Meglepő felfedezés: nem öt érzékszervünk van!
Az emberek érzékelése jóval összetettebb, mint azt az iskolai tananyagból ismert öt érzékszerv sugallja.
A legújabb kutatások szerint akár harminchárom különféle érzékelési mód is létezhet, amelyek közül néhány csak most kezd körvonalazódni a tudomány számára.
Új definíció: mi számít érzékszervnek?
A közismert öt érzékszerv – a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás – csak a jéghegy csúcsát képezik. Sir Colin Blakemore világhírű idegtudós szerint az emberi érzékelés ennél sokkal gazdagabb, és akár 33 különböző érzékszervről is beszélhetünk, ha a legújabb idegtudományi eredményeket is figyelembe vesszük.
A klasszikus érzékeken túl léteznek például olyan belső érzékelési rendszerek is, amelyek a test egyensúlyát (vesztibuláris érzékelés), a hőmérsékletet (termorecepció), a test helyzetét (propriocepció) vagy éppen a vérnyomást monitorozzák. Most azonban újabb, meglepő területekre is fény derült.
A „neurobiotikus” érzék: amikor a bél beszél az aggyal
A Duke Egyetem orvostudományi karának kutatói olyan, eddig ismeretlen érzékelési mechanizmust fedeztek fel, amely közvetlen kapcsolatot teremt a bél mikroorganizmusai és az agy között. A kutatás során egy flagellin nevű fehérjére összpontosítottak, amelyet bizonyos baktériumok bocsátanak ki a táplálék jelenlétére.
Ezt az anyagot a bélben található specializált sejtek, úgynevezett neuropodok érzékelik, és képesek étvágycsökkentő jelzést küldeni az agy felé. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy azok az egerek, amelyeknek nem működött ez az érzékelőrendszerük, nem álltak le az evéssel, még akkor sem, ha már elegendő táplálékhoz jutottak. Ez arra utal, hogy a mikrobiom nemcsak az emésztést, hanem akár a viselkedést is befolyásolhatja.
Távoli érintés: érzékelés érintés nélkül?
Egy másik 2025-ös kutatás meglepő hasonlóságot talált az ember és a tengerparti madarak között. Az olyan fajok, mint a partfutók vagy lilefélék, képesek érzékelni a homokban mozgó zsákmány rezgéseit anélkül, hogy közvetlen kapcsolatba kerülnének vele. Ezt nevezik távoli érintésnek.
Emberek esetében a kutatás során önkéntesek homokban próbálták kitapogatni egy elrejtett kocka helyzetét anélkül, hogy ténylegesen hozzáértek volna. Megdöbbentő módon az alanyok több mint 70 százalékos pontossággal érzékelték a tárgyat akár 6,9 centiméter távolságból. Ez a képesség – bár finomabb formában – tehát az emberben is létezhet.
Az érzékelés nem különálló folyamat
Sir Colin Blakemore szerint a tudomány egyik fő hibája az érzékszervek elszigetelt vizsgálata. Pedig egy mindennapi élmény, például egy film megnézése vagy egy vacsora elfogyasztása, több érzékszerv együttes működését igényli. Az ízlelés például nemcsak az ízlelőbimbókon múlik, hanem a szaglás, látás, tapintás, sőt a hangok is befolyásolhatják.
Ezért egyre több kutató érvel amellett, hogy az érzékelés természetét csak interdiszciplináris megközelítéssel, a filozófia, a kognitív idegtudomány és a pszichológia eszközeivel lehet igazán megérteni.
Új távlatok az emberi érzékelés kutatásában
A friss eredmények azt sugallják, hogy az emberi test sokkal több információt képes feldolgozni a világról, mint korábban hittük. Az új érzékszervek felfedezése nemcsak a biológia, hanem a jövő technológiái – például érzékelő eszközök, egészségügyi megoldások vagy viselhető okoseszközök – számára is új inspirációt jelenthet.
Az érzékelés újradefiniálása pedig egyben arra is rávilágít: az emberi test komplexebb, mint azt az öt érzékszerv fogalmával le lehetne írni.
