Hirdetés

A világtörténelem legnagyobb karanténját állította fel a kínai vezetés: 60 millió lakos mozgását korlátozza 15 városban, a 2019-nCoV vírus gócpontjából kiindulva. De lassan egész Kína részleges zárlat alá kerül, miután hétfőtől a teljes országra vonatkozóan leállították a csoportos utazásokat bel- és külföldre egyaránt. A drasztikus intézkedéseket részben indokolja, hogy január 25-én kezdődik a legnagyobb kínai ünnep, a holdújév, amikor családok százmilliói kelnek útra, ez pedig ideális közeget teremtene a járvány terjedéséhez. Pekingben és Hongkongban az újévi ünnepségeket lemondták, Pekingben a Tiltott Várost, Sanghajban a Disneylandet, továbbá a nagy fal népszerű szakaszait is lezárták. Az érintett területek a videók alapján nagyjából úgy festenek most, mint egy kezdődő apokalipszis díszletei: a repterek és vasútállomások bezárva, az egyébként túlzsúfolt, hat-nyolc sávos utakon alig lézeng egy-két jármű, tömegközlekedés nincs, lehúzták a rolót a mozik és a színházak, néhány maszkos gyalogost látni az utcákon, szürreális módon épp az ünnepi fények alatt. A Starbucks közölte, ideiglenesen bezárja mind a 90 kávéházát Hupej tartományban, a McDonald’s öt nagyvárosban tett ugyanígy; az emberek lassan már csak élelmiszerboltba és gyógyszertárba járnak.

A járvány megterheli az egészségügyi ellátást, munkaerő- és eszközhiányra panaszkodnak a tizenegymillió lakosú Vuhanban, az epicentrumban. A kormány Vuhan térségébe eddig 450 katonai és 900 fős polgári egészségügyi személyzetet küldött, a hét elején további 1600 orvos és nővér érkezése várható. A hatóságok három ideiglenes kórház építésének fogtak neki előre gyártott elemekből, az elsőnek még csütörtökön. A 700-1000 ágyas létesítmény rekordidő alatt, a tervek szerint február 2-ára fog elkészülni, a második, 1300 ágyasra tervezett kórházat február 5-én adnák át. A tartomány egészségügyi hatósága szerint a hónap végéig hatezer pluszférőhellyel lehet számolni, mindez jól mutatja a vírus terjedésének a sebességét.

Mennyi valójában?

A hivatalos kínai tájékoztatás alapján a fertőzöttek száma a külföldiekkel együtt 2800 körül jár, de a vírus a 14 napig tartó lappangási idő alatt is fertőz. Kínai turistairodákkal kapcsolatban álló forrásunk szerint kint kilencvenezres esetszámot emlegetnek, de egy interneten keringő videóban is erről beszél egy ottani egészségügyi dolgozó. A vezetés korábban heteken át próbálta jelentéktelennek beállítani a járványt, azonban a szabadabb hongkongi sajtóban megjelentek után kénytelenek voltak beismerni a helyzet komolyságát. A kínai sajtó irányítottsága miatt most sem látjuk tisztán a valós helyzetet.

Az elhunytak hivatalos száma jelentősen megnőtt, pénteken még 26 volt, hétfő reggel már 80 körül járt, van köztük egy orvos is. Korábban idősebb és krónikusan beteg személyekről beszéltek, de már áldozattá vált egy 36 éves férfi is.

A vírust a gyéren lakott Tibetet leszámítva már minden kínai tartományban kimutatták. Kínán kívül pedig immár ötven fertőzöttet jelentettek tizennégy helyszínről, többek között Thaiföldről, Vietnámból, Dél-Koreából, Japánból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából. Európán belül Franciaországban mutattak ki három esetet. A Bordeaux-ban kezelt 48 éves beteg nemrég Vuhanban járt, elkülönítették, de jól van. A két másik fertőzött egy Kínából érkezett turista házaspár, szintén jól vannak. Az Egyesült Államok, a franciák, az ausztrálok, a spanyolok és a japánok is bejelentették, illetve megkezdték állampolgáraik evakuálását; közben cégek, köztük a Peugeot is haza szeretné hozni a munkatársait.

Magyar érintettek

Hat magyar állampolgár ragadt Hopej tartományban, amelynek lakói nem hagyhatják el a területet. Hatból négy magyar Vuhan városában lakik, egy gyár újranyitásán dolgoznak. Menczer Tamás államtitkár szombaton azt mondta, mindannyiukkal kapcsolatban állnak, és mindannyian egészségesek. A hatból az egyik a szomszédos tartományban él, oda menne haza, egy pedig Magyarországra, amint lehet.

