mindenhová dinamitot rakni, a statikus tudja, hol van az a néhány pont, amelyekre hatva az egész összeomlik. A daganat is több lábon áll, és ezek egymással hálózatban vannak. A számítógép mindezt könnyebben le tudja modellezni, ezért fejlesztettünk rá mesterséges intelligenciát (MI). Eleinte a génhibák diagnosztizálása volt fontos a kutatásokban, aztán a gyógyszerek fejlesztése. Most azonban már a megfelelő gyógyszer kiválasztása a kulcskérdés, és ebben vagyunk mi jók. A világ nagy része a génhibákhoz egyesével igyekszik gyógyszereket rendelni, mi azért nyertük el ezt a díjat, mert rendszerben gondolkodunk, nagyjából három-négy évvel előrébb a többieknél.

Korábban írtuk

– Ezt úgy kell elképzelni, hogy a mesterséges intelligencia dönti el, kinek milyen gyógyszert érdemes adni?

– A gép soha nem fog egyedül dönteni, ez végső soron egy digitális eszköz az orvos számára. Egy speciális szakvéleményt ad, aztán ezt figyelembe vesszük a döntésünk során, de nem az a cél, hogy az orvost helyettesítse a gép. Csak az embernek van olyan elképesztően sokszínű, integratív gondolkodásmódja, amivel az összes szempontot figyelembe tudja venni. Az MI legyőzhet sakkban, egy másik szoftver hazaviheti a kocsimat, egy harmadik kitalálhatja, mire akarok rákeresni, de egyszerre több mindenre még felületesen sem képes egy gép. Az MI egy keskeny területen tud annyira elmélyülni, hogy az ember képességeit megnövelje. Mi a génhibák és a gyógyszerek közötti kapcsolatokról hoztunk létre benne nagyon mély tájékozottságot több ezer tudományos közlemény feldolgozásával. Most 26 ezer összefüggést ismer. Ennyi információt egy ember nyilván nem tud átnézni, csak hosszú idő alatt, a gépnek erre mindössze húsz ezredmásodpercre van szüksége. Egy adott beteg esetében ezeket átnézi, majd listáz egy hatvanoldalas jelentést több száz közleménnyel. Ezzel egyenlő esélyt is teremt a betegek számára, hiszen mindenki kezelésében fel lesz használva több ezer tudományos közlemény tudása. Ráadásul mostantól tanulni is fog az esetekből. Már jelenleg is használható döntéstámogató eszközként, és nagyon sok orvossal dolgoztunk együtt az elmúlt években a terápia megtervezésében, de egyelőre olyan, mint aki frissen diplomázott. Szüksége van visszajelzésre és tapasztalatokra, amikből tovább tanulhat.

– Jelenleg hány célzott gyógyszer van a világon?

– Több mint 130, ezek körülbelül ötven-száz génre hatnak a hatszázból, de még több száz van klinikai fejlesztés alatt. Nyilvánvalóan a leggyakrabban diagnosztizáltakra fejlesztik a gyógyszereket ki elsőként. Ha a háromszáz leggyakoribb génre lesz gyógyszerünk, akkor a betegek nyolcvan százalékát már célzottan fogjuk kezelni.

– Magyarországon mennyihez lehet ezekből hozzájutni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozásában?

– A többségükhöz. Például a tüdőrákban szenvedők fele ma célzott gyógyszeres kezelést kaphat Magyarországon. Jól állunk, de folyamatosan jönnek ki új gyógyszerek, amelyek befogadásra várnak. Ezeknek a havi költsége átlagosan tízezer dollár, vagyis hárommillió forint, tehát elég drágák, de a fejlesztésünkkel a terápia árát is próbáljuk csökkenteni, hiszen egy hatékony gyógyszer alkalmazása olcsóbb, mint négy-öt sikertelen kezelésé. Persze a precíziós onkológia nem azt jelenti, hogy mindenkinek célzott gyógyszert ajánl az onkológusa, hanem azt, hogy a döntés részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálaton alapul. Ha más típusú, nem célzott kezelés eredményesebb lehet, az orvosok azt tanácsolják. Ha nincs forgalomban hatékony gyógyszer az adott célpontra, de van klinikai kísérleti fázisban, segítünk bejuttatni a beteget a vizsgálatba, indokolt esetben külföldön is. Alapvetően egy daganatos kezelést most már mindig soktényezős döntés eredményeként kell meghozni, személyre szabva.

– Amikor javaslatot tesznek, együttműködnek a beteg állami intézményben dolgozó orvosával? Ők hogyan fogadják ezt? Sokan azt gondolják, hogy a magyar onkológusok ragaszkodnak a kemoterápiához.

– Több mint húsz onkológiai centrummal van kapcsolatunk Magyarországon, ezenkívül számos külföldivel is. Felvesszük a kapcsolatot a kezelőorvossal, és megszervezünk egy közös szakmai megbeszélést. A beteg továbbra is az állami intézményben kapja a kezelést, mi csak támogatjuk az onkológust vagy az onkoteamet, molekuláris információval. A magyar onkológusok is alkalmazzák a legújabb módszereket, és a hazai gyakorlatban is előretörtek a célzott kezelések, illetve az immunterápiák. Ez utóbbiak az immunrendszert veszik rá, hogy falja fel a daganatos sejteket, hiszen egyébként is ez történik egy génhibás sejttel egy jól működő szervezetben.

– Idővel olcsóbbak lesznek a precíziós gyógyszerek? Hiszen minden új technológia költsége csökken egy idő után.

