A Nobel-díj alapításának emléknapja
Magyarország lenyűgöző nemzetközi tudományos teljesítménye
Alfred Nobel svéd tudós és feltaláló 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamatiból minden évben az orvostudomány, a fiziológia, a fizika, a kémia és az irodalom legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó szaktekintélyei részesüljenek. Emellett azokat a személyeket is kitüntetésre javasolta, akik az adott évben kimagasló érdemeket szereztek a nemzetek közötti béke megteremtéséért folytatott harcban. Legkevesebb 19 olyan kiválóságról tudunk, akik magyar, illetve magyar származású díjazottként vehették át az elismerést.
Nobel azoknak a szakmai tekintélyeknek a munkáját kívánta díjazni a róla elnevezett elismeréssel, akik a megelőző évben felfedezésükkel, alkotásukkal, illetve közéleti tevékenységükkel kiemelkedő szolgálatot tettek az emberiségnek.
A kimagasló szellemi teljesítmény elismerésének legjelentősebb nemzetközi díját eddigi tudomásunk szerint legalább 19 magyar, illetve magyar származású, de már nem hazánkban született tudósnak és írónak ítélték oda. Utóbbiak, bár magyar felmenőkkel rendelkeznek, jellemzően Ausztriában, Németországban és az USA-ban látták meg a napvilágot, kutatási eredményeik, alkotásaik is ezekhez az országokhoz kötődnek. Családjuk főként politikai vagy gazdasági okok miatt hagyta el Magyarországot.
Az egyetlen tudós, aki hazai kutatásainak elismeréseként vehette át a kitüntetést, Szent-Györgyi Albert volt, akit a Szegeden végzett biokémiai munkájáért – többek között a C-vitamin izolálásáért – jutalmaztak fiziológiai és orvostudományai Nobel-díjjal 1937-ben.
Szekér Nóra, a Fedőneve: Marslakó című könyvében írja, hogy a közéletben is igen aktív Szent-Györgyi a II. világháború után a politikai rendőrség számára fokozatosan célszeméllyé vált. A kommunisták nem bíztak benne, reakciósnak tartották. Tíz évvel a Nobel-díj odaítélése után a baloldali hatalomátvétel következményei miatt az USA-ba emigrált, ahol az FBI és a CIA – más vasfüggöny mögül érkező magyar tudósokhoz hasonlóan – évekig megfigyelte. Amerikai állampolgárságot is csak 1955-ben kapott. A ’70-es évek enyhülő politikai légkörében kétszer is járt Magyarországon, 1978-ban éppen annak a delegációnak a tagjaként, amely a Szent Koronát hozta haza a tengerentúlról…
A szintén Budapesten született Kertész Imre írót – bár hosszú ideig Németországban élt – Szent-Györgyihez hasonlóan ugyancsak magyarországi munkájának elismeréseként jutalmazták Nobel-díjjal az önéletrajzi ihletésű, holokauszt-témát feldolgozó Sorstalanság című regényéért.
Utoljára 2023-ban vehetett át Nobel-díjat magyar tudós, ráadásul abban az évben két teljesítményt is méltattak Stockholmban.
A Szolnokon született Karikó Katalint azokért az Amerikában végzett fiziológiai és orvostudományai kutatásaiért díjazták, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni vakcinák kifejlesztését.
A móri születésű, többnyire Németországban élő Krausz Ferenc pedig a lézerfizika területén végzett úttörő munkájáért vehette át a kitüntetést.
A világhírnevet szerző magyar Nobel-díjasok a tudomány számos területéről érkeztek. Akad közöttük a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba kifejlesztésében meghatározó szerepet játszó zseni (Wigner Jenő), a holográfiát feltaláló tudós (Gábor Dénes), a belső fülben végbemenő folyamatokat vizsgáló orvos (Bárány Róbert), játékelmélet-kutató (Harsányi János) és a globális klímaváltozás problémájára is megoldást kereső vegyész (Oláh György). Kivételes szellemi teljesítményük mellett még egy fontos tényező összekapcsolja őket: valamennyien öregbítik hazánk nemzetközi hírnevét.
A magyar Nobel-díjasok fővárosi emlékművét, a Tudósok falát (Kő Pál alkotása), a WestEnd üzletközpont melletti sétányon, a Váci úton állították fel.