Menczer Tamás kifejtette, a Külügyminisztérium fokozottan figyeli, hogy a különböző országok milyen biztonsági protokollokat léptetnek érvénybe, illetve a repülőtereken bevezetnek-e rendkívüli intézkedéseket, esetleg utazási korlátozást Kínával szemben. Az európai uniós országok túlnyomó többsége egyelőre nem hozott rendkívüli intézkedéseket, ezeket Magyarországon sem tartják indokoltnak.

Az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint a magyar egészségügyi rendszer felkészült, birtokunkban vannak a vírust kimutatni képes tesztek. Itthon eddig két gyanús eset fordult elő, de egyik sem volt koronavírushoz köthető. Müller Cecília szerint ha megjelenne Magyarországon a fertőzés, Budapesten és vidéken is megvannak azok az egészségügyi protokollok, amelyek szerint el kell járni. Egyúttal hangsúlyozta, kicsi nálunk az esélye a járványnak.

A vírusvadász

A koronavírus tünetei nagyjából ugyanazok, mint amelyek bármelyik influenzánál vagy megfázáskor előfordulnak: láz, köhögés, orrfolyás, általános levertség, torokfájás. A betegség súlyosbodása esetén légzési nehézségek lépnek fel. Nem gyógyítható, a gyógyult betegeknél tüneteket kezeltek, megelőzték a kiszáradást, lázat csillapítottak, és a bakteriális szövődmények ellen küzdöttek antibiotikumokkal.

A mikroorganizmusokat (köztük a vírusokat és baktériumokat) szállításukra és kezelésükre vonatkozóan négy biológiai biztonsági osztályba sorolják: a BSL–3-as szint olyan kórokozókat jelent, amelyek potenciálisan életveszélyes betegségeket okoznak, jelen pillanatban idetartozik az új koronavírus is. Az ennél kockázatosabb, BSL–4-es besorolásba tartozó organizmusok viszont sok esetben idéznek elő halálos fertőzést, és nincs rájuk sem vakcina, sem gyógyszer. A Pécsi Tudományegyetemen található Közép- és Kelet-Európa egyetlen 4-es biológiai biztonsági szintű, tisztán kutatással foglalkozó virológiai laboratóriuma, ami azt jelenti, hogy itt olyan halálos vírusokkal is dolgoznak, mint a Nipah-vírus, a krími-kongói vérzéses láz és az ebola. Aránylag kevés ilyen laboratórium van Európában, és nagy részük elsősorban közegészségügyi feladatokat lát el.

Jakab Ferenc professzor a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai csoportjának vezetője, egyike annak a néhány embernek, aki beléphet a BSL–4-es laborba, természetesen szkafanderben. A világon mindössze néhány száz ember dolgozik ilyen létesítményben, őket vírusvadászoknak is nevezik, mert állati széklet- és vizeletmintát, szerveket, torokkenetet, vérmintát gyűjtenek a természetben, majd kielemezik őket.

–  A koronavírusok alapvetően légúti megbetegedéseket okoznak – mondja dr. Jakab Ferenc. – Eddig hat koronavírust ismertünk, ami embert képes megfertőzni, ebből négy enyhe tüneteket okoz, kettő súlyosabbat, utóbbiak a SARS és a MERS. A 2019-nCoV egy új, a hetedik. Feltételezhetően denevérből indult ki, mert nagyon hasonlít a genetikája a 2002-ben elterjedt SARS-ra, onnan pedig közvetlenül vagy közti gazdán át jutott emberi szervezetbe.

Még nem világjárvány

Azt biztosan tudni, hogy a kórházba kerülő betegek első csoportját a vuhani piacon dolgozók és vásárlók képezték, akik kapcsolatba kerülhettek illegálisan beszerzett vadhússal. Egy vírust kétféle mutató jellemez. Az egyik a halálozási arány. Bár az adatok nem megbízhatóak, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a 2019-nCoV esetében ez csak maximum három százalék körüli. Habár ez még változhat, hiszen a vírus mutálódik, alkalmazkodik. A másik mutató a reprodukciós ráta (R0-érték), vagyis az, hogy egy beteg hány másiknak adja át a vírust. Ez a szám a 2019-nCoV esetében a magasnak mondható 3, mivel cseppfertőzéssel terjed, így elég, ha valaki tüsszent a metrón.