– Igen, egyrészt húsz év alatt lejár a szabadalom, a legelső célzott gyógyszerek esetében ez lassan be is következik. Másrészt abban bízunk, hogy mi leszünk a megoldás erre a problémára is, nem véletlenül lettünk a jövő unikornisa. Abban is tudunk segíteni ezzel a szoftverrel, hogy milyen célpontra érdemes gyógyszereket fejleszteni. Ugyanis a gyógyszerek magas árának a kilencven százalékát a klinikai vizsgálatok és a sok sikertelen fejlesztés költségei teszik ki, amit aztán ráterhelnek a sikeres termékekre. A klinikai vizsgálatokhoz meg tudjuk találni azokat a betegeket, akiknek pont az a gyógyszer kell, így a vizsgálat sikeresebb lesz. Ha pedig a betegek több mint felénél hat, akkor az már egy úgynevezett áttörő, breakthrough hatóanyag, azaz gyorsított eljárásban engedélyezik. Az árat mindezzel együtt akár a tizedére is lecsökkenthetjük. 2019 végén nyertünk meg ezzel az ötletünkkel egy innovációs versenyt, amit a visegrádi négyek számára rendezett a Pfizer arról, hogyan lehet a gyógyszerek fejlesztését felgyorsítani. Ennek majd a járvány után várható a globális folytatása.

– Több elismerést is besöpörtek már. Hogyan lehet Magyarországon egy ennyire innovatív céget felépíteni?

– Alapító orvos társammal, Schwab Richárddal együtt mindketten külföldi tapasztalatok után tértünk haza, és erőteljesen ráfókuszáltunk egy területre, a személyre szabott gyógyításra. Gyakorlatilag huszonöt éve kutatom ezt a területet, a cég tizennyolc éve csak ezzel foglalkozik. Figyelmen kívül hagytunk mindenféle szirénhangot arról, mennyi érdekes kutatási téma van még, és más, rövid távon kecsegtető üzleti lehetőséget is visszautasítottunk, hogy ne aprózódjunk szét. Ebben az egy dologban viszont a világon az elsők akartunk lenni. Ez volt a stratégia.

– Lát arra esélyt, hogy itthon maradva is egymilliárd dolláros céggé tudjanak válni?

– Nyilván ki kell lépünk a globális piacra, tehát kereskedelmi partnereket keresünk, vagy akár helyi kirendeltségeket is létrehozunk, de alapvetően az a célunk, hogy a kutatás-fejlesztést, illetve a gyártást itt tartsuk. Európában nehezebb egy kicsit boldogulni, nem véletlen, hogy a legértékesebb, egymilliárd dollárt érő cégeknek csak a tizenkét százaléka van itt. A Future Unicorn díjat is azért alapították, hogy segítsenek 25 százalékra emelni ezt az arányt, felzárkózni az Egyesült Államok, illetve Kína mellé. Karikó Katalin története szinte állatorvosi lova ennek a kérdéskörnek, hogy egy németországi cégnél tudta megvalósítani az ötleteit, de végül ezt sem sikerült Európában tartani, mert az amerikai Pfizer gyártja és árulja az oltást. A biotechnológiai cégek nyolcvan százaléka az USA-ban van, ők ugyanis rengeteget költenek az egészségügyre, az európai átlag többszörösét. Illetve meg tudják venni a legmodernebb és ezért legdrágább fejlesztéseket, tehát van erre piac. Persze, ennek ott nem mindenki örül, mert úgy élik meg, hogy ők finanszírozzák az orvosi innovációkat, és aztán az egész világ az ő farvizükön evez. Mi sok pályázati támogatást kaptunk, mind az az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), mind az uniótól, amiért nagyon hálásak vagyunk, de azon izgulok, hogy lesz-e piaca itt Európában annak, amit kifejlesztettünk. Fogják-e finanszírozni az európai biztosítók? Mert ha az amerikaiak hamarabb megveszik, akkor átszívják oda a céget, hiszen mégiscsak ott kell lennünk, ahol használják a termékünket. A befektetők elvárása is ez. Ráadásul ez MI, kifejezetten tanul a tapasztalatokból, folyamatos fejlesztést igényel. Ugyanakkor nekünk ítélték Európa Jövő Unikornisa díját, vagyis nagyon figyelnek arra, hogy a cégünk Európában maradjon.

– A magyar biztosítási rendszerrel mi a helyzet?

– Jelenleg magánellátásban lehet hozzánk eljutni, illetve az állami intézmények onkoteamjének javaslatára egyedi méltányossági eljáráson keresztül finanszírozhatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az eljárásunkat, mint minden más új, befogadásra váró orvostechnikai eszközt és gyógyszert. Már megtörtént a költséghatékonysági vizsgálat, ennek alapján úgy gondolom, tudnánk segíteni a gyógyszerek hatékonyabb felhasználásában. Az éves innovatív onkológiai gyógyszerköltség Magyarországon körülbelül százmilliárd forint. Ha csak pár százalékot javítunk a felhasználás hatékonyságán, az már anyagi szempontból is fontos eredmény. Természetesen a befogadás, mint minden új eljárás esetében, hosszú folyamat. Az ITM stratégiai partnerei vagyunk, az országos intézetekkel közös kutatási pályázatunk van, létezik tehát együttműködés. Ezzel párhuzamosan zajlanak nemzetközi tárgyalásaink is. De ha magyar cégként, magyar termékről szeretnénk tárgyalni más országok biztosítóival, akkor nem fordulhat elő, hogy azt kell mondjuk, Magyarországon nem használják. Ezért mindig mindent meg fogunk tenni, hogy a hazai betegeknek is finanszírozottan hozzáférhető legyen a technológiánk.