Összehasonlításként a 2002 után a szintén Kínából kiinduló SARS-ban összesen 8098-an betegedtek meg, 774-en haltak bele, ami 9,6 százalékos halálozási arányt jelent – 2004 óta egyébként nem fordult elő egyetlen eset sem. 2012-ben tört ki a MERS a Közel-Keleten, tavaly decemberig 2468 megbetegedést jelentettek, és 851 személy halt meg, ami magas, 34,5 százalék, viszont a fertőzés nehezen terjed.

A szakemberek szerint azonban világjárványról sem a SARS, sem a MERS, sem pedig a 2019-nCoV esetében nem beszélhetünk, hiszen ha kis esetszámban megjelenik is egy vírus világszerte, az még nem tekinthető annak. Igazi világjárvány utoljára a spanyolnátha idején tört ki az első világháborúban. Nevével ellentétben az is Kínából indult, de a háború miatt mindenhol hírzárlatot rendeltek el, és mivel Spanyolországból érkeztek az első információk, övék lett a dicstelen hírnév. Persze, akkor még nem állt rendelkezésre a mostanihoz hasonlóan magas szintű orvosi ellátás, a háború miatt nagy volt a mozgás, és az emberek szervezete is gyengébb volt.

Kérdés, hogy a 2019-nCoV megállítható-e. Jakab Ferenc szerint részint járványról járványra felkészültebbek és gyorsabbak vagyunk, részint továbbra is egyértelműen számít, hogy a fejlődő vagy a fejlett világban zajlik-e a járvány. A 2018-ban kitört és még mindig dúló ebolát például össze sem lehet hasonlítani az új koronavírussal, mert az közvetlen érintéssel terjed, olyan országokban, ahol háború dúl, nem adják ki a halottakat, a betegek bujdokolnak, a fehér gyógyítókban nem bíznak, az egészségügyi infrastruktúra színvonala alacsony.

–  A civilizáltabb környezet egyrészt fegyelmezettebb, az emberek például maszkot viselnek, kezet mosnak, másrészt viszont a modern világ tele van terjedést segítő körülménnyel. A zsúfoltság komoly hátrány. A frankfurti reptéren például egy pécsnyi ember megy keresztül huszonnégy óra alatt. Elértük a technikai fejlődés olyan fokát, hogy túlléptük a képességünket egy cseppfertőzéssel terjedő vírus befogására. Az emberiség történetében még nem is volt ilyen méretű karantén, és tömegéből adódóan ennyire kiszámíthatatlan az emberi viselkedés. Ez most egy hatalmas szociális kísérlet is tulajdonképpen – mondja Jakab Ferenc.

A városból már így is sokan elmenekültek, ugyanis hétvégén a vuhani polgármester azt mondta, hogy ötmillió lakos távozott még a korlátozás bevezetése előtt. Egyelőre kevesen beszélnek a másodlagos hatásokról, jelen esetben Kínának már több tízmilliárd forintos gazdasági vesztesége van, a járvány kihat a részvényekre, és így hatni fog a világgazdaságra is, továbbá társadalmi, politikai, kulturális következmények is lesznek.

Felkészületlenül

A Globális Felkészültséget Monitorozó Testületet tavaly hozta létre a WHO és a Világbank, szakértői szerint az országok nincsenek felkészülve egy gyorsan terjedő világjárvány megfékezésére, a meglévő eszközök elégtelenek. A WHO csak a 2011–18 közötti hét évben 1483 különböző járvánnyal kellett megküzdjön, és a költségek minden alkalommal emelkedtek. A felmelegedés és a modern civilizáció együttes következményeként pedig új helyeken bukkannak fel vírusok, miközben a világ egyik végéből a másikba utaznak emberek, állatok, élelmiszerek, víz és növények.

Ugyanakkor a filmek népszerű témája, egy apokalipszisszerű, emberiséget kipusztító járvány azért nem alakulhat ki, mert a vírusnak sem célja a fertőzött szervezet megölése, hiszen akkor maga is elpusztulna. Ezért minden járvány megszelídül, lecseng egy idő után: van, aki meghal, van, aki meggyógyul, sokan pedig tünetmentesek maradnak. Maga az emberiség tehát mindenképp túléli, csak nyilván mi is szeretnénk a szerencsések között lenni.